WHO: Európában a halálos áldozatok mintegy felét idősotthonokban regisztrálták

Az új típusú koronavírus-járvány európai halálos áldozatainak körülbelül a felét idősotthonokban regisztrálták – közölte ma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója.

Hans Kluge sajtótájékoztatóján “felfoghatatlan tragédiának, mélységesen aggasztó jelenségnek” nevezte a vírus terjedését az idősotthonokban.

Kijelentette, hogy az ilyen létesítmények egészségügyi dolgozói a járvány “meg nem énekelt hősei”, ennek ellenére mégis gyakran túlterheltek és alulfizetettek. Emellett megfelelő védőfelszereléseket sürgetett a számukra.

Az igazgató hangsúlyozta: noha egyes európai országokban stabilizálódni vagy enyhülni látszik a helyzet, a világjárványnak még messze nincs vége.

Rámutatott, hogy eddig az esetek és a halálos áldozatok mintegy felét Európában jegyezték fel, és a múlt héten jelentősen nőttek a számok a kontinens keleti felén is, például Oroszországban, Ukrajnában és Törökországban.

Hozzátette, a WHO hamarosan szakértői csoportokat küld Fehéroroszországba, Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba is.

Meghaladta a tízezret Romániában a regisztrált fertőzések száma

Csaknem két hónappal az első igazolt fertőzés és egy hónappal az első haláleset után ma meghaladta a tízezret Romániában a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma.

Az országban február 27 én jelentették az első új típusú koronavírus-fertőzést, az első Covid-19-ben szenvedő beteg pedig március 22-én halt meg, amikor az igazolt fertőzések száma 367 volt, naponta ezer tesztet végeztek, a 24 óra alatt regisztrált újabb megbetegedések száma pedig még száz alatt volt.

Április első hetéig háromnaponta megduplázódott az új fertőzések száma, azóta viszonylag egyenletesen, naponta átlagosan 350-nel nőtt a számuk, attól függetlenül, hogy közben a tesztelés ritmusa a négyszeresére emelkedett.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) ma nem sokkal dél után közzétett összesítése szerint az elmúlt 24 órában az utóbbi hét átlagát valamelyest meghaladó ütemben, 386-tal emelkedett a regisztrált koronavírus-fertőzések száma, amely mostanra elérte a 10 096-ot. Közülük 2478-at azóta gyógyultnak nyilvánítottak, 236-an viszont – az előző napinál 52-vel kevesebben – továbbra is intenzív kezelésre szorulnak.

A tegnapi összesítés óta 19 újabb koronavírusos beteg vesztette életét. Romániában eddig 527 halottja volt a járványnak, külföldön pedig 66 Covid-19-ben szenvedő román állampolgár vesztette életét.

Bár az országban már a május 15-én véget érő rendkívüli állapot utáni időszakra készülnek, a most még érvényben lévő kijárási korlátozások megsértéséért továbbra is naponta több mint ötezer emberre szabnak ki átlagosan 2200 lejes (csaknem 160 ezer forintos) bírságot.

A karanténrendelkezések megsértéséért eddig 2185 otthoni elkülönítésben lévő embert helyeztek már hatósági karanténba, 139 karanténban lévő embert pedig újabb 14 napos vesztegzár alá vontak. A rendőrök eddig 466 ügyben indítottak bűnvádi eljárást a járvány megfékezésére irányuló erőfeszítések meghiúsítása címén.

Az utóbbi 24 órában további 13 ezer, eddig megfigyelés alatt tartott ember hagyhatta el a karantént. Jelenleg több mint 12 ezer embert tartanak hatósági karanténban, 28 ezret pedig otthoni elkülönítésben.

A román kormány lemondott a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldéséről

A román kormány lemondott arról a tervéről, hogy fél hónapos kényszerszabadságra küldje a közalkalmazottak egy részét – jelentette ki Ludovic Orban román miniszterelnök.

A kormányfő újságíróknak nyilatkozva ma elmondta, hogy “már nem aktuális” a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldése, hiszen közeledik a rendkívüli állapot vége.

Orban szerint egy másik ok az, hogy a közalkalmazottak nagy része az első vonalban küzd a koronavírus-járvány megfékezéséért. Orban az egészségügyi, a védelmi, a belügyminisztériumot és a munkaügyi minisztériumot említette példaként.

“Még gondolkoztunk, elemeztük a helyzetet, és arra jutottunk, hogy már nem aktuális ez az intézkedés” – mondta Orban.

Klaus Iohannis államelnök egy nappal korábban jelentette be, hogy május 15. után már nem fogják meghosszabbítani a rendkívüli állapotot és megszűnik a kijárási tilalom is, ugyanakkor a korlátozó intézkedések egy része továbbra is érvényben marad.

A kormányfő április 8-án jelentette be, hogy fél hónapos kényszerszabadságra küldik azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Minden érintett intézményben két csoportra osztották volna az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosította volna a működést, majd cseréltek volna azokkal, akik addig kényszerszabadságon voltak. A Romániában technikai munkanélküliségnek nevezett kényszerszabadságon lévők megkapták volna a bérük 75 százalékát.

Az intézkedés ellen foglalt állást nyíltan Florin Citu pénzügyminiszter még április közepén, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzetben mindenkire szükség van a közszférában.

Osztrák kancellár: meg lehet szüntetni a határellenőrzéseket, ha folytatódik a kedvező tendencia

A határellenőrzéseket akkor lehet megszüntetni, ha Ausztriában és a szomszédos országokban folytatódik a kedvező tendencia, és alacsony marad a koronavírus-fertőzöttek száma – erről beszélt egyebek mellett Sebastian Kurz osztrák kancellár az oe24 rádiónak adott interjúban. Az országban a vírus miatt kezelés alatt állók száma jelentősen csökkent, jelenleg 2786 beteget tartanak nyilván,

“Természetesen az a cél, hogy ismét megnyissuk a határokat” – jelentette ki Kurz, aki ma részt vesz az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek videós egyeztetésén.

Elmondta, hogy az osztrák hatóságok kapcsolatban állnak a szomszédos országokkal, továbbá európai síkon is foglalkoznak azzal a kérdéssel, mikor lehet újra megnyitni a határokat. Leszögezte ugyanakkor, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, csak akkor lesz lehetséges, ha a szomszédos országokban is kedvezően alakul a koronavírussal kapcsolatos helyzet.

A fokozatos határnyitásról úgy vélekedett, hogy elsősorban azokkal a szomszédos államokkal veszik fel a kapcsolatot, amelyek a járvány megfékezésében éppen olyan jelentős eredményeket értek el, mint Ausztria.

Arról is beszélt, hogy a határokon visszaállított ellenőrzés nemcsak gazdasági, illetve turisztikai kérdés, hanem a határ mentén élők számára is lényeges.

“Szenzációsan jó értékeknek” nevezte Kurz azokat az eredményeket, amelyeket Ausztria elért a koronavírus megfékezésében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a járvány még nem múlt el, és az élet csak akkor térhet vissza igazán a régi kerékvágásba, ha feltalálják a vírus elleni gyógyszert, illetve oltóanyagot.

Néhány napja száz alá csökkent a fertőzöttek számának napi növekedése Ausztriában. Összesen 14 938-an fertőződtek meg a koronavírussal, közülük 11 694-en már meggyógyultak. A jelenleg is kezelés alatt álló betegek száma jelentősen csökkent: 2786 beteget tartanak nyilván, közülük 677-en szorulnak kórházi kezelésre, és 169-en vannak az intenzív osztályon. A fertőzés szövődményeibe 510-en haltak bele.

Egy közvélemény-kutatás szerint az emberek is egyre nehezebben viselik a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat. Egy piackutató intézet ezer embert kérdezett meg az óvintézkedésekről. A felmérés azt mutatja, hogy míg négy hete a lakosság 90 százaléka támogatta a kormány által bevezetett óvintézkedéseket, addig jelenleg 79 százalék tartja indokoltnak azokat, sőt a megkérdezettek 21 százaléka túlzottnak nevezte a korlátozásokat. A megkérdezettek 88 százaléka ugyanakkor úgy vélekedik, hogy Ausztria ellenőrzés alatt tartja a koronavírus-járványt, 63 százalékuk pedig kifejezetten örül annak, hogy Bécs a járvány elleni küzdelemben más utat választott, mint Svédország, ahol egyáltalán nem vezettek be kijárási tilalmat – derül ki a közvélemény-kutatásból.

Vatikán: elhalasztják a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust

A Budapesten idén szeptember 13. és 20. között kitűzött 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK) az új koronavírus-járvány miatti 2021-re történő elhalasztását jelentette ma be Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

A vatikáni sajtóközpont vezetője közleménye hangsúlyozta, hogy a döntést Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen hozta meg.

Az egy évvel történő halasztást a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzettel és ennek következményeivel indokolták, a hívők és zarándokok mozgására és gyülekezésére tekintettel.

A NEK idei budapesti találkozójának jelentőségét Ferenc pápa tavaly december 15-én, advent harmadik vasárnapján külön hangsúlyozta a Szent Péter téren mondott beszédében. Ezt megelőzően az egyházfő december 8-án a Vatikán közelében rendezett nemzetközi betlehemkiállításra látogatott el, amelynek a NEK-re készülő Magyarország volt a díszvendége.

Áder János államfő személyesen is egyeztetett Ferenc pápával az egyházfő részvételéről a budapesti eucharisztikus kongresszuson, és szó volt róla a szentszéki államtitkárságon február közepén tartott megbeszélésein is. Egy jól értesült olasz vatikáni tudósító, Francesco Antonio Grana február 28-án arról írt közösségi oldalán, hogy Ferenc pápa részt kíván venni a NEK budapesti találkozóján, talán az egyhetes nemzetközi egyházi esemény zárónapján. A tudósító szentszéki forrásokra hivatkozva akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ferenc pápa részvételének szervezése “már előrehaladott állapotban” volt. A Vatikán erről szóló hivatalos bejelentését a járvány akadályozta meg.

A koronavírus-fertőzés február 20-i olaszországi terjedése óta a Vatikán minden nemzetközi, nagy tömegeket vonzó eseményt későbbi időpontra halasztott, akár olaszországi, akár külföldi egyházi találkozóról legyen szó. Az egyetemistáknak májusban a Vatikánban tervezett világtalálkozóját idén októberre tették át, a 2021-ben Rómában esedékes Családok Világtalálkozóját 2022 júniusára, a Lisszabonban 2022 augusztusára kitűzött Ifjúsági Világtalálkozót pedig szintén egy évvel későbbre, 2023 nyarára halasztották.

Vatikánvárost, benne a Szent Péter-bazilikát és a Szent Péter teret március 11-én lezárták. Azóta Ferenc pápa a miséket és az audienciákat is hívők nélkül tartja meg, internetes közvetítéssel. A Vatikán működésének részleges újraindításáról a pápai állam az olasz kormánynak az óvintézkedések fokozatos feloldásáról a következő napokban várható döntései alapján határoz.

Erdő Péter: jövő szeptemberben tartják meg az elhalasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust

Jövő szeptemberben tartják meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) Budapesten, az esemény pontos időpontjáról néhány nap múlva döntenek – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

A bíboros azután nyilatkozott az M1 aktuális csatornának, hogy Matteo Bruni szentszéki szóvivő bejelentette, a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztják az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett kongresszust.

Erdő Péter hangsúlyozta: Ferenc pápa döntését körültekintő mérlegelés előzte meg. A Szentszék saját egészségügyi szervezete tanulmányozta a nemzetközi járványhelyzetet, és ezt követően határoztak arról, hogy a következő két-három év nemzetközi eseményeit elhalasztják, ügyelve arra, hogy ne kerüljenek emiatt átfedésbe egymással.

Az első programot, a budapesti NEK-et 2021-re, a 2021-re tervezett Családok Világtalálkozóját 2022-re, a 2022-re tervezett Ifjúsági Világtalálkozót pedig 2023-ra helyezték át.

A bíboros reményét fejezte ki, hogy a jövő szeptemberi budapesti kongresszusra már nem lesz egészségügyi kockázata a találkozónak, helyreáll a közlekedés, és az emberek lelkébe is visszatér az optimizmus.

Az eredetileg 2020. szeptember 13-tól 20-ig tervezett kongresszusra csaknem száz országból több mint 50 ezer ember regisztrált. A záró misére Ferenc pápát is várták, a budapesti Szent István-bazilika előtt pedig világóra jelzi a kongresszus eredeti időpontjáig hátralévő időt.

A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek szerepelnek.

A katolikus egyház tanítása szerint az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust négyévente rendezik meg.

Magyarország második alkalommal ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén félmillió hívő vett részt. (MTI)

Kapcsolódó: A kormánymédia megint hazudott a Pesti úti idősotthonról

Országos tisztifőorvos: napról napra nő a fertőzöttek száma

Soha nem tapasztalt mértékben esett vissza az euróövezet gazdasági teljesítménye

Gulyás: május 3-ig maradnak a korlátozások

Csökkenhet az időseknek fenntartott idősáv a boltokban

Meghaladta a 2,6 milliót a világban az igazolt fertőzöttek száma

Meghalt újabb 14 beteg a járvány miatt Magyarországon

Trump emlékeztette az amerikaiakat a korlátozások betartására

Az összes német tartományban bevezetik a maszkviselési kötelezettséget

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!