Sas István: A Fidesz célja a tőle független sajtó felszámolása

A legolvasottabb magyar portál, az Index elleni újabb támadással a Fidesz megint szintet lépett, de a sajtó elleni támadásai már rég elkezdődtek. Sőt, jóval régebben, mint azt ma sokan gondolják.

Arra azért még mindenki emlékszik, hogy a Népszabadságot felszámolták, az Origót teljesen átalakították, mondhatjuk úgy is, hogy az eredeti Origót megsemmisítették. Ugyanezt csinálták a köztévével és a rádiókkal, ma már ezek is csak a kormánypropagandát szolgálják. Nem úszta meg a HírTv, a TV2 és az ATV sem.

Sokan mégis azt hiszik, hogy a Fidesz sokáig nem volt ilyen és igazából csak a kétharmados hatalom tette mindezt számára lehetővé. Én azonban pontosan tudom, hogy Orbán Viktor mindig is ilyen volt, a Fidesz pedig 1993-94-ben Orbán-párttá alakult át. És sajnos a független sajtó elleni első súlyos támadást is már az első Orbán-kormány, röviddel hatalomra kerülése után elkövette. A Kurír felszámolásáról van szó.




A Kurír új stílust honosított meg Magyarországon, ezt többnyire intelligens bulvárként emlegetik, de én inkább azt gondolom, hogy bulvár stílusban írt és tördelt közéleti napilap volt. És komoly veszélyt jelentett a Fidesz szempontjából, ezért szüntették meg.

A továbbiakban egy kilenc éve írt cikkemből idézek, már csak azért is, mert az Indexhez kötődő blogon jelent meg, és ezért lehet, hogy el fog tűnni.

Régen történt, még az első Orbán kormány megbízatásának kezdetén, kevesen emlékeznek rá, a mai fiatalok pedig akkor még nem törődtek a politikával. A történet azonban most nagyon is aktuális, és tanulságos.

Mielőtt rátérnénk a lényegre, arra, hogy a Fidesz valójában miért likvidálta a lapot, röviden el kell magyarázni, hogyan tehette ezt meg, amikor még szó sem volt 2/3-os fülkeforradalomról és cenzúrahivatalról (újbeszél nyelven nemzeti médiahatóságról).

A Kurírról van szó. Kezdjük máris egy félreértés eloszlatásával: a Kurír országos politikai napilap volt, nem pedig bulvár lap, mint az a köztudatban tévesen rögzült. A Kurír bulvár stílusban fogalmazott, bulvár stílusban tördelték, ordító címeket használt, de főleg nem bulvár, hanem közéleti és politikai témákkal foglalkozott. Nem a celebek magánéletéről írt, hanem egyebek között parlamenti tudósítások, oknyomozó cikkek és egész oldalas riportok töltötték meg az újságot.

Pechje volt viszont a tulajdonosaival. Az alapító tulajdonos egy nyomtatókat és fénymásolókat forgalmazó nagy cég volt, amely tönkrement, amikor bejöttek Magyarországra a műszaki áruházláncok és a márkaboltok. A tulaj adósságai fejében a Postabank szerezte meg a Kurír Rt. részvényeit.



A Postabank azonnal beolvasztotta a Kurírt média portfoliójába, innen kezdve egy belső utasítás következtében gyakorlatilag nem lehetett hirdetést feladni a lapba, csak csomagban, akkor, ha a hirdető hajlandó volt a Magyar Nemzetben is reklámozni. A régebben a Kurírnak dolgozó hirdetésszervezőket ráállították a Nemzetre, a Kurír bevételei zsugorodtak és a postabankos korszak végére a lap veszteséges lett. A Postabank ugyanis arra játszott, hogy mindkét oldalt támogassa, így bárki nyer is a választáson, ő védve legyen. Ez nem jött be, kitört az emlékezetes Postabank botrány és az időközben megalakuló első Orbán-kormány államosította a bankot. Ami a bank tulajdona volt, így állami tulajdon lett – egyebek között a Kurír és a Magyar Narancs is.

Az Orbán-kormány pedig úgy döntött, hogy megszünteti a Kurírt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az államnak nem feladata eltartani egy veszteséges bulvár lapot. Az indoklás hazugság: mint már kifejtettem, a Kurír nem bulvár lap volt.

A veszteség is vitatható indok, hiszen például a szintén állami tulajdonba került Magyar Nemzet sokkal veszteségesebb volt, sőt hosszú ideje az volt, de ott ez természetesen nem volt szempont. A Kurír ráadásul története során többnyire nyereséges volt, csak a végén nem. Én még azt is kérdésesnek tartom, hogy az állam szempontjából valóban veszteséges volt-e. Ugyanis ami egy állami cég könyvelésében költség, az a tulajdonos állam szempontjából jelentős mértékben valójában nem költség, hanem bevétel: az adókra és járulékokra gondolok.

A lap likvidálásának valódi oka nem gazdasági, hanem kifejezetten politikai volt. A lap folyamatosan a Fidesz számára kényelmetlen kérdéseket feszegetett.

Az utolsó csepp a pohárban Pintér Sándor akkori (és mostani) belügyminiszter és a robbantós Clodo kapcsolatának felderítése volt.

Dietmar Clodo egyike volt annak a négy külföldi állampolgárnak, aki a 90-es években “bombagyárat” működtetett Pilisszentlászlón és pokolgépekkel látta el a magyar alvilágot. A választások előtt az egyik fő kampánytéma volt a közbiztonság, az alvilágon belüli robbantásos leszámolások sorozata és a jobboldali politikusok lakásainál elkövetett merényletek, amelyek azonban nem okoztak sérülést vagy komolyabb kárt. A politikusoknál végrehajtott robbantások a Fidesz választási győzelme után hirtelen megszűntek.

Na, erre a Kurír kiderítette, hogy Pintér Sándor még ellenzékben, a politikusok elleni merényletek előtt találkozott a robbantós Clodoval, akit a lakásán keresett fel. Kínos… Azt, hogy valójában miről tárgyalt Pintér és Clodo, a mai napig nem tudhatjuk.

A Kurír – miután Dietmar Clodo élettársa egy televíziós műsorban megerősített, hogy „egy volt magas rangú rendőri vezető” többször is járt náluk – felvetette: a belügyminiszternek várhatóan le kell majd mondania. A cikkel a kormány is foglalkozott az egyik ülésén, de a kormányszóvivő utána azt mondta, a Kurír állításai egyértelműen dezinformációk. Pintér maradt, a Kurírt viszont gyorsan megszüntették…

Ez is szép történet, de csak az utolsó csepp a pohárban. Úgy vélem, a Kurír már azóta a Fidesz bögyében volt, hogy elsőként buktatta le Varga Tamást, a párt “gazdasági tanácsadóját”. Az óvatos sajtó mind a mai napig így emlegeti az urat, akit a Fővárosi Bíróság első fokon három és fél évi börtönre ítélt hárommilliárd forintos csalásért, amiből “csak” félmilliárdot látott bizonyítottnak. Szóval Varga Tamás 1990 és 1992 között a Fidesz “gazdasági tanácsadója” volt, ami valójában azt jelentette, hogy a titkos pártfinanszírozást háttéremberként ő szervezte.

Számos gazdasági bűncselekmény van a rovásán, ezek egy részéért már korábban jogerősen elítélték. Feltehetően 1999-ben azonban elszökött az országból, de nemzetközi elfogatóparancs révén 2005-ben Amsterdamban elfogták és hazahozták.




Az első bűncselekményét, ami kiderült, a Kurír leplezte le. Ezért kellett formálisan megválnia a Fidesz finanszírozásának intézésétől, a “gazdasági tanácsadó” feladatkörét akkor Simicska Lajos vette át.

A Kurír megírta, hogy Varga Tamás luxusautókat csempészett be az országba és szép haszonnal adta el őket. Ez az Antall-kormány idején történt, amikor az Erdélyből, a Felvidékről vagy a Vajdaságból áttelepülő magyarok vámmentesen és különböző kedvezményekkel hozhattak be egy-egy autót. A Varga által kidolgozott ravasz módszer az volt, hogy a csaknem nincstelen, autó nélkül érkező áttelepülők nevében hoztak be drága luxusautókat Nyugatról. Az áttelepülő kapott egy kis pénzt, amiért a nevét adta a manőverhez, de Vargáék a vámmentesség miatt még úgy is hatalmas profitrátával dolgoztak, hogy a gyors értékesítés érdekében az autókat a piaci ár alatt árulták.

Később persze Varga Tamás már nem is ilyen kispályás módszereket alkalmazott: fiktív szerződésekkel, körbeszámlázással társaival jogtalanul vett fel a vád szerint három milliárd forint áfa-visszatérítést a 90-es évek végén. A körbeszámlázás végén álló cégek egy része azután a tartozásokkal együtt eltűnt: Kaya Ibrahim tulajdonába került. Kaya Ibrahim neve talán még ma is ismerősen cseng…

Ami a lényeg: a Fidesz nem tűrte, hogy a körmére néznek, ezért likvidálta a “rendszeresen szemtelenkedő” lapot.

Szomorú, de ez akkor nem csapta ki a biztosítékot, a sajtó zöme némi morgolódás után benyelte a hivatalos indoklást és napirendre tért a sajtószabadság megsértése felett. A Magyar Nemzet pedig – a sajtótörténetben példátlan módon – ujjongó vezércikkben üdvözölte egy laptársa megszüntetését. Ez különösen az előzmények – a keresztfinanszírozás – ismeretében tűnik gyomorforgatónak.




Kapcsolódó: Uj Péter az Indexről: A Fidesz megint szorít egyet a fojtófogáson

Kitették az Index főszerkesztőjét az Index.hu Zrt. igazgatóságából

Az Index szerkesztősége rövidesen megszűnhet

Szele Tamás: Az Index ostroma

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!