Roosevelt és a szobra

Rooseveltnek nem lesz szobra a New York-i természettudományi múzeum előtt. Legalábbis az, amelyik még jelenleg ott áll – számolt be róla az amerikai sajtó a közelmúltban.


Nem akármilyen döntés ez, egy másik döntés, pontosabban egy tényleges szobordöntés után. Már azért sem, mert a néhai amerikai elnök apja volt a múzeum egyik alapítója, azaz a család nevével alaposan összeköthető az intézmény.



Nemrég Bristol közepén ledöntötték a város egyik látványosságaként is elkönyvelt alkotást, amelyen a rabszolgatörvény miatt a 17. század végén elhíresült képviselő, bizonyos Edward Colston alakja volt látható.

A Feketék élete is számít nevű világméretű mozgalom hívei tették ezt, és az akció kapcsán, de már előtte is, a közhangulatban benne volt: a színes bőrűek történelmi „másodrendűségét” sugalmazó alkotásokat el kellene tüntetni.

Nem teljesen alaptalan az a vélekedés, hogy egyes régi szobrok, pontosabban az általuk ábrázoltak létrejöttében valami politikai, ideológia vagy etnikai sugallat állhatott, amiben ott van a megkülönböztetés – és nem az emberek egyenlőségének – gondolata.




Ez feltehetően megvolt, nem is annyira a bristoli, mint a New York-i Roosvelt lovasszobor megjelenésében. Az amerikai sajtó utóbbi kapcsán meg is írta, hogy már régebb óta sokan sérelmezték ama utalását, hogy az egykori elnök mögé hátramaradt mellékszereplőként oda tettek egy indiánt és egy feketét.

Így a lépés nem is annyira váratlan, azaz a probléma valamiféle aktualizált megoldásának, elsimítási szándékának tekinthető.

De miért is csodálkozunk, hogy jelentős embercsoportoknak nem tetszik egy vélhetően sugalmazott üzenetű szobor? Így volt ez az úgynevezett keleti rendszerváltás idején is, korábban például Sztálin szoboralakjainak ledöntésében, sőt megsemmisítésében, ami nem teljesen történelmi időrendiséggel követett egyes helyeken Marxot, de széles körben a Lenint ábrázoló szobroké.

A szobrok, emlékművek története a világban várhatóan nem ér véget. Jaj annak, amelyik nyílt vagy burkolt üzenete egy gondolatiságában meghaladott eszméről szól.