Gaál Péter: Gyereknap

Kifejezetten felüdítő az embernek értelmes lényekkel találkozni, bár újabban erre házon belül van a legnagyobb esélyem, természetesen Önökön kívül. Jelen esetben Eszter lányommal, aki pillanatokon belül megszabadított egy kakaótól, néhány keksztől, csokitól, és közölte – teljesen feleslegesen -, hogy nyolc nap múlva lesz huszonegy éves, és nincs télikabátja, azaz van, de rossz a cipzárja, tehát…




Cipzáras, mondtam én, de értem, amit ebből értenem kell.

Hebraisztikára jár, másodéves. Nyáron egy szuperkempingben volt animátor, gyerekek mellett, a főnöke Fradi-drukker és mélyen hívő katolikus, aki kente-vágta a Bibliát, mármint őszerinte, mellette ivott, mint a kefekötő és káromkodott, mint egy igáskocsis, volt még egy informatikus, azok okosak, csak másképp, mondtam, hát, mondta ő. Ugyanúgy kilógott, mint én annak idején, az informatikus megkérdezte tőle egyszer, hogy min gondolkozik, a paradoxonokon, vágta rá az első szót, ami eszébe jutott, hogy ez mekkora hülyeség, így az informatikus, egyszerre igaz és nem igaz, felrémlett segédmunkási életem, és amiket én válaszoltam akkor hasonló kérdésekre, például a homunculus problémáját, Paracelsust és/vagy az epigenesist. A regressus ad infinitummal lehetett folytatni, a végtelenségig visszavezethető érveléssel, közben nézni – hó végén – az elfogyasztott Diana-sósborszesz mennyiségének arányában megnyíló nagy bambiszemeket.

Van egy filozófia-tanára, aki ateista, szereted? Nem szeretem, de nem azért, mert ateista, mondta, hát tudod-e, mi az az ateizmus? Nem a szó, hanem az értelme? Lehet-e azt tagadni, ami nincs? Szócsavarás, mondhatta volna erre, ha mondta volna, de nem mondta, jegyezd meg, lányom, hogy amiről beszélni lehet, az van. Más kérdés, hogyan és miképp, de van, és létformák között merő önkény minden alá- fölérendelés. Igen, neki is volt olyan álma jó párszor, ami aztán tovább nyomasztotta egész nap. Holbach báró és az enciklopédisták, végre valakinek nem kell Ádámtól és Évától kezdeni, bár… az öccse szakácsnak tanul, nekem is lesz valaha annyi pénzem, mint neki később? Az attól függ, te mit főzöl ki. Hogy hova jutsz, no, nem a szakmáddal, mert azzal legfeljebb a vécére, segget törölni, hanem a szakmád révén kialakult kapcsolataiddal. Már mindjárt érdemes megcélozni egy izraeli utat, ha lehet, ingyen.



De evezzünk vidámabb vizekre:

– Akarsz valamit enni?

– Mindent szeretek.

– Szilvásgombóc?

– Fúúúj. Na, azt nem szeretem. De csak azt nem. És semmi alma, körte, fahéj. De a többit igen.

– Kolbászt vihetsz.

– Naaaa. Nem szeretem a kolbászt. Azt kifelejtettem.

– Májat?
– Az belsőség! Szinte kolbász.

– Van szardínia.

– Halat???? Nem eszem halat.

– És akkor mi az, amit szeretnél?

– Van egy felesleges laptopod?

Hát ez az, ami per pillanat nincs.