Szele Tamás: Az Ostobaság Kora

Kiváló, összefoglaló jellegű írást olvashattunk tegnap Boldogkői Zsolt tollából a Népszavában, kiválót, amit én most megpróbálok tovább gondolni. Leginkább azért, mert jóllehet sok kérdésre válaszol, néhány nyitva maradt.

Maga a cím is sokatmondó:

Tudományellenesség: fenyegető világjárvány” 

Az bizony, és még ha csak ennyi volna… A szerző jól látja, hogy a tudományellenesség nem egyszerű vélemény, nézet, hanem az irracionalizmus benyomulása a politikába, azt már én teszem hozzá, hogy az élet összes egyéb területére is. Sorolhatnánk – az írás sorolja is – a tobzódó ostobaságokat, áltudományos elméleteket, konteókat, amik elvben ártalmatlannak tűntek sokáig, hiszen kinek árt, ha a szomszéd azt hiszi, hogy holnap megjön Ashtar kapitány a világűrből és akkortól minden jó lesz meg szép lesz? Senkinek: ugyanis Ashtar mindig holnap jön, és például ez a meskete már olyan ötven éve tartja a lelket azokban, akik nem képesek egyszerűbb dolgoknak örülni (vagy bonyolultabbaknak: ízlés kérdése). Mindenki tudja, talán csak a legelvakultabb ashtaristák nem, hogy ez mese, de kellemes mese. Ennyi erővel azt is hihetnék, hogy Merlin kiszabadul a kristályból, csak arra valamivel több esélyt látok.



Baj akkor lesz az Ashtar kapitányokból, kis zöld emberkékből, Belső Földekből (ez egy olyan elmélet, mely szerint a föld belül üres, és van benne egy másik, lakott bolygó, ami jóval nagyobb, mint a külső), ha ezek a dolgok elkezdik befolyásolni a mindennapi életünket.

Például, ugye, nincs gyerek, aki szeretné a szurit. Az oltást. Csakhogy szükség van rá, a legtöbben így is fogják fel még kiskorukban is. Viszont ezt az ösztönös ellenszenvet meglovagolta egy Andrew Wakefield nevű kissé anyagias orvos, aki első körben azt állította egy tanulmányában – róla Boldogkői úr is megemlékezik – hogy az MMR-oltás, ami a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen van, mellékhatásként autizmust okoz. Felzúdult a tudományos világ: nézzünk utána! Wakefield eredményeit soha, senkinek nem sikerült megismételni, de a nagy kutakodásban elsikkadt az a tény is, hogy doktorunk fél évvel a tanulmánya megjelenése előtt szabadalmaztatott egy saját, egykomponensű kanyaró elleni oltóanyagot, és lássunk csodát: a tanulmányban pont egy ilyen bevezetését javasolta. Közben elkezdte árulni saját autizmus-tesztjeit is, szépen gyarapodott volna az üzlet, mikor Brian Deer brit oknyomozó újságíró összehasonlította a vizsgálatban részt vett gyerekek kórházi kartonjait a Wakefield-tanulmánnyal, és kiderült, hogy egyszerűen nem stimmelnek az adatok. A vizsgálati eredményeket, a szülők beszámolóit, a gyerekek egészségügyi adatait egyszerűen meghamisították, hogy alátámasszák Wakefield hipotézisét. A Lancet visszavonta a tanulmányt, Wakefield praktizálási engedélyét megvonták, kizárták az orvosi kamarából is, az ember azt hinné, hogy vége a karrierjének és árufeltöltő lesz belőle a Harrod’snál. Nem az lett, ugyanis addigra már mozgalom lett az oltásellenességből: Wakefield most jobban él a prófétaságból, mint bármikor tehette volna orvosi praxisából.

Ehhez persze az is kellett, hogy az online propaganda önálló hírszerzési fegyvernemként jelenjen meg az életünkben – pár évvel ezelőtt a washingtoni George Washington Egyetem kutatói arra szerettek volna rájönni, hogyan segíthetnék a közegészségügyi dolgozók online kommunikációját, de mint a CNN beszámolt róla, minden ilyen jellegű fórumon szinte kizárólag oltáspárti és oltásellenes, viszont vérre menő vitákba ütköztek. És mivel volt rá kapacitásuk, megvizsgálták a vitatkozó „szakértőket”. Honnan jönnek, kik is valójában – érdekes módon az elsöprő többség mindkét oldalon orosz troll volt, olyanok is, akiket már más területről ismertek, olyanok is, akik ennek a témának a kedvéért születtek mint profil. Gyakorlatilag több ezer fős csoportokban vitatkoztak és vitatkoznak oltásügyekben – egymással, idekapcsolva a politikát is, és vadítva a közéjük keveredő civileket.



Hogy ez mire jó? Destabilizálja a nyugati társadalmakat.

De hogy például mi másra jó, annak ékes példája a Bátornyilas-eset, ami idén történt, januárban. Ennek is az oltásellenesség lehetett a gyökere valamikor lánykorában, de jutott belé minden, antiszemitizmusig és jobboldali antikapitalizmusig. Az a történet lényege, hogy élt Dusnokon egy kis család, élt és gyarapodott, ám újszülött gyermeküket – ő lenne az említett Bátornyilas, más forrásokban Bátor Nyilas, annak dacára, hogy ilyen név nincs – nem voltak hajlandóak anyakönyvezni, abból a meggondolásból, hogy Magyarország nem létezik, az, amit így hívunk, csak egy, az Egyesült Államokban bejegyzett részvénytársaság, és akit anyakönyveznek, valamint beoltanak, a Wall Street rabszolgája lesz egész életében. Ugyanezért iskolába sem szabad járni. Mire fel a Gyámhivatal fogta magát, és a sokadik felszólítás után, mikor már majdnem meg is verték az embereiket, rendőri segítséggel elvették a gyermeket a szemmel láthatóan valamiféle párhuzamos valóságban élő pártól.

Népmozgalom indult az eset kapcsán, én magam is kaptam pár fenyegetést, mert írni mertem róla, csak hát nem lehet komolyan venni az ilyen embereket még akkor sem, mikor hőzöngenek. Az egész történet a MAG-mozgalom körül bonyolódik (máig is), ami valamiféle ősmagyar-tradicionalista-környezetvédő ideológia mentén hirdeti többek között a Szent Korona-tant is. Erről szerencsétlen környezetvédelem persze nem tehet. De szó van náluk mindenkinek általánosan adandó dollármilliárdokról, a világon uralkodó elit likvidálásáról, föld alatt zajló mindennapos harcokról a Jó és a Gonosz között, meg szíriuszi ősmagyarokról, szóval teljes az elmebaj, mikor legutóbb elém került a kommunikációjuk, a világgazdaság tönkretételével fenyegetőztek, amennyiben nem kapja vissza a pár a gyermekét. Akire láthatóan nem tudnának vigyázni. Lényeges eleme még ennek a kaotikus eszmerendszernek minden valutahitel, sőt, minden bankkölcsön eltörlése, valamiért Donald Trumpnak köszönhetően, szóval együtt dolgozhattak a mesén a srácok Langleyből is, Olginóból is.

Őrület?

Igen, az.

És miért hiszik el az emberek?

Érzelmi alapon. Van, aki a szurit nem szereti, van, aki a politikusokat (azokon nincs is sok szeretni való), de bankhitelt mindenki utál fizetni. És ez már elég egy népes mozgalom elindulásához. Hinnének ezek az emberek a Belzebubban vagy a Nagy Kormos Kuttyogóban is, ha az törli el az adósságukat. Tehát mit látunk?

Valós érzelmi gondok és valós problémák megoldására ajánlanak szélhámosok népmesei szintű megoldásokat. És ez még rendben is volna, a kígyóolaj-árus is eladhatja a portékáját, csak épp minden városban egyszer: ha visszamegy, meghempergetik kátrányban és tollban, mert hatástalan volt a csodagyógyszer. Hát, a mozgalmi jellegnek köszönhetően – és így válik a tudomány- és rációellenesség vallássá – most már megfelelő berkekben olyan nincs, hogy nem hat a kígyóolaj, csak olyan van, hogy nem hitt benne eléggé a páciens (és ez sem új találmány különben).




Rendben, de hát kit zavar, ha pár írástudatlan földműves tönkreteszi a saját életét? Egyrészt már messze nem írástudatlanokról vagy földművesekről van szó, sőt, a társadalom művelt és tehetős rétegeiben sokkal gyakoribb a tudományellenesség, mint az elmaradottnak hitt helyeken és csoportokban. Másrészt, mert míg a saját életükről van szó, az sem teljesen magánügy, de ha a tanaik hirtelen azt mondanák, hogy agyon kell verni minden kék szemű esztergályost, mert ők az okozói minden bajnak, akkor – ha elegen vannak – lehet, hogy nem tudnánk megvédeni a kék szemű esztergályosokat. És halált megvető bátorsággal tekintenek el a tényektől, valóságtól, bármitől, ami nekik nem tetszik.

Jól mutat rá Boldogkői úr: az irracionalitás azért arathat a legszélesebb körökben, mert maga a politika is elfogadta eszközként. Alig ezen a héten kellett több alkalommal foglalkoznunk Donald Trump akromegáliás egójával: ő tényleg hisz abban, hogy csak az van, amit ő mond, vagy ami neki hasznos, most például a hazugsághoz való joga nevében próbálja tönkretenni nagyjából az egész világ kommunikációs rendszerét és hírhálózatát. És ez egy nagy, fogalmi hiba miatt lehetséges. Ezt Techet Péter úgy fogalmazta meg május harmadikán az Azonnaliban, a világjárvány kapcsán, hogy:

„NE HIGGYETEK A TUDOMÁNYNAK!

A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

(…)

A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról – zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.”

Izé. A tudományt, a tudóst nem választják. Jelen pillanatban rajtam kívül a két macskám tartózkodik a szobában, és ha eléjük terjeszteném a kérdést, kétharmaddal megszavaznák, hogy sajtból van a Hold, mert szeretik a sajtot (is). Mondhatnék, amit akarok: megszavaznák. És ettől a Hold sajtból lenne? Nem. Kásler emberminiszter is kinevezhet bárkit teszem azt operaénekesnőnek, csak ha nincs hangja, bajban lesz, mikor az Éj királynőjének áriáját énekli. Tehát a tényeket a politikai szándékokkal ellentétben nem szavazzák meg és nem nevezik ki. Azok vannak, ha tetszenek, ha nem, a tudományos módszer pont abban áll, hogy ezeket a tényeket felismeri, méri és értelmezi, egy állítás nem elég, bizonyítani is kell, kísérletek sorával.

De hát a tudomány nem téved?

Dehogynem: Galilei is megmérte a fény sebességét, Ole Rømer is, Michelson is. Galileinek semmi sem jött ki (olajmécsesekkel dolgozott), Rømernek 227 ezer km/s, Michelsonnak 299 796 km/s – ez utóbbi nagyjából pontos. De következik ebből az, hogy Ole Rømer idejében, 1676-ban lassúbb volt a fény? Dehogy volt lassúbb. Akkor is, most is mindig ugyanannyi a sebessége, csak mi akkor rosszul tudtuk. Igaz viszont, hogy senki sem kérte vagy várta, követelte, hogy a fény sebességében mindenki egyöntetűen higgyen. Vitatkoztak róla eleget, a végén, pár száz év alatt sikerült megmérni elég pontosan, meglehet, a jövőben még pontosabban megmérik majd. Ettől még nem lesz az a foton sem gyorsabb, sem lassúbb. Egészen pontosan ugyanolyan gyors lesz, mint mindig. Tehát nem a tények változnak, hanem a mi eszközeink és elméleteink.

Azonban például az nem elmélet, hanem tény, hogy a Föld gömbölyű, akármit is beszéljenek erről a laposföldesek: onnan tudjuk, hogy minden logika ezt bizonyítja, ráadásul láttuk is. Lehet mondani, hogy minden bizonyíték hamisítvány, csak nem érthető, kinek állna érdekében egy sok ezer éves összeesküvéssel, méregdrágán gömbölyűnek nevezni a Földet? És mire lenne ez jó? A Föld különben tojik a mi véleményünkre, attól teljesen függetlenül gömbölyű, ha nem annak tekintjük, az egészen pontosan a mi bajunk lesz.

Egy demokráciában vannak kérdések, amiket el lehet dönteni közösen, és vannak, amiket nem: például a kisegyszeregyről talán még Svájcban sem rendeznek népszavazást. Ha rendeznének, az is csak azt dönthetné el, mennyinek tekintjük a kétszer kettőt, azt nem, hogy mennyi is. Az a mi megkérdezésünk nélkül is négy.

Nem, a modern ember sem mindenható, a társadalmi rendszerei sem azok: a logika és az ok-okozat igáját sosem rázhatjuk le. A tények egészen egyszerűen függetlenek a véleményünktől. Ahogy Luther Márton mondta:

Erős a bor, erősebb a király, még erősebbek az asszonyok, de az igazság a legerősebb.”

Ráadásul tojik is arra, hogy nekünk ez tetszik-e vagy sem. Okos ember tehát elfogadja a valóságot és annak lehetőségei szerint játszik: csak a dacos kisgyermek vonja kétségbe azt, hogy a víz felülről lefelé folyik.

Nőjünk fel, mert igaza van Boldogkői Zsoltnak: az ostobaság, irracionalizmus, tudományellenesség lesz az a világjárvány, ami minden vírusnál inkább elpusztíthat minket. Zárjuk ezt az írást az ő gondolatával:

A tudomány nem csupán egyedi korrelációk halmaza, hanem egy koherens, logikus szerkezetű ismeretrendszer, melynek segítségével képesek vagyunk megjósolni jövőbeni eseményeket. Módszere révén a tudomány az egyetlen olyan eszköz, amely hiteles ismeretekkel képes szolgálni a világ általános összefüggéseit illetően. A tudomány nem kizárólag egy módszer, hanem egyben egy világlátás alapja is lehet, ha jól értjük logikáját, s eredményeit.”

Na, ezt nem kéne kidobni az ablakon hisztikézés miatt.