Mekkora lesz a kár?

Emberek, csak az a kérdés, mekkora lesz a kár? Nagy, nagyobb vagy hatalmas? Mi egyetlen dologban reménykedhetünk, nevezetesen abban, hogy évek óta örülten gyenge a magyar foci.

Olaszországban viszont erős. Ott rendszeresen tíz és tízezrek töltik meg a stadionokat. Így volt februárban is, amikor a népességnek már legalább 0,3 százaléka vírushordozó volt.

Egy harmincezres stadionban 10 fertőző. Szurkoltak, kiabáltak – ahogy mindenki – így lett az a 10 ember szuper terjesztő. A meccs végére legalább tíz-tíz másik szurkolót megfertőztek, Aztán jött a zsúfolt metró, meg a bárok, éttermek, kocsmák ahová mérkőzések után rendbe betérnek a drukkerek, vigadni vagy szomorkodni. Tudjuk, Itáliában kisebb távolságokat tartanak az emberek, élénken gesztikulálnak, harsányak és gyakoriak az érintések. Ezért a száz “meccs-fertőzött” hamarosan legalább újabb két honfitársának továbbadta a vírust. Vagyis, a meccs lefújását követő néhány órán belül a kezdeti 10 fertőzöttből legalább 300 lett.

Tudjuk, ott sok felnőtt férfi (szurkoló) egy lakásban él a szüleivel, vagy ha nem, akkor gyakran látogatja őket. Nagy eséllyel 1-2 napon belül a 300 beteg – még tünetmentes fiatal- legalább 100 idős embernek adta tovább a vírust. Egy hét sem telt el, és a három ezreléknyi fertőzöttől 400 vírusos ember lett. De ne feledjük, nem egyetlen stadion van. Nem 30, hanem legalább 300 ezer szurkolóról van szó hetente. Tehát a kezdeti 3 ezreléknyi fertőzöttből, két hét alatt 6 millió vírushordozó lett, csak a fociból.

Spanyolország, Franciaország, Anglia, Németország. Szintén jó a foci, ott is tömegek járnak mérkőzésre. Ott is nagyon sok a fertőzött, mert a folyamat hatalmas lökéssel indult. Gondoljunk egy ökölvívóra. A mérkőzése során sok pofont kap, de általában talpon marad. Viszont, ha az első néhány normál beszedett ütését egy pofonba sűrítve kapja, azt nem bírja ki állva. Nos, a jó foci – a fertőzés szempontjából – egy hatalmas, megrendítő erejű horog. A bíró már számol, kérdés, sikerül-e nyolcra felállni?

Az USA-ban annyiban más a helyzet, hogy a már meglehetősen népszerű európai foci mellett (vagy inkább felett) ott az amerikai foci, a kosárlabda, meg a baseball – hatalmas és zsúfolt stadionokkal…

Nálunk egy, de inkább két nagyságrenddel kevesebb ember jár stadionokba mint Olaszországban: mi szépen elosztva kapjuk a pofonokat. Ez most mázli. De nem feledhetjük azt az örök igazságot, hogy tartósan csak a jó kapusnak van szerencséje. A tehetségtelen, edzéseket ellazsáló játékos mindig vesztes.

Baric Imre

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!