Boris Johnson ragaszkodik a Brexit októberi határidejéhez

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint elképzelhetetlen a október 31-én esedékes Brexit további halasztása. A kormányzó brit Konzervatív Párt elvesztette eddigi egyfős parlamenti többségét, miután egy képviselő Johnson beszéde közben távozott a frakcióból.

Johnson, aki délután, a nyári szünet utáni első ülésnapon tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a hét vezető ipari hatalom (G7) legutóbbi csúcsértekezletéről, kijelentette: a találkozón is egyértelművé tette, hogy a brit kormány megállapodással szeretne távozni az Európai Unióból.

Hozzátette ugyanakkor: a G7-csúcs résztvevőivel közölte azt is, hogy a London által szorgalmazott új Brexit-megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás – backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

A Brexit után az ír-északír határ lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti egyetlen szárazföldi vámhatár, amelynek akadálytalan átjárhatósága az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás sarkalatos eleme és vívmánya.

A backstop-megoldást tartalmazó kilépési egyezményt az előző miniszterelnök, Theresa May kötötte az EU-val, a Boris Johnson vezette jelenlegi brit kormány és észak-írországi szövetségese, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) értelmezése szerint azonban ez a megoldás  megváltoztatja Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül, és ezért elfogadhatatlan.

Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék.

Boris Johnson azonban mai alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy “lendületes tárgyalások” folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, bár erről részleteket nem fedett fel.  Johnson felszólalása közben megszűnt kormánya parlamenti többsége

Johnson felszólalásával egy időben jelentették be, hogy Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár kilépett a konzervatív frakcióból, és átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz.

A Konzervatív Pártnak még a DUP frakciójával együtt is mindössze egyetlen fős többsége volt eddig az alsóházban, így a kormány Lee kilépésével elvesztette parlamenti többségét.

Lee, aki 30 évig volt a Konzervatív Párt tagja és 2010 óta alsóházi képviselő, a kormányfőnek küldött mai levelében azzal indokolta átülését a liberális frakcióba, hogy a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta a Konzervatív Pártban “egyre szélesebb körben terjed a populizmus és az angol nacionalizmus kettős fertőzése”, és az egyes párttagok konzervatív alapállásának mérőeszköze az lett, hogy ki mennyire felelőtlen módon véghezvitt Brexitet szorgalmaz.

Lee távozásának azonnali gyakorlati jelentősége lehet, hiszen az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt ma beterjesztett egy törvénytervezetet a megállapodás nélküli Brexit megakadályozására.

A tervezetben szerepel, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Egybehangzó, közvetve hivatalos forrásokból is megerősített londoni médiaértesülések szerint Boris Johnson kormánya “aktívan mérlegeli” az előrehozott választások kiírását abban az esetben, ha a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül elfogadtatniuk ezt a tervezetet.

A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.

Európai Bizottság: meglehetősen nagy a rendezetlen Brexit valószínűsége

Meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság végül megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból – jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője.

Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, azonban a londoni parlament által háromszor is elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy eddig nem érkezett konkrét javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására.

“Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy október 31-én távozik az Egyesült Királyság” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság holnap várhatólag újabb intézkedéseket mutat be a rendezetlen brit kiválás esetére, egyebek mellett pénzügyi forrásokat is elérhetővé tenne a jelentős gazdasági károkat elszenvedő tagállamok számára a közösség szolidaritási alapjából. (MTI)

Kapcsolódó: Boris Johnson: semmi sem akadályozhatja meg az októberi Brexitet

A brit ellenzék törvénytervezetet terjeszt be a megállapodás nélküli Brexit ellen

 Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója beolvasott Boris Johnsonnak

Nagy-Britannia: tüntetések országszerte

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!