A Brexit-megállapodás alapelveit jóváhagyta, a menetrendet leszavazta az alsóház

Jóváhagyta este a londoni alsóház a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.

E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem lehetetlen -, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon.

Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra.

Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek – ha és amikor a ratifikációs folyamat újraindul – az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A megállapodásról tartott ma esti általános jellegű szavazás eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is -, amely a kilépési feltételeket rögzíti.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

A jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kormánya azonban – tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre – rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási törvénytervezet tárgyalására.

Ennek alapján – ha a képviselők ezt a programindítványt jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.

Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már az esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.

A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

Boris Johnson: így vagy úgy, de kilépünk az EU-ból

A Downing Streetmég a vita kezdete előtt ma jelezte, hogy ha a londoni alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését.

Boris Johnson azonban a ratifikációs menetrend 322-308 arányú leszavazása után végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás törvénytervezetének visszavonását.

Közölte ugyanakkor: tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal arról, hogy mik a további szándékaik, és amíg nincs döntés, a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot.

Johnson ezzel arra utalt, hogy szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig.

Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.

Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

A ratifikációs menetrend keddi alsóházi leszavazása után azonban a brit kormányfő egyenes utalást tett a Brexit halasztására, úgy fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a “késleletetésre” voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely garantálta “volna” az október 31-i kilépést a Brexit-megállapodás alapján.

Johnson hozzátette: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy “így vagy úgy, de kilépünk az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá.”

Tusk konzultációkat kezd a huszonhetekkel a kiválási határidő halasztásáról

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel – közölte az Európai Bizottság szóvivője.

Mina Andreeva arról számolt be a Twitteren, hogy tudomásul vették a londoni alsóház döntéseit, és várják, hogy a londoni kormány tájékoztatást nyújtson következő lépéseiről.

Az Európai Bizottság Brexit-ügyi munkacsoportot hoz létre Barnier vezetésével

Munkacsoport jön létre az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok kezelésére Michel Barnier jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló vezetésével – jelentette be az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület főtitkárságán belül létrehozandó szervezeti egység november 16-án áll fel, tekintet nélkül a brit kiválás addigi fejleményeire.

Ezen munkacsoport fogja koordinálni a Brexithez kapcsolódó stratégiai, operatív, jogi, pénzügyi kérdéseket, továbbá felelős lesz a kilépési folyamat lezárásáért, az esetleges rendezetlen kiválásra való felkészülésért, illetve a jövőbeli viszonyrendszer feltételeiről szóló jövőbeli egyeztetések lebonyolításáért.

Közvetlenül az Európai Bizottság elnökének irányítása alá fognak tartozni, és szoros együttműködésben lesznek a főtitkársággal és minden érintett szolgálattal.

Mint a tájékoztatásban írták, az EU készen áll a tárgyalások azonnali megkezdésére a jövőbeli kapcsolatokról, amint a felek ratifikálják a kiválási egyezményt.

Szakértők szerint Barnier lényegében a jelenlegi munkáját fogja folytatni a folyamat következő szakaszában.

Michel Barnier eddigi munkáját nagy elismeri övezi a bennmaradó tagállamok mindegyike részéről, a volt francia miniszter és uniós biztos sikeresen fenntartotta a huszonhetek egységét végig a folyamat során.

Juncker: az EU mindent megtett a rendezett brit kiválás érdekében

Mindent megtett az Európai Unió annak érdekében, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság rendezett kiválását, a döntés most a brit törvényhozáson múlik – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

“Legalább tükörbe tudunk nézni, és azt tudjuk mondani, hogy mindent megtettünk, amit csak lehetett” – hangsúlyozta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének reggeli vitáján.

“Rendkívül szorosan figyelemmel kell követnünk a londoni eseményeket. Nem lehetséges és nem elképzelhető, hogy az EP előbb ratifikálja a kilépési megállapodást, mint Westminster. Először London, aztán Brüsszel és Strasbourg” – közölte.

Emellett azon véleményének is hangot adott, hogy a Brexit “idő- és energiapazarlás”, ami jelentős figyelmet vont el mandátuma alatt más ügyektől.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete hétfőn megerősítette, hogy csakis akkor bocsátják szavazásra a ratifikáció kérdését, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. A tájékoztatás szerint az alkotmányügyi bizottság ennek ellenére megkezdi a szerződés vizsgálatát.

A képviselőtestületben a ratifikációhoz egyszerű többségre lenne szükség. (MTI)

Kapcsolódó: A brit alsóház elnöke nem engedélyezte a szavazást a Brexit-megállapodásról

A Brexit halasztásáról egyeztettek a huszonhetek kormányainak képviselői

Aláírták az új megállapodást a Brexit feltételeiről az EU-csúcson