Szele Tamás: Koronavírus és gőzmozdony

Mindig öröm jó hírekről beszámolni, tehát ma nem örvendezünk, mert ilyenjeink nincsenek. Van sok kicsi közömbös meg néhány rossz, azokat kell beosztani, ínséges idők járnak. Legfeljebb kínunkban röhöghetünk az ezer bajunkon, de annak viszont semmi akadálya.

Szóval, sok mindenről lehetne beszélni, a járvány nem látszik enyhülni, a hivatalos adatok szerint:

809 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 16 920 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt hat krónikus beteg, így az elhunytak száma 675 főre emelkedett, 4382-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 11 863 fő. Az aktív fertőzöttek 41%-a, az elhunytak 58%-a, a gyógyultak 40%-a budapesti. 386 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 30-an vannak lélegeztetőgépen.”

Mármost nem értem, hogy ezek a számok hogyan alakulhatnak így, amikor a Facebook magyar felhasználóinak száma – nem tévedés – 6,35 millió, és ennek az embertömegnek a kilencven százaléka tökéletesen ismeri a koronavírus abszolút ellenszerét, mármint azok, akik úgy gondolják, hogy egyáltalán létezik, mert van egy népes vírustagadó közösség is. Hogy mindenki más ellenszert ismer? És mindenki azt mondja, hogy kizárólag az övé hatásos? Az egy dolog, ugyanis a virtuális térben nem vírusok találkoznak betegekkel hanem vélemények véleményekkel, indulatok indulatokkal, az érveknek már nem is jut szerep. A Facebook alapján Magyarországon senki nem is lehetne beteg, annyi megoldás van a problémára, amennyi felhasználó.

És mindegyik megoldás tökéletes, mindenkinek igaza kell legyen, különben kitör a véres kommentháború!

Ilyenformán tehát a járványhelyzet vélemények szintjén meg is van oldva, baromi nagy kár, hogy történetesen nem a Facebookon élünk, hanem a fizikai világban, és ott meg egyelőre nincs valós megoldás, bár dolgoznak rajta. A koronavírus egyelőre magasról letojja, mi róla a véleményünk: szaporodik és fertőz, mert ez a dolga.

Ugyanis nem Facebookozik.

Ha Facebookozna, inkább önként kipusztulna.

Persze a világ többi részén sem jobb a helyzet, mindenhol véleményháborúkkal akarják eldönteni a védekezés leghelyesebb módját, minél hangosabb valaki, annál kevésbé ért a témához és annál nagyobb tábort mozgósít, ha a dolgokat nem szabályozná kissé az a kellemetlen izé, amit valóságnak nevezünk, már régen a boszorkányégetésnél tartanánk, és nem csak nálunk, de a művelt Nyugaton és a bölcs Keleten is. Ez ellen próbál ugyan tenni a Facebook, de érdekesen, mivel az új szabályai szerint több felhasználói kör – a gyűlöletbeszédet hangoztatók, az erőszakra buzdítók és az orvosi tanácsokat adók – hozzáférését megszigorítja. Tom Alison, a Facebook egyik alelnöke közleményében tudatta, hogy e körök tevékenységét szorosabban ellenőrzik, és várhatóan kevesebb felülethez jutnak majd. Sőt:

Az egészségügyi tanácsadással foglalkozó csoportokat illetően Alison hangsúlyozta: ezek az élet nehéz időszakaiban támogatást adhatnak a felhasználóknak, de rendkívül fontos, hogy kifejezetten orvosi tanácsokkal és információkkal csakis autentikus források, azaz egészségügyi szakemberek szolgálhassanak.”

Akkor nincs baj, mondaná dr. Gődény és csapata, ők éppenséggel megfelelnek ennek a kritériumnak, legalábbis a mozgalom felső vezetése, szóval semmi akadálya annak, hogy továbbra is tagadják, bagatellizálják a járványt. A probléma ott van ugyanis, hogy logikai szempontból a Facebook azt tételezte fel, hogy aki valóban szakember, az egyúttal lelkiismeretes és becsületes is, pedig nincs így okvetlenül, mint a magyar példa mutatja. Nálunk van az a pénz és hatalom, aminek érdekében vagy reményében megéri sutba vágni mindent. Többek között ez is magyarázza részben társadalmunk, hogyan is fogalmazzak, sajátos fejlődését. Van külön magyar út, Ugocsa non coronat, ebura fakó.

Közben a nagyvilágban kiosztották a rangos IgNobel-díjakat, ami a valódi Nobel paródiája – a járvány miatt online tartották a ceremóniát, ami sokat levon az élvezetből, de azért ide kívánkozik az orvostudományok kutatásáért járó, most megosztva kiadott IgNobel-díjasok névsora.

Jair Bolsonaro brazil elnök,

Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke,

Narendra Modi, India miniszterelnöke,

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök,

Alexander Lukashenko fehérorosz elnök,

Donald Trump amerikai elnök,

Recep Tayyip Erdogan török elnök,

Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint

Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök

Az indoklás szerint azért ők kapták mert

Közösen bizonyították be a koronavírus-járvány során, hogy a politikusoknak sokkal nagyobb ráhatásuk van az életre és a halálra, mint az orvosoknak és a kutatóknak.”

Ugyan, kérem, az orvosoknál és kutatóknál még Micike néninek is több befolyása van manapság életre és halálra, a Külső-Lótüdő utca magasföldszint 2/B-ből.

Hát ki hisz az orvosoknak? Kutatóknak?

A tudomány egy összeesküvés, nem véletlen, hogy nem kaphat senki diplomát vizsgák nélkül: a közösségi oldal valóságában mindenki ért a világon mindenhez, éspedig egészen pontosan egyforma mértékben, legyen szó archeogenetikáról vagy integrálszámításról, villanyszerelésről vagy rántott levesről. Aki hozzászól, annak automatikusan igaza lesz, minél többen támogatják a véleményét, annál inkább, hiszen a valóság nem létezik, a tények a mi véleményünktől függenek.

Ha megszavazzuk, hogy lapos a Föld, akkor lapos lesz. Ha egyetértünk abban, hogy nincs járvány, akkor elmúlik. Ha abban értünk egyet, hogy a káposztalé gyógyítja, akkor az fogja gyógyítani.

A közösség nem tévedhet” – hiszi az egységsugarú felhasználó, és demokráciát emleget.

Hát, mintha nem ez volna a demokrácia. Demokráciában adott tények alapján kialakuló lehetőségek között választanak szavazás és képviselet útján. Nem adott vélemények valósnak tekintéséről szól a dolog. Elképzelem Washington tábornokot a yorktowni csata előestéjén, ahogy küldönc érkezik hozzá, lóhalálában és levágja elé a Kongresszus levelét:

Tábornok úr! A Kongresszus döntése értelmében felszólítjuk, hogy azonnal oszlassa fel a Kontinentális Hadsereget és tagjait útravalóval bőségesen feltarisznyázva indítsa útnak hazafelé, mivel testületileg, szavazás útján úgy döntöttünk, hogy brit csapatok nem léteznek és Cornwallis tábornokot a Háttérhatalom találta ki. Ha ön brit katonákat lát, az hallucináció, nem több.”

Még szerencse, hogy nem így alakult.

Persze ez a ló egyik oldala, a másik a kormány saját vírusfelfogása, amely valósággal intelligens kórokozót vizionál: színházban, könyvfesztiválon fertőz, sportrendezvényeken nem, a kocsmában kifejezetten lump alak, este tizenegy után érkezik, addig be nem tenné a lábát, úgy lehet vele kitolni, ha bezárunk, mire jönne – a rendelkezés arról nem beszél, hogy éjfél után ezzel szemben ki lehet-e nyitni, de mivel az másik naptári nap, valószínűleg igen, szóval a kormány kutatásai elég érdekes organizmust mutatnak be nekünk.

Ezek után már csak a német vasúti megoldást látom célravezetőnek. Amikor Németországban az első vasutat építették Nürnberg és Fürth között, német mozdonyipar még természetesen nem létezett, az első lokomotívot, az Adlert (Sas) Stephensontól rendelték, Angliából. Meg is érkezett, annak dacára, hogy az útba eső német fejedelemségek minden alkatrészére külön vámot vetettek ki, de a baj csak akkor kezdődött igazán, mikor célba ért. A bajor koronatanácsban ugyanis hetekig tartó éles vita indult a nyomtávról. Abban mindenki biztos volt, hogy mivel német földön ez az első vasút, az összes többi ehhez fog alkalmazkodni, ennek a nyomtávja lesz az eljövendő össznémet vasúti szabvány: de mekkora legyen? Volt, aki azt mondta, legyen kicsi, keskeny egyelőre, majd lesz az nagyobb is. Mások már Német Birodalomban gondolkodtak és követelték a minél szélesebb nyomtávot. Az Angliából érkezett technikus meg csak várta, várta a sarokban, hogy eldöntsék, mit akarnak, sok hét elteltével azonban szót kért.

– Uraim. Értem, hogy német nemzeti ügyről van szó, mely országuk jövőjére is kihat. De kötelességem egyetlen megjegyzéssel élni, mielőtt döntenének. Akár keskenyebb lesz az a nyomtáv a mozdonyénál, akár szélesebb, azon a mozdony el nem megy. Csak akkorán, amekkora a saját kerekeinek tengelytávolsága.

Összenéztek az urak, aztán öt perc alatt megszavazták a tények és lehetőségek ismeretében az 1435 milliméteres nyomtávot. Járt is utána a német vasút, jár máig.

Szóval, lehet mindenkinek olyan véleménye a koronavírusról, amilyent csak akar. Szíve joga.

Azonban ha megjön a vakcina, a lokomotív, semmilyen más nyomtávon nem fog az menni, csakis a sajátján, és akkor már semmiféle vélemény nem fog számítani.

Remélhetőleg azért ezt majd be fogja látni a művelt, úri közönség.

Mert ha nem látja be, nagyobb bajban lesz, mint most.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!