Szele Tamás: Lekurvázva

Nehéz dolgok ezek, kérem, ugyanis el kell oszlatnom két illúziót. Az egyik az, miszerint a sajtót lánglelkű, ezüst páncélos, makulátlan lovagok írják teljesen ingyen, mert bizony nem így van, a másik meg ennek az ellentéte: nem, megvesztegetett, dőzsölő, minden aljasságra képes, korrupt gazemberek sem vagyunk, mindazonáltal mi is pénzből élünk.

Ami azt illeti, a magam részéről elég kevés pénzből: körülbelül a magyar minimálbér kétharmadát keresem össze mindenféle utakon és módokon különböző lapoknál, ha nem vállalnék alkalmi munkákat is, például szervezést tévétársaságoknak, nem volnának egyéb próbálkozásaim is (mert vállalkozásnak nem nevezném őket), hát ennyiből meg sem élnék. És más munkát meg emellett nehéz végezni, állandó időhiánnyal küzd az ember, állandóan fáradt, mikor nem ír, témát keres, mikor azt sem teszi, telefonál, rohangál, egyeztet és varázsol, egyszóval ne tessék irigyelni a sajtómunkást, mert minden hónap bűvészmutatvány, hogy befizethesse az ember a számlákat és éhen se haljon utána.

No, de ott az a rengeteg hirdetés a Zónán, az tán csak fizet valamennyit?

Nem, így nem fizet. Harmadik hónapja nem érem el a kifizetési küszöböt, ugyanis a Zóna nem álhírlap. Kisujjamban van annak tudománya, hogyan lehet akár sok százezres tetszést, megosztást elérő dolgot írni, már csak azért is, mert évek óta harcolok az álhírek ellen, mibe kerülne párat elkövetni? A szakmai hitelembe, másként szólva az életembe, hiszen az – szeressék, kedveljék bármennyire is – nem lenne igaz. És olyant meg nem ír le az ember, inkább a szegénység. Tévedni sem jó dolog, szándékosan sajtóban hazudni bűn, ha más el is követi, én meg nem teszem.

De azért sem fizet, mert válság van, válság meg azért van, mert világjárvány van. Ha válság nem volna, még tán meg is lehetne élni az AdSense hirdetéseiből (ami a Google reklámforgalmazó cége), de legalábbis valami szerény bevétel érkezne tőlük, így semmiképp sem lehetséges. Ugyanis a magyar nyelvű piacon az online hirdetések többsége a válság előtt a légitársaságoktól és az idegenforgalmi vagy vendéglátó cégektől jött. Az mondjuk előttem homályos, hogy ha én egy magyar nyelvű lapot szerkesztek, akkor teszem azt, a „Farkastanya Piroschkához” nevű, kifejezetten német vendégekre szakosodott fogadó miért nálam hirdet, hiszen a vendégei nem olvasnak magyarul, ellenben a német szállodák meg miért nem hirdetnek nálam, de ez van, a légitársaság meg hirdessen minél többet, légiforgalom kifelé is van, nem csak befelé. Csak hát ha nem lehet átlépni a határt, nem forog se az idegen belföldön, se a magyar külföldön, nincs hirdetés sem, kidobott pénz lenne részükről.

Hirdetnek ugyan mindenféle bóvlit, kinek-kinek mást, személyre szólóan, nekem például hol tizenhét húros gitárokat ajánlhatnak, hol olyan című könyveket, hogy „Összeesküvések a magyarság ellen”, de azt nagyon meg is értem, hogy ezekkel komoly érdeklődést nem váltanak ki. Más meg másféle hirdetéseket kap: de különben nekem még szerkesztőként sincs beleszólásom abba, ki milyen reklám kerül.

Valamennyi jön teljesen magától, automatikusan, másoknak a helyét én jelölöm ki a szövegben, és mindenki hajlamai szerint részesül belőlük, már az se jó, hogy ettől úgy néz ki a lapfelület, mint a perzsavásár, de valamiből élni kéne.

Akkor van baj, amikor már nem is lehet. Azért nem érem én el harmadik hónapja még a kifizetési küszöböt sem, mert magának az AdSense-nek az algoritmusa akadályozza meg: ahogy elkezd jönni egy kis pénz, rögvest leállítja a hirdetési bevételeket azzal, hogy „felnőtteknek szóló tartalmat” közöltem. Ha legalább közölnék ilyesmit… Ez ugyanis többek között pornót is jelent, és abban sok pénz lenne. De szó sincs erről: volt már az algoritmus szerint ilyen felnőtteknek szóló tartalom Müller Cecília, Orbán Viktor, de még a tetőtől talpig felöltözött Rózsa Sándor is. (Mindig a képpel van a baj, ugyanis a szöveget nem értik).

Mármost ettől nem tiltják le a tartalmat a Facebookról, nem tiltják le a lapot sem sehonnan, lehet osztani, szabad is, van is forgalma, olvasottsága – csak éppen az aznapi bevételnek lőttek.

Néha a másnapinak is.

Tegnapelőtt is úgy jártam, hogy megláttam egy piszok jó szöveget Konok kollégánál. Megkérdeztem, mehet-e a lapba, persze, hogy mehetett. Akkor tegyük ki, de kéne hozzá kép. Mesékről volt benne szó, mint mostanság annyiszor, éspedig népmesékről, a téma miatt vagy Fehérlófiával illusztráltam volna, vagy Hétszűnyi Kaponyányi Monyókkal, de egyikről sem volt használható és nem jogdíjköteles rajz, a végén, a törvényt is tisztelve, beértem egy morcosan kardot rántó, de különben tokától bokáig felöltözött királlyal a Magyar Népmesék sorozatából. Korona is volt rajta. Én nem mutatom meg még egyszer, mert nem merem, okom van rá, de a hivatkozást ideteszem, meg lehet nézni. Ilyen lett hát.

Kitalálták.

Ebből is felnőtteknek szóló tartalom lett. Akkor lássuk, mi ennek a tartalomnak a meghatározása? Élő az Irányelvközpontot!

Felnőtteknek szánt tartalom: Szexuális tartalom
Bizonyos hirdetési források nem jelenhetnek meg az olyan tartalomnál, amely:
meztelenséget tartalmaz;
szexuálisan provokatív, illetve szexuálisan szuggesztív és/vagy szexuális izgalom keltésére szolgál;
szexuális fétisekről szól;
szexuális jellegű szórakozásról szól;
szexuális jellegű termékeket népszerűsít;
alkalmi kapcsolatokat és/vagy szexuális partnereket közvetít;
szexuális teljesítményre vonatkozó tanácsadást nyújt;
Szexuális teljesítményt növelő gyógyszereket vagy táplálékkiegészítőket népszerűsít.”

Hogy az én morcos királyom e közül a sok pont közül melyik alá esett, meg nem bírom mondani, de morcosabb lettem még nála is, amikor megláttam az üzenetet. Hiszen ilyesmihez sem ennek az írásnak, sem másiknak, sem egyetlennek, ami nálunk megjelent, sosem volt köze.

Ha kormánypárti médium volnánk, most az „elviselhetetlen gondolatrendőrségről” visítoznánk, de ha azok volnánk, nem visítoznánk olyan nagyon, mert lenne annyi pénzünk Kormány bácsitól, hogy letojjuk a reklámból befolyó pár fityinget.


És most tényleg fityingekről beszélek: ma 19 forint 34 fillér érkezett be eddig, igaz, büntetésben is vagyunk, de máskor sem sokkal különb. Az a három hónap alatt ilyen afférok miatt el nem ért kifizetési küszöb összesen húszezer forint. Közben meg tavasszal volt hónap, mikor véletlenül harminc nap alatt összejött negyvenezer, azt át is utalták. Az lenne a normális átlagbevétel.

De nem vagyunk kormánylap, és nem vagyunk ellenzéki pártlap sem, ahol szintén csordogál egy kis pénz, ha nem is olyan bőkezűen, mint a kormányoldalon, de az átlagbért tudtommal legalább az egyiknél kifizetik a munkatársaknak. Vagy majdnem az átlagbért, na.

Mindenesetre azt látom, hogy aki nem áll kurvának valamelyik politikai oldalon, hanem megpróbál független maradni – ilyen lenne többek között a Zóna is – annak felkopik az álla.

Sőt, az az idióta algoritmus még le is kurvázza, mint az említett esetekben történt velünk. Nem baj, hogy nem igaz: azért csak le voltunk kurvázva.


Ugyanis az a helyzet, hogy ezeknél a „szexuálisnak minősült” tartalmaknál kérheti a sajtómunkás a döntés felülvizsgálatát. És kell is kérje, mert ha szimplán tudomásul veszi, azt megjegyzi a rendszer, aztán egy szép napon az algoritmus sokadik tévedése azzal jár majd, hogy mint visszaeső szexuális nem tudom minek, letiltják még a fiókját, sőt, a lapját is. Tehát igenis kell kérni felülvizsgálatot minden esetben. A kieső pénzt nem adják ide utólag, viszont elnézést kérnek és nem lesz priuszunk.

Csak egy napig megint ingyen dolgoztunk.


Ja, hogy az álhírlapok tele vannak valóban szexuális tartalommal, csodaviagrától hüvelygombán keresztül aranyozott dildóig és strasszdíszes seggdugaszig? Őket nem büntetik, ugyanis nekik kiemelkedően magas a forgalmuk a sok ordas hazugságnak köszönhetően, ők „jó üzletfélnek” számítanak, nekik szabad.

Avagy ez az üzleti élet diszkrét bája.


Kedves gyerekek, ebből az a tanulság, hogy mondj igazat, betörik a fejed, de utána még le is kurváznak.

És maximum elnézést kérnek másnap. De a pénzedet elveszik így is, úgy is.

Akármibe lefogadom, hogy ezt az írást is „felnőtteknek szánt” tartalommá minősítik majd.

Ne fogadjunk?

Legalább fogadással keressek már egy kis pénzt…


 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!