Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

A török külügyminisztérium elítélte és teljes egészében visszautasította az európai uniós tagországoknak azt a nyilatkozatát, amely az Északkelet-Szíriában zajló török hadművelet azonnali hatályú leállítására szólította fel Ankarát. Érdekes, hogy Orbán Viktor pont ilyenkor találkozik Erdogan török elnökkel.

A török külügyminisztérium szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió az ügyben tanúsított hozzáállásával terroristákat “vesz védelmébe”.  Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan ellenőrzi a határ szíriai oldalát, és amely ellen Ankara – többszöri figyelmeztetést követően – szerdán hadműveletet indított.

A közleményben leszögezték: az YPG annak a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amelyet az unió is terrorszervezetnek nyilvánított.

Ankara és a törökbarát Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű offenzívát Északkelet-Szíriában az YPG  ellen. Törökország vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet raboskodó tagjainak felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt és egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.

Ankara felszólította az érintett tagállamokat: gyakoroljanak önkritikát a jelenlegi helyzet kialakulásában fennálló felelősségüket illetően, tekintettel arra, hogy a dzsihadistákkal szemben vívott harc “leple alatt” egy másik terrorszervezet szakadár terveit szolgálták.

A török külügyi tárca kiemelte: az offenzíva megfelel az ENSZ jogos önvédelemre vonatkozó meghatározásának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorizmus elleni harccal kapcsolatban hozott határozatainak.

EU: Törökországnak le kell állítania az offenzívát

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozatukban leszögezték: a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott szíriai békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak. Egyúttal kijelentették, hogy a katonai tevékenység jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Törökország, a régió, valamint Európa biztonságára.

Figyelembe véve azt, hogy Törökország katonai akciója drámai következményekkel jár, az EU azon tagállamok döntésére hívja fel a figyelmet, amelyek a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett döntöttek. A fegyverkivitellel összefüggésben a tagállamok elkötelezik magukat egy közös álláspont kialakítása mellet. A tagállamok e kérdésben képviselt nemzeti álláspontjának áttekintése és összehangolása érdekében az illetékes tanácsi munkacsoport a hét folyamán ül össze – közölték.

A miniszterek kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett. Törökország emellett továbbra is kulcsfontosságú partner és fontos szereplő a Szíriában, és a régióban jelentkező válság megoldásában. Ankara biztonsági aggályait azonban nem katonai fellépéssel, hanem politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban – tették hozzá.

Az uniós külügyi tanácsülésen a szakminiszterek zárónyilatkozatot fogadtak el a Ciprus partjai mellett folytatott “illegális” török próbafúrásokkal összefüggésben is.

A török külügyminisztérium erre reagálva úgy fogalmazott: aggodalomra ad okot, hogy az EU a török cipriótákat semmibe véve ismét nem tett utalást rájuk. Hozzátették: az unió előítélettel áll hozzá a kérdéshez, ami nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal. Ankara emiatt néhány területen komolyan felülvizsgálja együttműködését az Európai Unióval – jelezték.

Telefonon beszélt egymással a török és az orosz védelmi miniszter

Ezzel párhuzamosan hétfő este telefonon beszélt egymással a török és az orosz védelmi miniszter, Hulusi Akar és Szergej Sojgu, valamint a török és az orosz vezérkari főnök, Yasar Güler és Valerij Geraszimov is. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Akar a telefon után azt mondta: a műveletek koordinációjáról, a megfelelő eredmény érdekében teendő lépésekről egyeztettek.

A telefonbeszélgetésekre azt követően került sor, hogy az YPG-vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap megállapodott a Moszkva által támogatott Damaszkusszal szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a török offenzíva megállításához, valamint “azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová behatolt a török hadsereg a zsoldosaival együtt”.

Amerikai és szíriai hivatali partnerével tárgyalt az orosz vezérkari főnök

Amerikai és török hivatali partnerével egyeztetett telefonon Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca nem osztott meg részleteket a Geraszimov és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke közötti beszélgetésről, csak annyit árult el, hogy a felek “kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket” vitattak meg.

Geraszimov és Milley legutóbb október 2-án, röviddel az új amerikai vezérkari főnök kinevezése alkalmából tárgyalt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal a Szíriában zajló török offenzíva miatt.

Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat épített ki. Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással.

Nyomoznak a török ellenzék politikusa ellen

Mindeközben az ankarai főügyészség a kormány lejáratásának gyanújával nyomozást indított a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Sezgi Tanrikulu ellen. Tanrikulu október 12-én a következőket írta hivatalos Twitter-fiókján: “a kormánynak tudnia kell, ez egy jogtalan, és a kurdok ellen vívott háború”. A képviselő aznap több nyilatkozatában is hasonlóképp fejezte ki magát.

Erdogan is megerősítette, hogy nem állítja le a szíriai hadműveletet

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn megerősítette, hogy országa a nemzetközi közösség újabb felszólításai ellenére sem állítja le a múlt szerdán indított észak-szíriai hadműveletet, amelyet elsősorban az általa terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen folytat.

A török államfő, aki hivatalos látogatáson Azerbajdzsánban tartózkodik, egy nyilvános bakui beszédében leszögezte: Törökország eltökélt abban, hogy végigcsinálja az offenzívát. “Amit elkezdtünk, azt végig is visszük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Ankara nem áll el a katonai beavatkozástól, “bárki bármit is mond”.

Orbán közben Azerbajdzsánban Erdogannal tárgyalt

Kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel hétfőn Bakuban, ahová mindketten a Türk Tanács soron következő ülésére érkeztek.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár a találkozó után az MTI-nek kifejtette: a török elnök köszönetet mondott azért, hogy Budapesten a közelmúltban megnyitották a Türk Tanács első európai irodáját.

A kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről is tárgyaltak, Orbán Viktor pedig azt mondta, nagy várakozással tekint a magyar-török kormányzati csúcstalálkozóra, amelyet november 7-én tartanak Budapesten.

Recep Tayyip Erdogan továbbá megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren – közölte Havasi Bertalan.

Végül a török elnök legutóbbi budapesti látogatását felidézve megállapították: a felújított és akkor átadott Gül Baba türbéje a török és a magyar polgárok szemében egyaránt közkedvelt helyszín lett a magyar fővárosban – tájékoztatott a helyettes államtitkár. (MTI)

Amerikai szankciók Törökország ellen

Megemelte a török acélipari termékek vámtarifáját, valamint két török minisztérium és három török miniszter ellen vezetett be szankciókat az Egyesült Államok, válaszul Ankara északkelet-szíriai offenzívájára. Megfigyelők szerint az USA ezzel megtépázott tekintélyét akarja helyre állítani, amiért kivonta csapatait Szíriából, megnyitva az utat a török hadművelet előtt.

Az amerikai elnök a twitteren bejelentette azt is, hogy véget vet a 100 milliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi egyezményről folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.

Alelnöke pedig beszámolt róla, hogy Donald Trump mit mondott telefonon Erdogan török államfőnek. “Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Törökország haladéktalanul állítsa le az inváziót, hirdessen tűzszünetet és kezdjen tárgyalásokat a kurd erőkkel” – mondta Mike Pence. (Euronews)

Kapcsolódó: A brutális török invázió célja Nagytörökország

(Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)