A klímavédelemről és az EU költségvetéséről tárgyalnak az uniós csúcstalálkozón

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével megkezdődött Brüsszelben a kétnapos évzáró uniós csúcstalálkozó, amelyen a hétéves EU-költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.

A december elsején hivatalába lépett új elnök, Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja a hosszú távú, klímaváltozás elleni fellépés EU-stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél.

A tagállami vezetők a tanácskozás első munkanapján megtárgyalják az uniós költségvetés alapjául szolgáló, a féléves soros elnökséget betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot is.

A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács olyan konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik, amelyek a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak.

A csúcstalálkozó második munkanapján bővített euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően az unióban maradó 27 tagállam (EU-27)vezetője áttekinti majd a júniusban tartott előző ilyen találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket.

Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban ma előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU-27-ek holnap megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.

David Sassoli: haladéktalanul fel kell vállalnia a klímasemlegességet célzó törekvéseket

Az Európai Tanácsnak haladéktalanul fel kell vállalnia a klímasemlegességet célzó törekvéseket – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcstalálkozón elhangzott beszédében Brüsszelben.

Az éghajlatváltozás megváltoztatja az európai társadalmakat és gazdaságaikat, ezért támogatni kell a versenyképesség megőrzését olyan eszközökkel, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a szociális védelem fenntartását – hangsúlyozta.

Az elnök emellett üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát a Méltányos Átállást szolgáló Alap létrehozásáról, amely a szén-dioxid -kivonás által leginkább érintett embereket és régiókat hivatott segíteni.

“Senkit sem szabad magára hagyni. Támogatni kell azokat, akik elsősorban a szén-dioxid-alapú iparágaktól függenek” – fogalmazott.

A többéves pénzügyi keret tervezésével kapcsolatban az EP elnöke elmondta, hogy senki nem veheti magától értetődőnek a parlament jóváhagyását, anélkül hogy ne ismerné annak álláspontját.

Merkel: erős jelzést kell küldeni a világnak a klímaváltozás ügyében

Az Európai Uniónak nagyon erős jelzést kell küldenie a világnak a klímaváltozás ügyében – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó előtt.

Érkezésekor a kancellár reményét fejezte ki, hogy a találkozó alkalmával egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy az unió minden tagállama támogatja azt a célkitűzést, hogy Európa gazdasága klímasemleges legyen.

“Nagyon erős jelzés lenne, ha Európa azt üzenné a világnak, hogy a kontinens 2050-re teljesen klímasemlegessé válik, azonban ehhez feszített ütemű tárgyalásokra van szükség” – mondta.

Merkel hozzátette, e tekintetben is gyümölcsöző együttműködést remél a december elején hivatalba lépett Charles Michel új európai tanácsi elnökkel, ahogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével is.

Macron olyan Európában hisz, amely megőrzi az élelmiszerellátás önállóságát

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette, az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének “meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát.

“Világossá akarom tenni a gazdáink számára, hogy mögöttük leszünk” – fogalmazott.

Szavai szerint olyan Európában hisz, amely megőrzi az élelmiszerellátás önállóságát és jó minőségű élelmiszereket állít elő. Véleménye szerint az unió 2021. utáni hétéves költségvetését illetően a tagországok vezetői nem fognak kompromisszumot találni a mai tárgyalási napon.

Ez az első vita és sok eltérés van a tagállami álláspontok között, ezért a tárgyalás lezárása nem valószínű. Macron reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy módszertant és menetrendet azonban meg tudnak határozni.

Hangsúlyozta, hogy az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök tegnap bemutatott európai zöld megállapodása sok olyan elképzelést tartalmaz, amelyekért Franciaország harcolt. Hozzátette, mindent megtesz azért, hogy meggyőzze európai partnereit arról: Európának éghajlat-semlegessé kell válnia 2050-ig.

Charles Michel: jelentős mértékű befektetések kellenek a kutatásban

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy jelentős mértékű befektetések kellenek a kutatás, az innováció és az új technológiák kifejlesztése területén a klímasemlegesség elérése érdekében.

Hozzátette: határozott elkötelezettségre van szükség, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a klímasemlegességet, és élen járjon a zöld gazdaság kiterjesztésében. Ehhez olyan tervre van szükség, amely magában foglalja az uniós tagországok álláspontjait és figyelembe veszi a társadalmakra gyakorolt hatást is – mondta.

A 2021 utáni hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kifejtette: az európai pénzügyi eszközök hatékony mobilizálása a legfontosabb szempont a tervezés közben megfogalmazott célok eléréséhez.

Ursula von der Leyen reméli, a tagállamok támogatni fogják a zöld javaslatot

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozást megelőzően reményét fejezte ki a tagállamok támogatni fogják a zöld javaslatot, szavai szerint ugyanis “sürgős fellépésre van szükség”.

“Látjuk, milyen mértékű romboló hatású az éghajlatváltozás, ezért mihamarabb cselekednünk kell” – tette hozzá.

Andrej Babis szerint szükség van a nukleáris energiára

Andrej Babis cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt jelentette ki, hogy a nagyratörő éghajlati célok elérése nem lehetséges nukleáris energia felhasználása nélkül.

Szerinte egy interneten található interaktív éghajlati térkép azt mutatja, hogy jelenleg Csehország 67 százalékban szén és 37 százalékban nukleáris energiát termel, amíg Ausztria, amely szembehelyezkedik az atomenergia alkalmazásával, a cseh atomerőmű által előállított energiából 25 százalékot fogyasztott.

“Nagyon viccesnek találom, hogy tiltakoznak, miközben nekik termeljük az energiát. Ha valóban megvalósítjuk a karbonsemlegességet, akkor energia nélkül maradnak”- mondta Babis.

Vitára van szükség, mivel az atomenergia tiszta, minden kibocsátás nélküli. A tisztább energiára történő átállás Csehországnak 30-40 milliárd euróba fog kerülni – tette hozzá.

Xavier Bettel: az atomenergia nem biztonságos

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy az atomenergia nem fenntartható és nem is biztonságos, továbbá “még mindig nem tudjuk, mit kell tegyünk a hulladékkal”.

Ha egyes országok mégis az nukleáris energiaforrások mellett döntenek, megtehetik, de nem uniós pénzforrásokból – jelentette ki.

Mark Rutte: kérdéses a megállapodás az éghajlati célkitűzésekben

Mark Rutte holland miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva vegyes kimenetelűnek ítélte, hogy a tagállami vezetők meg tudnak-e állapodni a 2050-re kitűzött éghajlati célkitűzésekben.

Elmondta, bizonyos uniós országok még mindig nukleáris erőműveket építenek, amelyhez véleménye szerint nincs szükségük európai forrásokra. A 2050-ig elérni kívánt klímasemleges céllal összefüggésben azt mondta, a terv megvalósításában más országoknak is részt kell venniük, különben az holland munkahelyek elveszésével jár. Ugyanakkor, ha mások is csatlakoznak a zöld megállapodáshoz, munkahelyek jönnek létre, mert “Hollandia innovatívabb, mint a legtöbb uniós ország” – mondta Rutte.

Orbán Viktor: nem engedünk meg a brüsszeli bürokratáknak

A klímaváltozás elleni küzdelemről kezdődő tárgyaláson várható “csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó előtt.

Elmondta: az Európai Tanács tervei között szerepel, hogy az uniós tagországok közösen foglaljanak állást arról, hogy az egész európai gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé alakítják át.

“Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is tudjuk, hogy ez ellen harcolni óriási vállalkozás, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezért itt világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni” – közölte.

A miniszterelnök kijelentette: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Elmondta azt is, hogy ide tartozó tárgyalási téma lesz a nukleáris energia jövője is. Magyarország azt szeretné, ha Brüsszelben “egyszer és mindenkorra” félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos összes fenntartást, valamint minden kritikát és támadást az ilyen energiát előállító országokkal szemben, mint Magyarország, ugyanis nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges európai gazdaság – húzta alá Orbán Viktor.

Forrás: Euronews

Eltávolították a klímavédelmi aktivistákat a csúcstalálkozó helyszínéről

A rendőrség eltávolította a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistáit a csúcstalálkozó helyszínéről.

A szervezet aktivistái a helyszín közelében folytatják megmozdulásukat, amellyel az Európai Bizottságban bemutatott, európai zöld megállapodásnak nevezett munkadokumentum azonnali elfogadására akarják rábírni az uniós tagországok vezetőit.

Az aktivisták egy csoportja néhány órával a csúcstalálkozót megelőzően kapaszkodott fel a csúcstalálkozónak helyszínt adó Európa-épület díszítéséül szolgáló szerkezetre.

Többméteres, lángokat ábrázoló plakátokat helyeztek el “Éghajlati veszélyhelyzet” felirattal. A tüntetők fáklyákat is gyújtottak. A csúcsértekezlet megkezdése előtt a rendőrség eltávolította a több emelet magasságban tartott tüntetés mintegy harminc aktivistáját. Az intézkedés részleteiről nem adtak tájékoztatást.

Az uniós tanács illetékesei megerősítették, hogy az előzetes hírekkel ellentétben végül mégsem helyezik át a csúcstalálkozó helyszínét abba a szomszédos épületbe, amely korábban rendszeresen adott helyszínt az állam-, illetve kormányfők tanácskozásának. (MTI)

Kapcsolódó: Von der Leyen: 100 milliárd euróval segítik a gazdaság környezetbarátá tételét

(Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)