Az Egyesült Királyság még az Európai Unió tagja

Továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja az  Egyesült Királyság, amely az EU-tagság megszűnésének (Brexit) előző, e hét elejéig érvényben volt határideje alapján közép-európai idő szerint tegnap éjfélkor lépett volna ki az EU-ból.





A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a márciusi EU-csúcson engedélyezte a halasztást a Theresa May előző miniszterelnök vezette akkori brit kormánynak, mivel nem sikerült elfogadtatni a londoni parlamentben a Brexit feltételrendszeréről tavaly novemberben elért megállapodást.

Az első haladék május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.

Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor az egyezményt.

Ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított alternatív, április 12-i határidő. Ennek alapján ha az április 11-én hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit még további, ezúttal október 31-ig terjedő halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága április 12-én megállapodás nélkül megszűnt volna.

Az Egyesült Királyság éjfélkor is megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között lépett volna ki az EU-ból, mivel a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson által részben újratárgyalt Brexit-megállapodást sem ratifikálta még a londoni parlament, bár az alsóház az egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta.

Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes – a tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó – kormányzati menetrendet.

E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről.



Johnsonnak három nappal korábban kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet, előírva az újabb halasztás kezdeményezését arra az esetre, ha egyik kritérium sem teljesül.

Mivel október 19-ig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.

Boris Johnson időközben előrehozott választások kiírását kezdeményezte az alsóházban, és a kezdeményezést a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, negyedik kísérletre ezen a héten el is fogadtatta.

Az előrehozott választásokat december 12-én tartják.

A Brexit halasztásának engedélyezéséről hozott uniós döntést a brit kormány hétfőn elfogadta. Az Európai Tanács elnökét erről értesítő levelében a brit miniszterelnök azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Boris Johnson közölte Donald Tuskkal, hogy emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.

Donald Trump sajnálja, hogy az Egyesült Királyság még az Európai Unió tagja

Donald Trump amerikai elnök szerint Boris Johnson konzervatív párti brit kormányfő “fantasztikus ember”, Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője ugyanakkor “nagyon rossz” irányba vinné az országot, ha ő nyerné meg a december 12-én tartandó előrehozott brit parlamenti választásokat.

Trumppal a legnagyobb londoni kereskedelmi rádió, az LBC esti betelefonálós műsorában Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Brexit Párt vezetője készített félórás interjút. Farage-nak rendszeresen jelentkező műsora van az LBC-n.

Trump a beszélgetésben a közelgő brit választásra utalva kijelentette: örülne, ha Johnson és Farage “összeállna”, mivel ketten “nem akármilyen számokat” hoznának.

Az amerikai elnök hozzátette: tudomása szerint Johnson “igen nagy tisztelője” Farage-nak.

Farage úgy válaszol, hogy ha Johnson “ejti” a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő “rettenetes” megállapodást, és választási kampányában azt a célt tűzi ki, hogy Nagy-Britannia kereskedni akar Európával, de politikai beavatkozás nélkül, akkor ő hajlandó lenne azonnal felsorakozni a brit kormányfő mögött.

Nigel Farage hozzátette: ha Trump rá tudná beszélni Johnsont “a teljes szakításra” az Európai Unióval, annak ő nagyon örülne, mivel ebben az esetben “együtt győzhetnénk”.

Boris Johnson mindazonáltal az elmúlt időszakban többször is határozottan leszögezte, hogy az erről szóló találgatások ellenére nem kíván semmiféle választási egyezséget kötni Farage pártjával.

Az esti interjúban Trump csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Királyság EU-tagsága nem szűnik meg az előző Brexit-határidőre, amely éppen közép-európai idő szerint éjfélkor járt volna le.

Az LBC esti interjúműsorában Donald Trump kijelentette, hogy Nagy-Britannia akár megnégyszerezhetné az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú kereskedelmének értékét, de az Európai Unió ebben akadályozza, csakúgy, mint más országokat.

“Vannak más országok is, például Olaszország, amelyek sokkal jobban járnának az Európai Unió nélkül, de ha (ezek az országok) uniót akarnak, ám legyen” – fogalmazott az amerikai elnök.

Trump szerint az EU-val Boris Johnson által kötött Brexit-megállapodásnak vannak olyan elemei, amelyek akadályozzák Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kétoldalú kereskedelmét.

Donald Trump mindazonáltal kijelentette: Boris Johnson “fantasztikus valaki, a mostani időszakban pontosan ő a megfelelő ember”. Hozzátette: ha Johnson és Farage összeállna, ketten együtt “megállíthatatlan erőt” képviselnének és “nagyszerű dolgokat vihetnének végbe”.

Az amerikai elnök szerint ugyanakkor Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje “nagyon rossz lenne, nagyon rossz irányba vinné (az országot)”.

Corbyn a Twitter portálon közzétett csütörtök esti bejegyzésében úgy reagált, hogy Trump be akar avatkozni a nagy-britanniai parlamenti választásokba, így próbálva elérni “barátja, Boris Johnson megválasztását”.

A Munkáspárt vezetőjének Twitter-bejegyzése szerint Trump tudja, hogy ha a Munkáspárt győz, akkor az amerikai vállalatok “nem tehetnék rá a kezüket” a brit állami egészségügyi szolgálatra (NHS), az NHS nem eladó.

Ezt a Nagy-Britanniában rendkívül érzékeny kérdést Nigel Farage is felvetette az esti interjúműsorban, de Trump cáfolta, hogy az NHS bevonása a kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötésének feltétele lenne.

Donald Trump az interjúban erőteljesen bírálta azokat az európai NATO-tagállamokat, amelyek nem teljesítik a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási célt. Külön kiemelte Németországot, amely szavai szerint a legnagyobb lemaradásban van 1,2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetéssel.

“Németország rendeget pénzt fizet Oroszországnak az energiahordozókért és a vezetékekért, energiaigénye óriási hányadát Oroszországból szerzi be, mi pedig védjük meg Németországot Oroszországtól – hát milyen dolog ez?” – fogalmazott Trump az interjúban.

Hozzátette: húsz NATO-tagállam nem teljesíti a 2 százalékos minimumot, miközben az Egyesült Államok a hazai össztermék 4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. (MTI)

Kapcsolódó: A huszonhetek jóváhagyták a Brexit újabb halasztását

A Brexit-megállapodás alapelveit jóváhagyta, a menetrendet leszavazta az alsóház

Aláírták az új megállapodást a Brexit feltételeiről az EU-csúcson

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!