A “normandiai négyek” négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak

Négy hónap múlva újabb csúcstalálkozót tartanak a kelet-ukrajnai helyzet rendezéséről a “normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – jelentette be este Emmanuel Macron francia elnök a négy ország vezetőjének Párizsban megrendezett megbeszélése után.

“Előreléptünk a csapatkivonás, a fogolycsere, a tűzszünet és a politikai rendezés kérdésében, és azt kértük minisztereinktől, hogy egy újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozóig dolgozzák ki Kelet-Ukrajnára vonatkozóan a helyi választások megrendezésének részleteit” – mondta a francia államfő Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

A párizsi Élysée-palotában tartott megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy három év után életre keltse a 2015-ben Minszkben aláírt békemegállapodást. A “normandiai négyek” legutóbb 2016-ban tartottak csúcstalálkozót Berlinben.

Most két és negyed órán át tárgyaltak négyen. Majd következett Putyin és Zelenszkij kétoldalú tárgyalása, amely a francia szervezők szerint a tervezett háromnegyed óra helyett másfél órán át tartott. Az utolsó tíz percben a két elnök négyszemközt tárgyalt. A Rosszija 24 tévécsatorna szerint a megbeszélés oroszul folyt. Ezután következett a négy vezető közös sajtótájékoztatója.

Zelenszkij elégedetlen

Zelenszkij most először találkozott személyesen Putyinnal, és jóllehet több intézkedésben is megállapodtak az ukrajnai békefolyamat beindítása érdekében, – mint mondta – a politikai kérdésekben nem értettek egyet, és emiatt ő elégedetlen.

Az Ukrajninszka Pravda hírportál jelentése szerint az államfő közölte: a “normandiai négyek” vezetőinek találkozóján megállapodtak abban is, hogy a Donyec-medencei frontvonal újabb három pontján hajtanak végre csapatszétválasztást. Megjegyezte, hogy a felek sok kérdésben nem jutottak egyezségre, de kifejezte abbéli reményét, hogy a következő találkozókon ezekre is megoldást találnak.

Zelenszkij közölte, hogy az orosz elnökkel ellentétes véleményen van a határellenőrzés és a választások kérdését illetően. Kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy előbb álljon helyre az ukrán ellenőrzés a teljes határszakaszon, és csak ezután tartsák meg a helyhatósági választásokat a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein, míg az orosz elnök előbb választásokat követel, és utána ígéri a határ fölötti ellenőrzés visszaadását Kijevnek.

Putyin viszont elégedett

Putyin viszont elégedetten nyilatkozott a párizsi csúcstalálkozó eredményeiről. “Yes, I am happy (Igen, elégedett vagyok)” – jelentette ki angolul a csúcsról tudósító újságíróknak az Elysée-palotában rögtön a kétoldalú találkozó után. A közös sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy fontos lépés történt a feszültség csökkentése érdekében.

“Oroszország mindent megtesz, ami tőle telhető, annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus” – mondta az orosz elnök.

“Az a tény, hogy egymás mellett ülünk, már önmagában fontos eredmény” – vélte Emmanuel Macron, aki a kelet-ukrajnai helyzetet “nyílt sebnek” nevezte “az európai kontinens közepén”.

Az öt éve tartó konfliktusban 14 ezren haltak meg.

“Még nagyon sok munka vár ránk, de az a benyomásom, hogy megvan a jó szándék a nehéz problémák megoldására” – mondta a sajtótájékoztatón

Angela Merkel, pozitív jelként értékelve a tűzszünet megerősítését, az újabb fogolycserét az év vége előtt és a csapatszétválasztásokat március végéig.

A négy vezető csak abban állapodott meg, hogy a politikai konfliktusok meghaladásának reményében megbízzák külügyminisztereiket a kelet-ukrajnai választások “politikai és biztonsági feltételeinek kidolgozásával” az újabb, négy hónap múlva esedékes csúcstalálkozójukig.

Nem született megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gáztranzitról

Nem sikerült megállapodnia az ukrán és az orosz félnek a párizsi  csúcstalálkozó keretében folytatott kétoldalú elnöki megbeszélésen az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállításról – közölte újságírókkal Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán gázvállalat igazgatója.

Az ukrán-orosz gáztranzitszerződés az év végén lejár, ezért a két országnak addig új megállapodást kellene kötnie. Ukrajna hosszú távú, legalább tíz évre szóló megállapodás megkötésében érdekelt, Oroszország viszont csak egy évre kívánja meghosszabbítani a szerződést.

Vitrenko szavai szerint abban állapodtak meg, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat az Európai Unió bevonásával.

Merkel egy berlini gyilkosságról kérdezte Putyint

A négyes találkozó előtt Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalt egymással. Ennek napirendjén szerepelt a két orosz diplomata Berlin általi kiutasítása nyomán kialakult helyzet rendezése. A német külügyminisztérium szerdán arra hivatkozva minősítette nemkívánatos személlyé az orosz nagykövetség két munkatársát, hogy az orosz hatóságok Berlin szerint nem működtek kellőképpen együtt egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében, amelynek áldozata egy Moszkva által terroristának minősített, georgiai állampolgárságú csecsen emigráns volt.

Angela Merkel a közös sajtótájékoztatón elmondta: megbeszélésükön közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy Berlin együttműködést – információk átadását – várja az orosz hatóságoktól a nyomozásban. Putyin viszont azt hangoztatta, hogy a Berlinben meggyilkolt Zelimhan Hangosvili maga is sok embert meggyilkolt Oroszországban: a Moszkva-ellenes erők oldalán harcolt a Kaukázusban, valamint szervezője volt egy robbantásos merényletsorozatnak a moszkvai metróban. Szerinte Berlin jogtalanul utasította ki a két orosz diplomatát, mert – mint mondta – nekik semmi közük nem volt Hangosvili megöléséhez.

Hangosvili meggyilkolásával a német hatóságok egy orosz férfit gyanúsítanak, akiről a Der Spiegel magazin a német ügyészségtől kapott információk alapján azt írta, hogy az orosz titkosszolgálatok embere.

Putyint megkérdezték a sajtótájékoztatón, hogy Oroszország milyen választ ad két diplomatájának kiutasításra, mire ő azt mondta: “az ilyen esetekben íratlan szabályok vannak. Ha az egyik fél kiutasítja a másik diplomatáit, akkor a másik is ezt teszi válaszul.”

Putyin: a WADA határozata ellentétes az Olimpiai Chartával

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) az Oroszország négyéves eltiltására vonatkozó határozata ellentétes az Olimpiai Chartával – jelentette ki Vlagyimir Putyin este Párizsban.

“(A WADA-nak) az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása. Ha pedig nincs ellene kifogása, akkor az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Ilyen az Olimpiai Charta” – mondta Putyin.

Hangsúlyozta, hogy ebben a vonatkozásában a WADA döntése ellentétes a Olimpiai Chartával és Oroszországnak minden alapja megvan arra, hogy a lausanne-i nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) forduljon. Hozzátette, hogy a határozatnak vannak egyéb olyan vonatkozásai, amelyeket jogászoknak még tanulmányozniuk kell.

“A római jog óta bármely büntetésnek személyre szabottnak kell lennie, és abból kell kiindulnia, amit egy adott személy elkövetett. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs, és ezt mindenki érti” – mondta Putyin a “normandiai négyek” közös sajtótájékoztatóján.

A WADA végrehajtó bizottsága tegnap négy évre eltiltotta Oroszországot egyebek között az olimpiai és világbajnoki részvételtől, valamint a jelentősebb nemzetközi versenyek rendezésétől, mivel bizonyítottnak látta, hogy manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) moszkvai laboratóriumának eredményeit. (MTI)

Kapcsolódó: Putyin a lakott települések lövetésének leállítását követeli Zelenszkijtől

Zelenszkij pártja megnyerte az ukrán parlamenti választást

Putyin és Zelenszkij telefonon beszélt a délkelet-ukrajnai rendezésről

(Kiemelt kép: vesti.ru)