WHO: A legtöbb napi fertőzést észlelték az elmúlt 24 órában

Százhatezer új koronavírus-fertőzöttet jelentettek világszerte az elmúlt 24 órában, a legtöbbet egyetlen nap alatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), aggodalmát fejezve ki a szegény országok miatt, miközben a gazdag országok már kifelé haladnak a karanténból.

“Még mindig hosszú utat kell megtennünk a világjárványban” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója sajtótájékoztatóján.

“Aggódunk a fertőzöttek számának növekedése miatt az alacsony és közepes jövedelmű országokban” – tette hozzá.

A szervezet legnagyobb aggodalma az, hogy az amerikai támogatás nagy részét eddig a fejlődő országok megsegítését célzó programokra költötték, a források elapadása miatt azonban más partnereket kell meggyőzniük, hogy továbbra is finanszírozni tudják azokat, akik a legsérülékenyebbek a világban – jelentette ki a WHO vészhelyzeti igazgatója.

Michael Ryan azt is hangsúlyozta, hogy a hidroklorokin és a klorokin sok betegség kezelésére engedélyezett termékek, de eddig még nem találták hatékonynak sem a Covid-19 kezelésére, sem megelőzésére.

Olaszországban a gyógyultak száma több mint kétszerese az aktív fertőzöttekének

161-gyel emelkedett a halottak száma egy nap alatt Olaszországban, amely elérte a 32 330-t az olasz polgári védelmi hatóság ma esti adatai szerint. Három hónappal a Covid-19 fertőzés kezdete óta a gyógyultak száma több mint kétszerese a jelenleg szűrt betegeknek. Június 3-től az olaszországi repülőterek megnyitását tervezik.

A halottak száma eggyel csökkent az egy nappal ezelőtti 162-höz képest. Március 9. óta először hétfőn süllyedt száz alá a halottak száma, majd ismét emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma több mint kétezerháromszázzal csökkent az egy nappal korábbi ezernégyszáz után, és már 62 752-nél áll. A gyógyultak száma túllépte a 132 ezret. Ez az első alkalom, hogy a gyógyultak száma több mint kétszerese a jelenleg aktív betegeknek. Minden száz tesztelt személyből egy bizonyul fertőzöttnek, ami a legalacsonyabb adat a járvány olaszországi terjedésének kezdete óta.

A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 227 364-t. A koronavírusjárvány február 20-án kezdett el terjedni Olaszországban: azon az éjszakán azonosították a legelső olasz fertőzöttet a lombardiai Codogno kórházában. Február 23-én Codognót és a térség további kilenc városát karantén alá helyezték, március 11-én egész Olaszországot lezárták.

A gócpont Lombardiában 65-tel emelkedett a halottak száma a korábbi 54-hez képest. A diagnosztizált fertőzöttek száma 294-gyel emelkedett az egy napja mért 462-höz képest.

A római kormány bejelentése szerint június 3-tól azon tartományok között lehet majd közlekedni, amelyekben a járványhelyzet két hét múlva nem ad okot aggodalomra. Ezen a dátumon tervezik a külső határok megnyitását, valamint az olaszországi repülőterek újraindítását. Az Alitalia olasz légitársaság közölte, hogy járatai elsőként Olaszországból New Yorkba, Spanyolországba, valamint a délolasz városokba repülnek.

A középolasz Lazio tartományban május 29-én nyitják meg a tengerparti strandokat, ahova csak helyfoglalással lehet majd belépni. A korábban szabad tengerpartokon is kötelező lesz az előzetes foglalás. Június közepétől a nyári gyerektáborokat akarják megnyitni, mivel addigra végetér az internetes tanítás is.

A Codacons fogyasztóvédelmi szövetség jelentős áremelkedésre hívta fel a figyelmet az újraindulás harmadik napján: jelentősen drágult a csésze kávé ára a bárokban, egészen két euróig emelkedve, valamint drágultak a fodrászatok díjai is.

A római belügyminisztérium az uzsoraveszélyt hangsúlyozta: a járványhelyzet első három hónapjában majdnem 10 százalékkal nőtt az ilyen kölcsönre kényszerültek száma, és száz százalékkal emelkedett a túl magas uzsorakamat miatt a hatóságoktól segítségek kérők száma.

Spanyolországban 95-en haltak bele a fertőzésbe egy nap alatt

Spanyolországban az egészségügyi minisztérium mai tájékoztatása szerint 95-en haltak bele a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta fertőzésbe az elmúlt egy napban.

A dél-európai országban már negyedik napja maradt száz alatt a napi halálozás, melyre utoljára több mint két hónapja, a járvány kezdetén volt példa.

A koronavírus eddig 27 888 ember halálát okozta.

A regisztrált fertőzöttek száma 416-tal emelkedett egy nap alatt, összesen már elérte a 232 555-öt.

Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója madridi napi online sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy holnaptól 6 éves kor felett mindenkinek kötelező lesz szájmaszk viselése a zárt nyilvános helyeken, szabad téren pedig abban az esetben, ha nem lehet betartani az előírt két méteres távolságot másoktól. Az intézkedést ezért nem lehetett korábban bevezetni, mert hiány volt maszkokból – tette hozzá.

A spanyol parlament szerda este várhatóan újból, immár ötödször meghosszabbítja a március 15-e óta érvényben lévő szükségállapotot, ezúttal június 7-ig.

A törvényhozásban zajló vita során Pedro Sánchez miniszterelnök bocsánatot kért a spanyoloktól a járványkezelésben elkövetett hibákért, amelyek szavai szerint a döntések sürgősségének és a válság rendkívüli méretének tudhatók be.

Spanyolországban két hete kezdték el fokozatosan lazítani a járványügyi korlátozásokat, és a tervek szerint négy fázisban június végéig országszerte feloldják az óvintézkedéseket.

Módosította a román parlament a veszélyhelyzetről szóló kormányhatározatot

Módosított formában erősítette meg mai együttes ülésén a kétkamarás román parlament a veszélyhelyzet kihirdetéséről rendelkező határozatot, amelyet a koronavírus-járvány miatt adott ki a kormány.

A parlament egyebek mellett visszahelyezte az önkormányzatok hatáskörébe a kórházi vezetők leváltásának és kinevezésének jogát, amelyet a rendkívüli állapot idején vett át a kormány. A kormánynak előírták azt is, hogy ingyenesen biztosítson a “rászorulóknak” védőmaszkot, miután kötelezővé tette viselésüket a zárt terekben.

A baloldali parlamenti többség a veszélyhelyzetet kihirdető kormányhatározat módosításával is a jobboldali kisebbségi kormány feletti ellenőrzést akarja gyakorolni, arra hivatkozva, hogy a kabinet visszaél a járvány kapcsán szerzett rendkívüli felhatalmazásával.

Több mint 118 ezren lépték át az elmúlt öt napban a magyar-román határt

A román határrendészet adatai szerint az elmúlt öt napban több mint 118 ezren lépték át a magyar-román határt több mint 66 ezer járművel. A megugrott utasforgalom és a járványügyi intézkedések együttes hatása miatt alakult ki torlódás a Nagylak-Nagylak 1, és a Csanádpalota-Nagylak 2 határátkelőhelyeken.

Az MTI a román határrendészet honlapján az elmúlt öt nap során közzétett napi jelentések adatait összegezve jutott egy átfogó adatsorhoz. Mint kiderült, a határforgalom nagyobb részét a május 15-19. közötti időszakban is a teherforgalom tette ki. A román hatóság nem minden nap közölt a teherforgalomra is kitérő részadatokat, de az adatsorból kiderül, hogy a határon hétfőn átlépő 14 200, illetve kedden átlépő 13 800 gépkocsi közül 8800 illetve 9100 árut szállított.

Az adatok azt is jelzik, hogy a romániai rendkívüli állapot feloldása (május 15.) óta mindkét irányban megnövekedett a személyforgalom. Az elmúlt öt napban 68 ezer 200 személy Románia felé, 50 ezer pedig Magyarország felé lépte át a határt. A két nagylaki határátkelőhelyen minden bizonnyal amiatt alakultak ki többórás sorok, hogy a magyar hatóságok által kijelölt humanitárius folyosó Nagylaknál éri el a magyar-román határt, és a román hatóságok által bevezetett járványügyi ellenőrzések a korábbi fél percről öt-tíz percre hosszabbították meg az egy személy átléptetésére fordított időt.

A hét végén a nagylaki mellett további határátkelőhelyeket nyitottak meg a személyforgalom számára a román-magyar határon, de – amint a budapesti operatív törzs kedden közölte – a humanitárius korridorok nem változtak. A magyar rendőrség irányítja – ha torlódást tapasztal – a Gyula-Gyulavarsánd, Ártánd-Bors, Csengersima-Pete határátkelőhelyek valamelyike felé a Romániába tartó személyforgalmat.

A nyugat-európai országokból hazatérő román vendégmunkásokra utal, hogy az elmúlt napokban nagy mértékben megnövekedett azoknak a száma, akiket – miután Magyarország felől léptek az országba – a román egészségügyi hatóságok járványügyi elkülönítésbe helyeztek. Míg – a román határrendészet egyik közleménye szerint – a magyar-román határszakaszról áprilisban naponta átlagosan 1500 személyt küldtek járványügyi elkülönítésbe, az elmúlt négy nap átlaga megközelítette a 7300-at.

A román határrendészet adatai szerint a jelenlegi határforgalmi értékek meg sem közelítik a járvány előtti forgalmas időszakok értékeit. Amint a hatóság korábban közölte: a tavalyi karácsony környékén, a december 21-28. közötti nyolc nap alatt 620 ezer személy (naponta átlagosan 77 500) lépte át a magyar-román határt, és az átlagos várakozási idő ennek ellenére sem haladta meg a 30 percet. Akkor azonban az utazóknak nem kellett megszabott útvonalon haladniuk, 11 határátkelőhelyet vehettek igénybe, és az átléptetésük során nem estek át járványügyi ellenőrzésen.

A román média az elmúlt napokban tág teret szentelt a magyar-román határon Nagylaknál kialakult torlódásnak. Amint a hírtelevíziók helyszíni tudósításaiból kiderült, olyan is előfordult, hogy egyes Romániába tartó személyek 12 óra várakozás után jutottak át a határon. A sorban álló autósok sokszor dudálással fejezték ki elégedetlenségüket a hosszú várakozási idő miatt. Az elmúlt napokban a gyalogos határforgalom is megnőtt Nagylaknál. A határátlépésre várakozó gyalogosok a legtöbb esetben nem tartották be a járványellenes intézkedések során megszabott másfél méteres távolságot egymástól, és sok esetben maszkot sem viseltek.

Szlovákiában enyhítettek a korlátozásokon, de meghosszabbították a határellenőrzést

Hatályba lépett ma Szlovákiában a Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben bevezetett korlátozások feloldásának következő szakasza, egyúttal a kormány június 26-ig meghosszabbította az ország schengeni határain április elején bevezetett ideiglenes határellenőrzések időtartamát.

Az osztrák, magyar, cseh és lengyel határon bevezetett ellenőrzések meghosszabbításáról mai ülésén határozott a kormány, amely a döntést a kór terjedésének visszafogásával indokolta. Egyelőre nem tudni, hogy Szlovákia mikor készül határainak megnyitására, vagyis annak a korlátozásnak a feloldására, amely alapján az ország területére egyelőre csak saját hazatérő állampolgárai léphetnek be. Újságírói kérdésre válaszolva Igor Matovic kormányfő nem erősítette meg, hogy erre június 15-én kerülhetne sor.

Ugyanakkor április végétől folyamatosan enyhítik a kormány által márciusban bevezetett, a kór terjedésével indokolt korlátozásokat. A negyedik szakasz ma kezdődött, elindítását már hétfőn bejelentette Igor Matovic. A korábbi szakaszokban az üzletek és szolgáltatások, a sportpályák, a rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve az éttermek teraszai nyithattak meg.

A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) listája szerint ezekhez ma csatlakozhattak a bevásárlóközpontok és távolságtartási megkötésekkel az éttermek belső helyiségei is. Engedélyezték a száznál kevesebb létszámú tömegrendezvényeket, így ekkora közönséggel már üzemelhetnek a mozik és színházak, és részben az uszodák is. Enyhültek az üzletek alapterülete alapján az egyidejűleg ott tartózkodó vásárlókra vonatkozó korlátozások, viszont fennmaradtak a kötelező távolságtartásra vonatkozó megkötések. Az enyhítések további pontja, hogy nyílt közterületen kötelezőből önkéntessé vált a védőmaszkok viselése, feltéve, ha az emberek ötméteres védőtávolságot tudnak egymástól tartani.

A kormányfő bejelentése szerint már péntektől bevezetik az úgynevezett “intelligens karantén” intézményét. Eszerint egy mobilapplikáció önkéntes használatának feltétele mellett lehetővé válik, hogy a külföldről hazatérők házi karanténban töltsék el azt a kéthetes időszakot, amelyet a korlátozó intézkedések részeként jelenleg állami karanténintézményekben kell tölteniük. Egyidejűleg holnaptól enyhülnek a külföldről hazatérőkre vonatkozó karanténelőírások. Nyolc ország – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Németország és Svájc – esetében a kéthetes karantén már csak azoknak a hazatérőknek lesz kötelező, akik több mint 24 órát töltöttek külföldön.

Közben a legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy Szlovákiában az elmúlt három héthez hasonlóan ezen a héten is átlagban napi öt alatt maradhat a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak száma. A központi válságstáb honlapján ma közölt adatok szerint tegnap egy, az elmúlt négy napban pedig együttvéve három személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így jelenleg – a korábbiakkal együtt – 1496 fertőzöttet tartanak nyilván. Közülük hivatalosan 1239-et nyilvánítottak gyógyultnak, és a gyógyultnak nyilvánítottak száma mintegy három hete minden nap meghaladja az újonnan regisztrált fertőzöttekét. A kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már közel 149 ezer vírustesztet végeztek el.

Kétszáz alá csökkent a napi új fertőzöttek száma Belgiumban

Kétszáz alá, 192-re csökkent a koronavírussal újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma Belgiumban, ahol a betegség miatt bekövetkezett elhalálozás napok óta mérséklődő mutatója újabb emelkedést mutatott tegnap.

A belga közegészségügyi szolgálat mai tájékoztatása szerint az újonnan fertőzöttek közül 11-et Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű régiójában, 57-et Vallóniában, a déli, francia nyelvű területen, 18-at Brüsszel-főváros régióban jegyezek fel. A fertőzés február 2-ára datált belgiumi megjelenése óta 55 983 ember esetében mutatták ki a kórokozó jelenlétét az országban.

Az elmúlt napokban, a koronavírushoz köthető 30 körüli halálesethez képest ma 42 elhalálozásról számoltak be. A keddi 50-ről, 58-ra emelkedett a kórházba szállítottak száma, azonban mintegy 30-cal kevesebben, 313-an részesülnek intenzív ellátásban.

Hollandiában meredek emelkedést mutatva újból megközelítette a kétszázat a napi új esetek száma

Hollandiában az előző napok adataihoz képest növekedett, a tegnap közöltekhez képest csaknem megkettőződve 198-ra emelkedett a fertőzéssel újonnan regisztráltak száma. Jelenleg 44 447 embert tartanak nyilván koronavírussal.

Enyhén emelkedett a járvány következtében elhunytak aránya is. Amíg kedden 21, addig szerdán 33 halálesetről számolt be a holland közegészségügyi intézet (RIVM) szerdán.

Luxemburgban megkezdték a teljes lakosság tesztelését

A luxemburgi egészségügyi minisztérium 11 új fertőzöttről és a két halálesetről adott hírt. Ezzel a fertőzöttek listáján 3958 embert tartanak nyilván és 109-en haltak meg a betegségben.

A helyi média tájékoztatása szerint Luxemburg megkezdte a teljes lakosság szűrését. A mintegy 620 ezer lakosú országban kezdetben napi 1500, a hónap végére napi 20 ezer tesztet kívánnak végrehajtani azzal a céllal, hogy elkerüljék a járvány második hullámát és tovább lehessen enyhíteni a rendkívüli intézkedéseken.

Ulf Nehrbass, a luxemburgi egészségügyi intézet vezérigazgatója szerint a tömeges vizsgálat célja, hogy a tünetmentes emberek mihamarabb teljes körűen munkába állhassanak. Ennek érdekében Luxemburg 17 határ menti tesztállomás felállítását is tervezi Belgiummal, Németországgal és Franciaországgal közös határain az ingázó munkavállalók szűrésére – tette hozzá.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján kijelentette, a meghozott intézkedések eredményt hoztak.

Közölte, kormányának terve van a gazdaság újraindítására, a hirtelen jött munkanélküliség felszámolására, a turizmus fellendítésére, valamint a vállalatok támogatására a fenntartható fejlődés érdekében.

Várhatóan június elsején a rendkívüli intézkedéseket részben feloldó csomagot mutat be a kormány, amelyben szó esik majd egyebek mellett az egyházi rendezvények, a misék és istentiszteletek rendjére vonatkozóan is mondta Bettel.

Oroszországban meghaladta a 300 ezret az igazolt fertőzöttek száma

Oroszországban az elmúlt nap folyamán 8764-gyel 308 705-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a ma közzétett hivatalos adatok szerint.

Ez minden eddiginél alacsonyabb, 2,9 százalékos napi növekményt jelent. A halálozások száma 135-tel 2972-re emelkedett, a gyógyulásoké pedig első alkalommal haladta meg az újonnan diagnosztizált fertőzések számát, és 9262-vel 85 392-re nőtt.

A járvány kezdete óta több mint 7,5 millió, az elmúlt nap folyamán pedig csaknem 226 ezer tesztet végeztek el az országban.

Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes az orosz parlament felsőházában ma kijelentette, hogy a járvány reprodukciós rátájának csökkenése a 85 orosz régió közül 17-ben teszi lehetővé a Covid-19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások enyhítését. Az országos rátát 0,95-ben nevezte meg.

Golikova közölte, hogy Oroszországban jelenleg 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán dolgoznak. Hozzátette, hogy az országban 24 tesztrendszert jegyeztek be a SARS-Cov-2 koronavírus kimutatására.

A koronavírus elleni készítmények közül ötnek a klinikai tesztelése, további négynek pedig az állami bejegyeztetése zajlik. Golikova szerint az országban jelenleg 99 558 kórházi ágyat foglal el új koronavírusos beteg, 2131 ember lélegeztetőgépre szorul.

Mihail Misusztyin kormányfő a Covid-19 elleni küzdelem kormányzati koordinációs tanácsának elnökségi ülésén úgy vélekedett, hogy orosz egészségügyi rendszer a terhelés csúcsához közeledik, a koronavírus-helyzet – különösen Moszkvában – stabilizálódik, és meg lehet kezdeni a korlátozások fokozatos enyhítését. Kiemelte: először fordult elő, hogy a fertőzöttség napi növekménye nem érte el a 3 százalékot és hogy többen gyógyultak meg, mint ahányan megbetegedtek. Rámutatott, hogy a 17 régió közül, ahol erre megértek a feltételek, 14 elkezdett lazítani a járvány miatt bevezetett szabályozáson.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester ugyanezen a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy a kórházban kezelt súlyos betegek nagy száma miatt májusban az áprilisihoz képest “jelentősen magasabb” lehet a halálozási ráta a Covid-19-fertőzöttek körében. Közölte, hogy noha az egészségügyi intézményekre nehezedő nyomás enyhült, a fővárosban naponta mintegy 1700 súlyos és nagyon súlyos állapotú pácienst kell ellátni.

Szobjanyin tegnap úgy nyilatkozott, hogy Moszkvában a jövő héttől engedhető meg némi fokozatos nyitás. Példaként említette meg, hogy az okmányirodák hétfőtől ismét fogadhatnak majd ügyfeleket, de hozzátette, hogy sétálni és sportolni csak azt követően lesz ismét szabad, ha az új betegek száma nem ezrekben, hanem százakban vagy tízes csoportokban lesz mérhető.

Moszkvában a kimutatott fertőzések száma ma 2699-cel 152 306-ra, a halottaké 75-tel 1926-ra, a gyógyultaké pedig 5440-nel 36 936-ra nőtt.

A Yandex orosz informatikai cég ma délelőtti jelentése szerint Moszkvában a járvány kezdete óta a legalacsonyabb szintre, 2,2-re csökkent az “önizoláció indexe” az általa felállított ötös skálán. (A legmagasabb, ötös szám ebben azt jelzi, hogy mindenki otthon tartózkodik, a 0 pedig azt, hogy senki sincs otthon.)

A statisztika azt mutatja, hogy a fővárosiak körében erősen csökkent a karanténelőírások betartásának fegyelme. Az előző 2,4-es negatív rekordértéket hétfőn és kedden mérték.

Miközben külföldi és orosz ellenzéki médiumok több alkalommal is a valóságosnál alacsonyabb halálozási adatok közlésével vádolták meg Moszkvát, orosz részről külföldi szereplőket hibáztattak azért, hogy rossz fényben próbálták meg feltüntetni Oroszországot.

A TASZSZ szerint a Bloomberg amerikai hírügynökség a washingtoni orosz nagykövetség tiltakozásának hatására hajtott végre javítást egy olyan, a cikkét illusztráló grafika aláírásában, amelyben felcserélte az Oroszországban és az OECD-államokban ezer emberre eső kórházi ágyakra vonatkozó, egyébként a Világbank 2013-as statisztikájából származó adatokat.

Oroszországban 8,2, az OECD-ben 3,8 férőhely jutott egy emberre akkor, a hírügynökség ennek a fordítottját közölte.

Május 16-án a Bloomberg megváltoztatta egy május 13-án kiadott anyaga címét, amely bírálatot váltott ki az orosz külügyi szóvivőből. Az eredeti cím szerint “Szakértők tudni akarják, miért nem ölt meg több oroszt a koronavírus”. Az új változat szerint “Szakértők kétségbe vonják a Covid-19 halálozási arányára vonatkozó orosz adatokat”.

Moszkva korábban az amerikai The New York Times és a brit Financial Times szerkesztőségétől követelt helyreigazítást.

Masszív lejárató kampányra panaszkodott mai közleményében az Aventa-M lélegeztető készülékek gyártásáért felelős, a Rosztyeh technikaexportőr állami vállalathoz tartozó Ragyioleketronnije Tyehnologii (KRET) konszern.

Május 9-én és 12-én két ilyen készülék kigyulladása miatt összesen hat ember vesztette életét egy moszkvai és egy szentpétervári kórházban.

A KRET azt állította, hogy az ellene folytatott kampány során törvényellenes és az újságírás alapjait sértő módszereket alkalmaznak, egyebek között hamis adatokat közölnek a cégről, több alkalmazottat pedig megpróbáltak megvesztegetni annak fejében, hogy hitelrontó nyilatkozatot tegyenek. A konszern nem nevezte meg állítólagos rágalmazóját, de jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Az Aventa-M gépeket a KRET-hez tartozó Uralszkij Priborosztroityelnij Zavod (UPZ) gyártja. A közlemény rámutatott, hogy a 2020. április 1-je előtt gyártott gépeket továbbra is használják mind orosz, mind külföldi kórházakban, a későbbi széria darabjainak forgalmazását pedig felfüggesztették mindaddig, amíg a balesetek okait ki nem vizsgálják.

Szlovénia a harmadik gazdaságélénkítő csomag bevezetésére készül

A szlovén kormány újabb, ezúttal 1 milliárd euró (349,6 milliárd forint) értékű gazdaságélénkítő csomagot fogadott el, amellyel a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket szándékozik enyhíteni – közölte ma Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján. A törvénytervezetet még el kell fogadnia a parlamentnek.

Kiemelte: minden egyes intézkedéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy leküzdjék a válságot. Hozzátette, hogy a világjárvány egyelőre megjósolhatatlan következményekkel jár a gazdaságban, különösen a turizmusban.

A harmadik úgynevezett “koronaellenes” csomag kulcsfontosságú intézkedése a rövidített munkaidő támogatása. A munkavállaló munkaidejét heti 20-35 órára lehet csökkenteni, ugyanakkor az állam átvállalja a munkáltatóktól a csökkentett munkaidőn felüli bért és a közterhek 80 százalékát. A támogatást június 1-jétől december 31-ig azok a vállalatok igényelhetik, amelyek nem tudnak a forgalomkiesés miatt az alkalmazottak legalább 10 százalékának munkát biztosítani – magyarázta a tárcavezető.

Az idegenforgalom és a vendéglátás területén két intézkedést léptetett életbe a kabinet. Azok a vállalkozások, amelyek forgalma több mint 10 százalékkal csökken 2019-es évhez képest, és ezért kényszerszabadságra kell, hogy küldjék alkalmazottaik egy részét, az állam átvállalja az otthon maradt dolgozók bérének 80 százalékát, és a munkáltató mentesül az adó- és járulékfizetés alól. Továbbá úgynevezett üdülési csekket vezetnek be a belföldi turizmus fellendítésére: felnőttenként 200 euró (70 ezer forint), gyerekenként 50 euró (17,4 ezer forint) értékben, amelyet csak belföldi szálláshelyeken lehet majd felhasználni. Ettől a rendelkezéstől 5 millió vendégéjszakát vár a kormány.

A miniszter szerint az említett intézkedések nem tudják megoldani az összes problémát, de segíthetnek a tömeges elbocsájtások elkerülésében.

A kabinet a járvány enyhülésével – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan lazított a korlátozásokon, és újraindította a gazdaságot. A szlovén parlament eddig két gazdaságélénkítő csomagot fogadott el, összesen 5 milliárd euró (1748 milliárd forint) értékben.

A legfrissebb adatok szerint 24 óra alatt eggyel, 1468-ra emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és már ötödik napja senki sem hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 104 maradt. A járvány megjelenése óta a kétmillió lakosú országban közel 70 ezer tesztet végeztek el. A diagnosztizált betegek közül 23-an vannak kórházban, közülük 4-et ápolnak intenzív osztályon.

Az EU 3 milliárd eurót juttat a partnerországok megsegítésére

Az Európai Unió Tanácsa kedvezményes hiteltámogatásról döntött az unió tíz bővítési, illetve szomszédságpolitikai partnere számára 3 milliárd euró (mintegy 1060 milliárd forint) összegben a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére – közölte ma a tanács.

A közlemény szerint a támogatás lehetővé teszi az érintett országoknak a koronavírus-járvány következtében megnövekedett azonnali finanszírozási igények kielégítését.

A Nemzetközi Valutaalap támogatásával kiegészülve az összegek hozzájárulnak majd a makrogazdasági stabilitás megerősítéséhez, az állampolgárok védelméhez, a koronavírus-világjárvány okozta társadalmi-gazdasági károk enyhítéséhez – írták.

A hitel maximális átlagos futamideje 15 év, a támogatás tizenkét hónapig áll rendelkezésre.

Albánia 180 millió euró, Bosznia-Hercegovina 250 millió euró, Grúzia 150 millió euró, Jordánia 200 millió euró, Koszovó 100 millió euró, Moldova 100 millió euró, Montenegró 60 millió euró, Észak-Macedónia 160 millió euró, Tunézia 600 millió euró, Ukrajna pedig 1200 millió euró támogatásban részesül.

Az EU további 50 millió eurót különít el humanitárius segítségnyújtásra

A koronavírus okozta járvány visszaszorítására irányuló globális válaszintézkedések jegyében az Európai Unió további 50 millió eurót (mintegy 17,7 milliárd forint) különít el humanitárius szükségletek finanszírozására, mivel ezek a világ több régiójában ugrásszerűen megnövekedtek – közölte az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos elmondta, hogy a keretösszegből a jelentős humanitárius válsággal küzdő, kiszolgáltatott csoportokat támogatják, különösen az afrikai Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, a Közép-afrikai Köztársaságban, az afrikai Nagy-tavak régiójában, Kelet-Afrikában, Szíriában, Jemenben, a palesztin területeken és Venezuelában élőket, valamint a Mianmar és Banglades területén élő rohingjákat.

Az uniós támogatás segít hozzáférést biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a védőeszközökhöz, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez. A finanszírozást civil, nemzetközi szervezeteken, az ENSZ ügynökségein, valamint a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségén keresztül fogják célba juttatni.

A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint az 50 millió eurós támogatás kiegészíti a koronavírus-járvány miatti szükségletek kielégítését célzó eddigi humanitárius finanszírozást és fellépéseket, illetve az uniós bizottság és a tagállamok által biztosított – rövid és hosszú távú szükségletek fedezését célzó -, 20 milliárd euró összegű fejlesztési és sürgősségi finanszírozást. (MTI)

Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: az adatok komplex elemzése a járvány után lehetséges

Kásler tagadja, hogy utasítást adott a kórházi ágyak kiürítésére

Világbank: 60 millió embert taszíthat mélynyomorba a koronavírus-járvány

Több mint 4,9 millióan fertőződtek meg a világon

Magyarországon meghalt 3 újabb beteg a járvány miatt

Trump fontolgatja a Latin-Amerikából érkezők beutazási tilalmát

Újabb horrortörténet a nyíregyházi kórházban

Harmadával csökkent az egészségügyi dolgozók fizetése a járvány miatt!