London elfogadta a Brexit halasztását, nem lesz előrehozott választás

A brit kormány elfogadta a Brexit halasztásáról hozott uniós döntést. Ezzel biztossá és hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból október 31-én, vagyis csütörtökön, a Brexit eddigi határnapján. Az alsóház nem szavazta meg az előrehozott választást.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök nem sokkal az erről szóló értesítés elküldése után ismét kezdeményezte az előrehozott választások kiírását a londoni alsóházban, de a hétfő esti szavazáson sem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Johnson jelezte, hogy kedden ismét előterjeszti a kezdeményezést.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke ma jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.

Tusknak írt, a Downing Street által hétfő este ismertetett levelében Johnson hangsúlyozza: a brit kormányra “akarata ellenére ráerőltetett törvény” alapján nincs más lehetősége, mint az, hogy formálisan beleegyezzen a Brexit halasztásáról szóló uniós döntésbe.

Johnson ezzel arra az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvényre utalt, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.

Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján 19-én éjjel levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Ugyanezt megismételte a halasztási döntés elfogadásáról Tusknak küldött – ezúttal aláírt – ma esti levelében is. A brit kormányfő azt írta: meggyőződése, hogy a brit EU-tagság “e nem kívánt” meghosszabbítása károsítja a brit demokráciát és az Európai Unióhoz fűződő kétoldalú viszonyt is.

Hozzátette: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Boris Johnson közölte, hogy emiatt kezdeményezi az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.

Johnson este be is terjesztette az alsóház elé azt az indítványt, amelyben a kormány előrehozott választás kiírását indítványozza december 12-re.

A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban.

A ma esti szavazáson azonban 293-an voksoltak a kormányfő indítványára.

Johnson most kezdeményezte harmadszor az előrehozott választások kiírását annak a törvénynek az elfogadása óta, amelynek alapján kérnie kellett az EU-tól a Brexit halasztását, de egyszer sem volt meg a kétharmados többség.

A kormányfő a hétfő esti voksolás után bejelentette, hogy holnap ismét beterjeszti az előrehozott választást kezdeményező indítványát, ezúttal élve azzal a jogi kiskapuval, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített idejű parlamenti mandátumról szóló jogszabályt felül lehet írni egy egysoros, a választások kiírásáról intézkedő, egyszerű többséghez kötött külön törvényjavaslattal.

A kormány szempontjából ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem parlamenti határozatról, hanem törvényjavaslatról van szó, amelyhez az ellenzék a kormánynak nem tetsző módosításokat is beterjeszthet, és mivel a Konzervatív Pártnak nincs önálló többsége, ezeket a módosításokat az ellenzék el is fogadtathatja.

A Skót Nemzeti Párt (SNP) és a Liberális Demokraták alsóházi frakciója mindazonáltal jelezte, hogy nem zárkózik el Johnson indítványától, de azt szeretné, hogy a választást három nappal korábbra, december 9-re írják ki.

Ebben az esetben a parlamentet a választási törvény alapján már pénteken fel kellene oszlatni, és így nem maradna idő a kormány számára a Brexit-megállapodás ratifikálására.

Az ellenzék egyöntetű követelése az, hogy az előrehozott választások előtt a kormány már ne kezdeményezze az EU-val elért Brexit-megállapodás ratifikációját.

Az Európai Tanács elnökéhez a Brexit halasztásának elfogadásáról írt hétfői levelében Johnson felszólítja az EU-ban maradó 27 tagországot arra, hogy ha a brit parlament elveti az előrehozott választásokat, akkor tegyék egyértelművé, hogy nincs lehetőség a Brexit még további halasztására a január 31-i új határidőn túl.

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ezzel elkerülhető lenne, hogy a parlament egyszerűen újból és újból meghosszabbítgassa a brit EU-tagságot.

Johnson a választásról tartott esti voksolás után úgy fogalmazott, hogy a parlament túszként tartja fogva az országot, és ezt a helyzetet nem lehet tovább fenntartani. (MTI, BBC)

Kapcsolódó: A huszonhetek jóváhagyták a Brexit újabb halasztását

A Brexit-megállapodás alapelveit jóváhagyta, a menetrendet leszavazta az alsóház