Boris Johnson az új brit kormányfő

A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjának. Johnson holnap átveszi Maytől a kormányfői tisztséget is.

Johnson hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Ma bejelentett győzelme – tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt kormányon van – a brit parlamentarizmus konvenciói alapján a miniszterelnöki tisztség elnyerését is jelenti.

A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választotta meg az új vezetőt postai szavazással. A szavazási folyamat tegnap este zárult le, az eredményt ma, közép-európai idő szerint kora délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság.

A testület ismertetése szerint Hunt csaknem 47 ezer, Johnson több mint 92 ezer szavazatot kapott. A részvételi arány a szavazáson 87,4 százalékos volt.

Johnson: október 31-án mindenképpen lesz Brexit 

Győzelmének bejelentése utáni rövid beszédében Johnson közölte: kormányának elsődleges feladata a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitele, az ország egyesítése és a Munkáspárt vezetőjének, Jeremy Corbynnak a legyőzése lesz.

Boris Johnson megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján ki kell lépnie az Európai Unióból.

A Konzervatív Párt új vezetője ugyanakkor egyenes utalást tett beszédében arra is, hogy a kilépés után szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU-val, és szoros biztonsági, védelmi együttműködést is fenn akar tartani az unióval.

Kijelentette: sokak véleményével ellentétben ez a szándék nem ellentétes azzal a célkitűzéssel, hogy Nagy-Britannia “demokratikus módon saját magát kormányozza” a Brexit után.

Johnson a vezetőválasztási kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, akár nem.

Ezen álláspontja miatt a jelenlegi kabinet több tagja már a vezetőválasztás eredményének bejelentése után közölte, hogy nem lesz hajlandó Johnson kormányában tisztséget vállalni.

Philip Hammond pénzügyminiszter már holnap benyújtja lemondását Theresa Maynek

Még mielőtt May hivatalosan bejelentené saját lemondását II. Erzsébet királynőnek.

Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában jelentette be ezt a szándékát.

Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.

Hammond a minap egy alsóházi vitában kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) növelné a brit államháztartás tőkepiaci finanszírozási igényét, vagyis a kormánynak ennyi hitelt kellene felvennie a piacról a megállapodás nélküli Brexit gazdasági következményeinek elhárítására.

Theresa May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a Brexit feltételrendszeréről, ám a brit parlament ezt azóta háromszor is elutasította.

May elsősorban emiatt jelentette be május végén, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Theresa May szerdán még részt vesz miniszterelnöki pályafutásának utolsó parlamenti vitanapján, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, és hivatalosan bejelenti az uralkodónak lemondását.

Közvetlenül ezután Boris Johnson járul az uralkodó elé, és bejelenti kormányalakítási szándékát, amellyel a királynő formálisan meg is bízza.

Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.

A britek zöme nem örül Johnsonnak, de nem akar választást

A britek relatív többsége nem örül, hogy Boris Johnson, a kormányzó Konzervatív Párt új vezetője lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke holnaptól, de a legtöbben ennek ellenére sem akarnak idő előtti parlamenti választást.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató hálózat, a YouGov a vezetőválasztás eredményének bejelentése utáni gyorsfelmérésében kimutatta, hogy a britek 10 százaléka elragadtatással, 18 százaléka elégedettséggel fogadta Johnson győzelmének hírét.

Az 1730 fős reprezentatív választói mintán belül ugyanakkor 10 százalék csalódottságának adott hangot, 38 százalék pedig lesújtó fejleménynek tartja Boris Johnson miniszterelnökségét.

A válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy Johnsonnak haladéktalanul előrehozott parlamenti választást kell kiírnia, 43 százalék szerint erre nincs szükség.

Boris Johnson  késő délután kötetlen zártkörű ülésen találkozott a Konzervatív Párt parlamenti képviselőivel, és a megbeszélésről kiszivárgott hírek szerint ő is azt mondta, hogy a 2022-ig tartó parlamenti időszak végéig nem akar választást kiírni.

A Munkáspárt vezetője parlamenti választás kiírására szólította fel Johnsont

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője parlamenti választás kiírására szólította fel Johnsont, mondván: az új miniszterelnök személyéről nem egészen 100 ezer ember döntött, olyanok, akik nem képviselik reprezentatív módon a brit társadalom egészét.

Corbyn a BBC televíziónak bejelentette azt is, hogy a Munkáspárt bizalmatlansági indítvány beterjesztését tervezi Boris Johnson kormánya ellen.

Arra a kérdésre, hogy ez mikor várható, a Munkáspárt vezetője csak annyit mondott, hogy az időpont “érdekes meglepetés lesz”.

Theresa May távozó miniszterelnök kedden gratulált Johnsonnak, és közölte: maradéktalanul támogatja majd az új miniszterelnök munkáját.

May már a vezetőválasztási folyamat elején bejelentette, hogy utódja megválasztása után sem távozik a politikából, alsóházi képviselő marad, és átül a konzervatív frakció hátsó padsoraiba.

Theresa May elődje, David Cameron – aki a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépést pártolók szűk többségű győzelmével végződött népszavazás után lemondott – annak idején visszaadta képviselői megbízatását és kivonult a brit nagypolitikából.

Jeremy Hunt, Johnson vetélytársa a BBC televíziónak nyilatkozva mélységes csalódottságának adott hangot, amiért alulmaradt a vezetőválasztási versenyben. Kijelentette ugyanakkor, hogy meggyőződése szerint Johnson “remek munkát” végez majd miniszterelnökként.

A külügyminiszter elismerte, hogy kezdettől meglehetősen nehezen elérhető célkitűzés volt számára a pártvezetői és a kormányfői megbízatás elnyerése. Az EU-tagságról tartott népszavazáson ugyanis ő köztudottan a bennmaradásra voksolt, és szerinte a párttagságból sokan úgy gondolhatták, hogy most már ideje olyasvalakit vezetőnek választani, aki a kilépésre szavazott.

Jeremy Hunt hozzátette: visszatekintve most már úgy látja, hogy ez leküzdhetetlen akadály volt számára a versengésben.

Hunt ezzel kimondatlanul arra is utalt, hogy Theresa May 2016-ban szintén a bennmaradásra szavazott. A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának ugyanakkor Boris Johnson az egyik frontembere, és Johnson volt a népszavazás Brexit-párti kampányának zászlóvivője is.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök keddi nyilatkozatában azt üzente Boris Johnsonnak, hogy a többi ellenzéki párttal együttműködve mindent megtesz a Brexit, különösen a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásáért.

Skóciában a választók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt az EU-tagsági népszavazáson, és Sturgeon azóta többször is kijelentette, hogy Skóciát nem lehet akarata ellenére “kirángatni” az EU-ból.

Keddi nyilatkozatában a skót kormányfő azt mondta: Johnsont “elvek és meggyőződés nélküli embernek” tartja, olyasvalakinek, akinek nincs reális elképzelése arról, hogy mi lenne jó az országnak.

Nicola Sturgeon szerint Johnsonnak egész eddigi felnőtt életében egyetlen célkitűzése volt: az, hogy miniszterelnök legyen és beköltözhessen a Downing Streetre.

“Remélem, hogy rácáfol a vele kapcsolatos legrosszabb előrejelzésekre, de kétségeim vannak” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság a lehető legjobb együttműködésre törekszik Johnsonnal

Az Európai Bizottság is gratulált Boris Johnsonnak a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és ezáltal kormányfővé való megválasztásához, és közölte, hogy a lehető legjobb együttműködésre törekszik majd az új brit kormánnyal. Jean-Claude Junckert, a testület hivatalos úton Máltán tartózkodó elnökét a bizottság egyik szóvivője, Natasha Bertaud idézte Brüsszelben.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója Twitter-üzenetében reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió konstruktívan dolgozhat majd együtt a szigetország új miniszterelnökével a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodás ratifikálásában, hogy elkerülhető legyen a rendezetlen kilépés. Hozzátette, az Európai Bizottság irányelveivel összhangban készek átdolgozni a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló politikai nyilatkozatot.

Az EU-val May kormánya által novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a jövőbeni kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó 26 oldalas politikai nyilatkozatot a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brtexit-ügyi koordinátora Twitter-üzenetben közölte, az EP illetékes munkacsoportja szerdán rendkívüli megbeszélést folytat Michel Barnier-val Boris Johnson megválasztására reagálva, az európaiak érdekei védelme érdekében. (MTI)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!