A képviselőház megtiltotta Trumpnak, hogy engedélye nélkül megtámadja Iránt

Az amerikai képviselőház határozati javaslatban megtiltotta Donald Trump elnöknek az este, hogy engedélye nélkül katonai erőt alkalmazzon Irán ellen.

A demokrata többségű képviselőház 224:194 arányban, nagyjából párthovatartozás szerint szavazta meg a határozati javaslatot. Nyolc demokrata párti képviselő ellene voksolt, míg három republikánus a demokratákkal együtt támogatta.

A javaslatot – amelyet a korábban hírszerzőként dolgozó, demokrata párti Elissa Slotkin képviselő terjesztett elő – a republikánus többségű szenátus szinte bizonyosan nem fogja elfogadni, viszont egy ettől független, de hasonló tartalmú határozatot megvitat majd.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök ennek ellenére úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a határozat “ütős”. “Amerika és a világ nem engedhet meg háborút” – hangoztatta Pelosi. Egyúttal megismételte korábbi álláspontját, miszerint az amerikai kormányzat a Kászim Szulejmáni iráni tábornok életét követelő célzott dróntámadásával “aránytalan és provokatív légicsapást hajtott végre Irán ellen a kongresszus megkérdezése nélkül, és ezzel veszélybe sodorva amerikaiakat”.

A voksolás előtt Trump a Twitteren kifejezte abbéli reményét, hogy a republikánus képviselők Nancy Pelosi – ahogyan fogalmazott – “őrült határozata” ellen szavaznak. Később pedig újságíróknak azt mondta: “a körülményektől függ majd”, hogy az Irán elleni esetleges további katonai akciók előtt konzultál-e a kongresszussal. Hozzáfűzte, hogy ez nem is szükséges, hiszen néha “egy másodperc töredéke alatt kell döntést hozni”.

A képviselőház szavazása után Hogan Gidley, a Fehér Ház helyettes szóvivője hangsúlyozta: “ez a képviselőházi határozat megpróbálja aláásni az Egyesült Államok haderejének képességét arra, hogy megakadályozza Irán és az általa támogatottak terrorcselekményeit és az elnök felhatalmazását arra, hogy megvédje Amerikát és érdekeinket a folyamatos fenyegetéstől a térségben”.

Donald Trump múlt heti döntését Kászim Szulejmáni iráni tábornok likvidálásáról az amerikai törvényhozók bírálták. Igaz, elsősorban demokrata párti politikusok mondtak szigorú bírálatokat, de a republikánus táborban is voltak – például Mike Lee Utah és Rand Paul Kentucky szenátorai -, akik helytelenítették az akciót. Mindazonáltal a képviselőház azt követően szavazta meg a határozatot, hogy elemzők szerint mind Washington, mind Teherán elkerülni látszik a katonai konfliktust.

Trump: ha a Szulejmáni elleni csapás tervéről egyeztetek a kongresszussal, a demokraták kiszivárogtatták volna

Donald Trump amerikai elnök kijelentette este az ohiói Toledo városban tartott kampányrendezvényén: ha a Kászim Szulejmáni iráni tábornok elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata pártiak kiszivárogtatták volna azt a hamis hírek sajtójának.

Az elnök, akit hívei éljenzéssel és dübörgő tapssal fogadtak Ohióban, élesen bírálta a washingtoni képviselőház demokrata párti politikusait. Részben az iráni tábornok elleni célzott dróntámadás miatt őt ért kritikáikért, részben pedig mert a demokrata párti többségű képviselőház az este olyan, egyébként nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely korlátozná a hatalmát egy Irán elleni esetleges újabb csapásmérést illetően.

Trump felvetette, hogy amennyiben előzetesen megvitatta volna a dróntámadás tervét demokrata párti törvényhozókkal – köztük Nancy Pelosi házelnök és az általa “kis ceruzanyakúnak” titulált Adam Schiff képviselővel, a hírszerzési bizottság vezetőjével -, ők azonnal részleteket szivárogtattak volna ki a baráti sajtónak. Trump ezt a sajtót ismételten hamis hírek gyárainak minősítette.

“Azt mondják, be kell jönnöd engedélyt kérni a kongresszustól, el kell mondanod nekünk, hogy mit akarsz csinálni, így majd felhívhatjuk a kint várakozó hamis hírek képviselőit és kiszivárogtathatjuk nekik'” – karikírozta a helyzetet Trump. Hangsúlyozta, hogy nem is lett volna praktikus az egyeztetés, hiszen a döntést “egy másodperc töredéke alatt” kellett meghoznia.

Az elnök hosszasan ostorozta a Demokrata Párt egyes, radikális baloldaliként számon tartott politikusait is, akik amiatt háborodtak fel, hogy az amerikai haderő likvidálta a tábornokot. “Inkább Szulejmáni kegyetlen bűncselekményei miatt kellett volna háborogniuk” – jelentette ki.

A rendezvényen kitért a választási kampányra is. Mint mondta: reméli, Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje, mert akkor végig a kampányban foglalkozhat a Biden-család általa korrupciósnak minősített gazdasági ügyeivel.

“Minden egyes vitában azt fogom tőle kérdezni, hogy hol van Hunter” – utalt Joe Biden Hunter nevű fiára, akiről kiderült, hogy akkor lett az ukrán Burisma nevű gázcég igazgatósági tagja, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt Barack Obama kormányzatában.

Trump kiemelte az amerikai gazdaság erejét, a szárnyaló tőzsdét, a történelmi távlatokban is rendkívül alacsony munkanélküliséget. “A munkanélküliség 51 év óta most a legalacsonyabb. Az afroamerikai, a spanyolajkú és az ázsiai amerikai közösségek munkanélkülisége még soha, de soha nem volt ilyen alacsony. A keresetek gyorsan emelkednek, s a legnagyobb arányban a fizikai munkát végzők körében, ami nekem külön örömet okoz” – mondta. Majd adatokat sorolt, hogy az előző kormányzat idején hány gyár és munkahely szűnt meg.

Leszögezte, hogy az új amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi egyezmény tovább erősíti majd az amerikai gazdaságot. Érvelésében helyet kapott a demokraták gazdaságpolitikája is, amelyről azt állította, hogy “csak káoszt és szegénységet hoztak”. Külön megemlítette Nancy Pelosi demokrata párti házelnököt, mondván, hogy luxusvillában él San Franciscóban, miközben a választókörzete tele van utcán élő hajléktalanokkal.

Donald Trump felvetette a NATO kibővítését közel-keleti országokkal

Az amerikai elnök felvetette a NATO főtitkárának a szervezet közel-keleti kibővítésének tervét. Ezt maga Donald Trump elnök közölte újságírókkal, hozzátéve, hogy új nevet is javasolt a katonai szövetségnek.

Az elnök azt követően beszélt erről, hogy – még szerdán – telefonon egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az újságíróknak Trump azt mondta: Stoltenberg “izgalomba jött” az észak-atlanti szervezet közel-keleti kiterjesztésének ötletétől.

“Szerintem a NATO-t muszáj lenne bővíteni, és a Közel-Keletet kellene bevonnunk. Tényleg” – mondta Donald Trump az újságíróknak. Úgy vélekedett, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnek kellene “átvennie” a térséget az Egyesült Államoktól, mert – mint fogalmazott – “ez nemzetközi probléma”.

“És akkor mi hazatérhetünk, vagy nagyjából hazatérhetünk, ott lesz a NATO” – hangoztatta. Hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kiépített, úgynevezett kalifátus felszámolásában az Egyesült Államoknak vezető, döntő szerepe volt, azt sugalmazta, hogy most a NATO-n a sor. “Mi elcsíptük az Iszlám Államot. Nagy szívességet tettünk Európának” – jelentette ki.

“Tehát azt mondtam (Stoltenbergnek), hogy szerintem a NATO működési területét meg kell növelni, és hogy a szövetségnek kellene az Iszlám Állammal foglalkoznia” – fejtette ki, miután megismételte korábban számtalanszor hangoztatott elégedetlenségét azzal, hogy a tagországok nem kellően járulnak hozzá anyagilag a szövetség működéséhez. Majd hozzáfűzte: “segíteni fogunk, de a teher egyelőre a miénk, és ez nem korrekt”.

Amerikai elemzők emlékeztetnek rá: a NATO a hétvégén, az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot Bagdadban megölő amerikai célzott dróntámadás után bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a terrorellenes kiképző munkáját Irakban. Szerdán a Fehér Házban tett nyilatkozatában Donald Trump már utalt rá, hogy sokkal aktívabb részvételt javasol majd a NATO-nak a térségben.

Az elnök nem konkretizálta, hogy szerinte mely közel-keleti országoknak kellene NATO-tagságot biztosítani. De azt felfedte, hogy hogyan gondolja a NATO névváltoztatását. “NATO és ME (a Közel-Kelet angol rövidítése) együtt, vagyis úgy lehetne nevezni, hogy NATO-ME. Micsoda gyönyörű név! Én igazán jó vagyok névadásban!” – dicsérte meg magát.

Csütörtökön Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója is egyeztetett telefonon Stoltenberggel. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a NATO aktívabb szerepvállalását vitatták meg a regionális stabilitás megteremtésében és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.

Morgan Ortagus külügyi szóvivő elmondta: Pompeo és Stoltenberg elítélte Irán “destabilizáló hatású erőszakos törekvéseit”. A két politikus megerősítette a NATO változatlan elkötelezettségét az Irakban és Afganisztánban folytatandó terrorellenes harcban is, amelynek elsődleges célja az Iszlám Állam újraéledésének megakadályozása. (MTI)

Kapcsolódó: Amerikai tisztségviselők szerint Irán lelőtte az ukrán gépet

London kitart az iráni nukleáris megállapodás mellett

Donald Trump: Iránnak fel kell hagynia atomprogramjával