Szele Tamás: Essexi kérdőjelek

Mikor néhány nappal ezelőtt beszámoltunk a harminckilenc áldozatot követelő essexi tragédiáról – egy kamion konténerében ennyi holttestre bukkantak – még mindenki azt hitte: közel-keleti menekültekről van szó. A nyomozás azóta más eredményre jutott és egyre szaporodnak a kérdőjelek: ugyanis a szerencsétlen emberekről kiderült, hogy kínaiak.

Ez a tragédia súlyán kicsit sem változtat, ám felvet egy csomó kérdést. Mielőtt azonban ezekkel foglalkoznánk, összesítsük, mit tudunk a dolgok jelen állása szerint?

Szerdán 39 ember holttestét találták meg egy kamionkonténerben a kelet-angliai Essex grófságban, 31 férfiét és 8 nőét. A kamion sofőrjét szerdán őrizetbe vették, kihallgatása csütörtökön is tartott. Az essexi rendőrség csütörtöki közleményében megerősíti azt is, hogy egy 25 éves észak-írországi illetőségű férfiről van szó, de leszögezi, hogy nem kíván „találgatásokba bocsátkozni” a gépkocsivezető kilétéről. Mindazonáltal a brit sajtó egyöntetű értesülései az őrizetbe vett gépkocsivezető neve Mo Robinson.

A csütörtöki rendőrségi tájékoztatás szerint a nyomozók három észak-írországi lakcímen házkutatást tartottak a vizsgálat részeként.

Azonban… kövessük a konténer útját! A kamionszerelvény vontatója vasárnap lépett be Nagy-Britanniába az észak-walesi Holyhead kompkikötőjében, ahová az ír fővárosból, Dublinból érkezett. Holyhead kikötője Nagy-Britannia nyugati partvidékén, csaknem 500 kilométerre északnyugatra van a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjától, ahol a teherautóra szerda hajnalban rábukkantak. Holyhead az Írország és Nagy-Britannia közötti kompforgalom legnagyobb fogadó és indító kikötője. A csütörtöki rendőrségi tájékoztatás szerint a vontató szerda hajnalban, a Temze torkolatában fekvő Purfleet kisváros komptermináljában vette fel a pótkocsit, amely a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből érkezett. A szerelvény nem sokkal hajnali 1 óra után hagyta el Purfleet kikötőjét, a rendőrséget pedig fél órával később hívták a mentők a közeli Waterglade ipari parkba, ahol a kamionban megtalálták a 39 holttestet. A rendőrség közleménye nem tér ki arra, hogy a mentőszolgálatot ki értesítette.

Igen, csakhogy – ez egy hűtőkonténer volt. Amit mínusz 25 fokra is le lehet, sőt, le is szokás hűteni, az ilyenekben rendszerint romlandó élelmiszereket szállítanak. Tovább visszakövetve az útját, azt látjuk, hogy, mint említettük is, a konténer Belgiumon keresztül érkezett, és az orvosi vizsgálatok kimutatták, miszerint az áldozatok legalább tíz órát töltöttek a mínusz huszonöt fokban. De lehet, hogy jóval többet: megállapíthatatlan, hol érte őket a halál, ám elképzelhető, hogy még nem brit földön, hanem Belgiumban, a kompon vagy valahol Európában. Az már bizonyos, hogy bár a kamiont Bulgáriában regisztrálta egy ír nő 2017-ben, azóta sem járt ott: a bolgár miniszterelnök is átfogó vizsgálatot indított az ügyben.

Egyelőre északír embercsempész-hálózatot sejtenek az ügy mögött, de ez könnyen lehet tévedés is: igaz, hogy létezik ilyesmi, igaz, hogy a sofőr, Mo Robinson észak-írországi, de ez nem jelent feltétlen összefüggést, hiszen ő csak az út végső szakaszán vitte a kamiont.

Egyáltalán: kik lehetnek az áldozatok?

A kérdés jó, ugyanis a statisztikák alapján a világ 258 millió menekültjéből a Migration Policy Institute szerint Kínába menekült körülbelül egymillió ember (leginkább Észak-Koreából), Kínából pedig elmenekült mintegy tízmillió – az adatok 2017-esek, de jelentős változás azóta sem állt be a helyzetben. Tekintve pedig, hogy Kína népessége jelenleg 1 403 032 717 fő, vagyis majdnem másfél milliárd, az onnan menekülők aránya egyszerűen elhanyagolható. (Ebbe nem tartoznak bele az engedéllyel kiutazó, külföldön vállalkozó vagy munkát vállaló állampolgárok – de azok nem is konténerben hagyják el az országot.)

Peking szerint ez a dinamikusan fejlődő gazdaságnak köszönhető, én kicsit szkeptikusabb lennék ez ügyben, sokkal inkább tudnám be az állampolgári pontrendszernek és a kínai határellenőrzés szigorúságának… szóval, úgy gondolom, Kínából főként azért nem menekülnek többen, mert fizikailag nem is lehetséges. Nincs hogyan. Nem kaphat akárki útlevelet, repülőjegyet, még vonatjegyet sem, minden szigorú feltételekhez van kötve és az állampolgári pontrendszer segítségével mindent és mindenkit ellenőriznek is, ahogy Po Csü-ji írta:

Ott őrök jól vigyáznak, még madár se repülhet.”

Márpedig aki kínai, az nehezen tudja letagadni és aki meg nem, az nem tudja magát kínainak álcázni. Főképp nem holtában: az áldozatok pedig kínaiak voltak, szegények. Csak hát – nem kizárólag Kínában élnek kínaiak, élnek ők a világon mindenfelé, de még a Baross téren is. A legtöbb helyen kedvelik őket, udvariasak, szorgalmasak, tiszták és kerülik a konfliktusokat: csak egyes térségekben, így például Burmában, itt-ott Indonéziában vagy Afrika bizonyos részein él irántuk erős ellenszenv, aminek inkább az a gyökere, hogy az ott élő kínaiak többnyire kereskedelemmel foglalkoznak és így valamivel gazdagabbak egyes rétegeknél. De ez társadalmi feszültség, kár nacionalista alapon viszonyulni hozzá (Burmában azért sikerül).

Menekülhettek egy ilyen országból? Talán igen, de miért pont Angliába?

Azután az is tény, hogy a menekültek többsége nem a legszegényebb rétegekből kerül ki: kegyetlenül hangzik, de ha jön a háború vagy a válság, éhínség, a legszegényebbeknek maximum annyi pénzük van, hogy a szomszéd országig eljussanak, akik messzebbre kerülnek, többnyire legalábbis középosztálybeliek (voltak eredetileg). Ők tudják megfizetni az embercsempészeket.

Szóval, nem tudjuk, kik fagyhattak meg abban a szörnyű konténerben és honnan indultak el, de távolról sem biztos, hogy névtelen földművesek, akiket eszközök híján még a családjuk sem fog keresni.

Különös vonása a történetnek, hogy a 2000-es doveri incidens esetében, melynek során – egy konténerben ötvennyolc kínai állampolgár vesztette életét, megfulladtak, míg a kamion a komp rakterében állt, bár ketten túlélték a borzalmat – szintén Zeebruggéból indult a konténer, habár az is igaz, hogy az a legforgalmasabb belga kikötő, ahonnan Britanniába indulnak szállítmányok. Akkor különben a Fucsieni Kígyófej-banda szervezte a halálutat, a vétkesek még most is ülnek.

De mégis: ezek szerint ez egy állandó útvonala az embercsempészetnek.

Talán Hong Kongból menekülhettek? Ott most elég rossz a helyzet, de a várost egyelőre szabadon el lehet hagyni tengeri és légi úton is (már amikor működik a repülőtér).

Valószínűbb azonban, hogy ez a csoport már jó ideje úton volt, és csak ezt a szakaszt próbálták a konténerben rejtőzve megtenni. Ebben az esetben viszont jöhettek szinte bárhonnan – és az úticéljuk is szinte bárhol lehetett.

Összegezve: minél többet tudunk meg ennek a szörnyű esetnek a részleteiről, valahogy annál kevesebbet tudunk. Ezekben az órákban is tart a halottkémi vizsgálat és az áldozatok boncolása. De távolról sem bizonyos, hogy ezeknek a végeztével okosabbak leszünk.

Egy azonban bizonyos: borzalmas lehet több ezer kilométerre a hazánktól megfagyni egy sötét konténerben, összezárva sokadmagunkkal.

Nagy oka kell legyen annak, ha valaki még ezt is megkockáztatja.

Na, ezt a nagy okot, ezt keressük most többek között.

És egyelőre nem találjuk.