Konok Péter: Ember a vízben!

„Erdogan kezéhez ártatlan civilek, nők és gyerekek vére tapad” – írta Facebook-oldalán Dobrev Klára, és ebben kétségkívül igaza van.


Ártatlan civileket, és egyáltalán, bárkit ölni persze sokféleképpen lehet. „Ágyú, gáz, vagy bajonett”, bombázás, gépfegyver, éhínség, az egészségügy lerohasztása, szegregáció… de sokszor elég egy-egy döntés, meg sem kell húzni semmiféle ravaszt, nem kell bombákat dobálni.

Az ember egy jól fűtött teremben, kényelmes székben ülve is gyilkossá válhat.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága október 21-én egy állásfoglalási indítványt terjesztett be a parlament elé a Földközi-tengeren zajló kutatásról és mentésről, vagyis arról, hogy a gumicsónakokon, rozoga lélekvesztőkön, rosszul felszerelt, mélytengeri hajózásra alkalmatlan halászhajókon érkező menekülteket – ártatlan civileket, nőket és gyermekeket – az EU (a Frontexen keresztül) hatékonyabban próbálja megmenteni a vízbefúlástól, lépjen fel az ellen, hogy a líbiai parti őrség ezeket a menekülteket elfogja, táborokba zárja, megerőszakolja és megkínozza, hogy embercsempészek ítélik halálra őket, hogy az egyes tagállamok időnként nem engedik kikötni a civil szervezetek mentőhajóit. Ez – így az állásfoglalási indítvány – embertelen, szembe megy a legalapvetőbb humanitárius értékekkel csakúgy, mint a nemzetközi joggal és a tengerjoggal. A Bizottság állásfoglalásában leszögezte, hogy a menekültek életének megmentését lényegében csak civil szervezetek, és az alapvető emberi normákat szem előtt tartó kereskedelmi hajók végzik, és ez elfogadhatatlan, évente ezrek életét követeli.

Az indítvány október 24-én került szavazásra az Európai Parlamentben.

Ellene szavaztak a széljobberek, a Néppárt (tíz képviselőjük szembement a frakciós fegyelemmel, és mégis megszavazta). Az indítványt támogatták a zöldek (egyöntetűen), az Egyesült Baloldal (egy kivétellel), a liberális frakció, valamint a szociáldemokraták.

Ez utóbbi frakciónak – hivatalos nevén a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének – összesen 153 tagja van. Ezek közül öt, köztük Újhelyi István (MSZP) tartózkodott a szavazásnál (úgy látszik, nem volt véleménye a kérdésben), és mindösszesen négy képviselő akadt az egész frakcióban, akik nemmel szavaztak, vagyis elutasították, hogy az EU kivegye a részét a tengeren hánykolódó menekültek életének mentésében: a DK négy képviselője, név szerint Dobrev Klára, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba és Rónai Sándor.



Ez nem csupán egy szimbolikus döntés lett volna a sok közül: akár egyetlen hajó felszerelése is konkrét, létező, lélegző, szenvedő, kétségbeesett embereket mentett volna meg. Az indítvány elutasítása konkrét, létező, lélegző, szenvedő, kétségbeesett embereket ítélt halálra.

A magyar EP-képviselők közül a fideszesek természetesen a menekültek vízbe fulladására szavaztak – tőlük ez, mondhatni, természetes. Újhelyin kívül még a jobbikos (!) Gyöngyösi Márton is tartózkodott. A momentumos Donáth Anna nem vett részt a szavazáson, Cseh Katalin – egyedüli magyar EP-képviselőként – megszavazta az indítványt.

A magyarok közül nemmel a fideszeseken kívül csakis a négy DK-s szavazott.

Az indítvány elbukott – két szavazat hiányzott az elfogadásához. Ha csak két DK-s képviselő érzi úgy, hogy „az ártatlan civilek, nők, gyerekek” élete fontosabb, mint a pártjuk politikai érdekei (vajon miféle érdeke fűződhet amúgy a DK-nak ehhez a barbár döntéshez?), az indítványt az EP elfogadja.

Mikor az eset – két héttel a szavazás után – kipattant, rengetegen (köztük sok DK-s szimpatizáns is) sürgették a DK-t, hogy adjon magyarázatot a történtekre. Dobrev Facebook-oldalán az adminisztrátorok gondosan gyomlálták is a kérdéseket. Egy nap múlva született meg a „válasz”:

„Sokszor elmondtuk, hogy nem támogatjuk a kötelező migrációs kvótát. Mivel ez a javaslat a kötelező áttelepítési kvótáról szólt, ezért a DK képviselői az Európai Parlament többségével együtt nemmel szavaztak. Ugyanakkor ahogy eddig, úgy ezután is támogatjuk a tengeri mentés kiszélesítését és megerősítését, mert az emberi élet védelme mindennél fontosabb”

– írta Dobrev Klára hivatalos Facebook-oldalán a „Demokratikus Koalíció” néven kommentelő adminisztrátor, és ugyanezt mondta el a DK szóvivője is a Klubrádióban.




Namármost.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalási indítványában, amiről szavaztak, szó sincs kötelező kvótáról. Ez szimpla hazugság, szerencsére a dokumentum olvasható magyarul is, ezért erre nem érdemes több szót vesztegetni.

Másrészt az indítvány (amint arról már szó volt) 288/290 arányban, összesen kettő (2) szavazattal bukott el, az ellenszavazatokból négyet pedig a DK négy képviselője szállított – a 153 tagú szociáldemokrata frakcióból egyedüli ellenszavazókként.

Vagyis, ha a DK-sok csupán tartózkodtak volna (mint az MSZP-s Újhelyi, aki amúgy szintén szégyellje magát!), az indítvány átmegy.

Ha csak ketten úgy döntenek, hogy a menekültek élete fontosabb a (frakciójukkal is szembemenő) pártutasításnál, az indítvány átmegy.

Ha ezt a négy politikust valóban érdekelte volna „a tengeri mentés kiszélesítése és megerősítése, mert az emberi élet védelme mindennél fontosabb”, az indítvány átmegy.

Bizony, minden szavazást – milyen meglepő, ugye? – a többség nyer, érdekes, hogy ezt így külön hangsúlyozni kívánja a DK (vö. „a kétharmad felhatalmazást ad nekünk…”, ismerős?).

Ez ebben a konkrét esetben azt jelentette, hogy a szélsőjobb, a néppárt – benne a teljes Fidesz – ÉS velük a DK leszavazta a javaslatot a liberálisokkal, a zöldekkel, az egységes baloldallal, valamint saját szociáldemokrata frakciójával szemben.

Csak hogy világos legyen, miről van szó.

Hogy mindezt miért? Ezt a kérdést is sokan feltették az elmúlt két napban. A fenti „válaszon” kívül egyedül Ara-Kovács Attila, az egyik nemmel szavazó képviselő reagált egy rövid Facebook-bejegyzésben:

„Érzékelem az indulatot azok részéről, akik elutasítják, amiért az EP-ben egy, semmire sem kötelező, bármit megoldani képtelen, szélsőbalos, populista szabályozás ellen szavaztunk. Kritikusaink épp úgy nem értik saját évszázadukat, a 21.-et, ahogy az 1930-as években nem értették nagyon sokan a magukét, s ezzel a populizmus és a szélsőjobb – Mussolini és Hitler – karjaiba hajtották kortársaik zömét. Máig semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek.”

Aztán ehhez még hozzáfűzte:

„Vitatkozni velük nem lehet, mert nem a tények érdeklik őket, hanem a populista önmutogatás, melynek sikereit elirigyeltek a szélsőjobbtól. A szabályozás szövegét pedig teljesen felesleges lenne idézni, mert gyakorlatilag annyi van benne: legyetek jók, ha tudtok. Ehhez nem kell jogszabály, de ahhoz, hogy morálisan önmagunk maradjunk, másfajta elhatározás elszántság szükséges. És az, hogy értsük, ami körülöttünk zajlik.”

Ara-Kovács szemmel láthatóan nem egyeztetett a DK szóvivőjével, hiszen éppen ellenkezőleg érvel. Szerinte az indítvány érdektelen volt, ezért szavaztak rá nemmel. A magyarázat eleve kissé különös: ha az indítvány amúgy nem volt fontos, miért gondolta úgy a DK, hogy a frakcióval is szembe menve egységesen nemmel szavaz rá? (Lefordítanám közérthetőre a sanda és nyegle történeti analógiát is, mert kissé talán zavaros: az 1930-as években ezek szerint a DK Hitlert támogatta volna, mert ha nem teszi, akkor csak lovat ad a nácik alá, akik a végén még koncentrációs táborokat meg világháborút csináltak volna.)




Azt persze értem, miért gondolja Ara-Kovács, hogy felesleges lenne idézni „a szabályozás” szövegét (valójában ez egy szakbizottsági indítvány, szabályozás csak akkor lehetett volna belőle – értsd: akkor lehetett volna hatékonyabb módozatokat keresni az menekültek életének megmentésére – ha az EP elfogadja és megvitatja). Mert az meghazudtolná őt. Sem „szélsőbalosság”, sem „populizmus” nincs benne (már ha az elemi szolidaritást nem tekintjük annak), ellenben 18 pontban vázolja a konkrét tennivalókat.

Világos, hogy a DK az egész ügyet igyekezett eltusolni. Abban reménykedtek talán – némi joggal, sajnos – hogy Magyarországon úgysem érdekel senkit, mi folyik az Európai Parlamentben, és amúgy is: a szavazás október 24-én volt, a sajtó még az előző napi eseményekkel volt elfoglalva, aztán jött Putyin, jött Erdoğan… azt hitték, senki sem fog felfigyelni arra, hogy a DK a szélsőjobbal és a Fidesszel szavazott egy alapvető emberjogi, humanitárius kérdésben, és sárba tiport minden szolidaritást a menekültekkel. Ezt még saját szavazóik egy részének is nehéz lett volna beadniuk, hát inkább lapítottak. És alighanem sikerült is volna nekik megúszni a dolgot, ha nincs Lebanov Barbara a Balra át! blognál, aki végül kiborította a bilit. (Fontos tanulság ez a közösségi média, illetve a sajtó szerepéről, meg arról is, hogy mennyire, hogyan képesek azt ellátni – a mainstream sajtó lényegében továbbra sem foglalkozik az üggyel.)

Hogy mi volt a DK oka erre az egészre? Cui prodest?

Ezt kénytelen vagyok én is mindenkinek a saját fantáziájára bízni, lévén a párt csak csúsztat, hazudozik, maszatol és vádaskodik – azt is csak takaréklángon, hiszen láthatóan kicsit még mindig remélik, hogy elül a dolog.



Mindenesetre, még egyszer a tények: a párt, amely magát „a legeurópaibb pártnak” nevezi (bármit is jelentsen ez az értelmetlen jelző), és az „ellenzék vezető erejének” tekinti, amelyik hangosan és nagy betűkkel toleranciát, szolidaritást, demokráciát hirdet, a fasiszták és a magyar kormány mellé állt az emberiességgel szemben.

Gyilkolni, kedves DK, kedves Dobrev Klára, nem csak fegyverekkel lehet. Olykor egy-egy szavazat is elég hozzá.

Hadd ne érezzem hitelesnek, hadd gondoljam végtelenül hazugnak és képmutatónak azt, amit Erdoğanról írt.

Úgy humanisták önök, ahogy Orbánék krisztusi keresztények.

A LIBE indítványának szövege

A szavazás részletes eredménye