Világgazdasági recesszióra számíthatunk, az EU 2,7 milliárd euróval támogatja az egészségügyet

Az Európai Unió Tanácsa 2,7 milliárd eurót hagyott jóvá a tagállami egészségügyi ágazatok támogatására az uniós költségvetésből a koronavírus-járvány ideje alatt – olvasható az Európai Bizottság mai sajtóközleményében.

“Az uniós költségvetés mindig is a szolidaritás szolgálatában állt. A ma elfogadott hozzájárulás segít hatékonyabbá tenni a járvány terjedésének nyomonkövetését, továbbá a kiterjedtebb teszteléseket és a járvánnyal kapcsolatos tudományos kutatást is előmozdítja” – nyilatkozta Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos.

Az Európai Unió vészhelyzeti támogatási eszközének keretében lehívható összeg elősegíti az orvosi eszközök és védelmi felszerelések finanszírozását, még több egészségügyi munkaerő toborzását, valamint mobilkórházak felépítését.

Az unió vészhelyzeti támogatási eszköze teljes mértékben a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésre támaszkodik, és mozgósítja az összes rendelkezésre álló forrást a 2020. évre vonatkozó kiadási értékhatárokon belül. Lehetővé teszi továbbá az Európai Bizottság számára a tagállamok nevében történő közvetlen közbeszerzést, valamint azt, hogy oda irányítsa a támogatásokat, ahol azokra a legégetőbb szükség van. A vészhelyzeti támogatási eszköz felhasználása az uniós tagállamokkal szoros együttműködésben történik.

Világgazdasági recessziót vár az idén az IMF

A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt az idén globális recesszióra, jövőre pedig a visszaesést kompenzáló lendületes növekedésre számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ma publikált prognózisában. A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható.

Világgazdasági növekedési prognózisában (World Economic Outlook, WEO) az IMF az idén a globális bruttó hazai termék (GDP) 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd.

Az IMF mostani előrejelzésében az előző prognózisban jelzett növekedést a tavaly októberben publikálthoz képest 2020-ra vonatkozóan 6,4 százalékponttal rontotta, a 2021-es becslést pedig 2,2 százalékponttal emelte. A tavaly októberi “őszi” World Economic Outlook (WEO) idén januárban kiadott felülvizsgált változatához képest a 2020-as növekedési előrejelzést 6,3 százalékponttal módosította lefelé, a 2021-est pedig 2,4 százalékponttal módosította felfelé az IMF.

Az IMF elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba mint akkor. Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni.

Az iparosodott fejlett országokban a tavalyi 1,7 százalékos GDP-növekedés után az idén 6,1 százalékkal csökken a gazdasági teljesítmény, jövőre viszont 4,5 százalékkal növekszik. A prognózis 7,7 százalékponttal lefelé módosította 2020-as a januári előrejelzést és 2,9 százalékponttal felfelé a jövő évit.

Az iparosodott országcsoporton belül az Egyesült Államok tavalyi 2,3 százalékos GDP-növekedése az idén 5,9 százalékos csökkenésbe fordul, jövőre pedig 4,7 százalékos növekedésbe vált. Az új prognózis az idei növekedést 7,9 százalékponttal vitte lejjebb a januárihoz képest és 3,0 százalékponttal felfelé a jövő évit.

Az euróövezeti bruttó hazai termék az idén 7,5 százalékkal csökken az IMF szerint, jövőre pedig 4,7 százalékkal emelkedik. Tavaly 1,2 százalékos GDP-növekedést ért el az euróövezet. Az idei prognózis a januárihoz képest 8,8 százalékponttal lett lefelé korrigálva, a jövő évi pedig 3,3 százalékponttal felfelé.

A német GDP a tavalyi szerény, 0,6 százalékos növekedés helyett az idén 7,0 százalékkal zsugorodik majd, 8,1 százalékponttal kisebb teljesítményt nyújtva a még januárban jelzettnél. A jövő évi GDP-növekedés azonban már 5,2 százalék lesz, 3,8 százalékponttal magasabb a januárban vártnál.

A brit gazdasági teljesítmény 6,5 százalékkal csökken az idén, 7,9 százalékponttal nagyobb mértékben a még januárban jelzettnél, jövőre viszont 4,0 százalékos növekedést ér el, 2,5 százalékponttal magasabbat az előző prognózisnál. Tavaly 1,4 százalékkal növekedett a brit gazdaság.

A fejlődő térségek együttes GDP-növekedése a tavalyi plusz 3,7 százalékból 1,0 százalék csökkenésbe fordul az idén, majd 6,6 százalékos növekedésbe vált jövőre. A prognózis 5,4 százalékponttal korrigálta lefelé az idei növekedésre januárban tett becslést és 2,0 százalékponttal felfelé a jövő évit.

A fejlődők csoportján belül Kína tavalyi 6,1 százalékos GDP-növekedése az idén 1,2 százalékosra lassul az IMF szerint, jövőre viszont ismét lendületet vesz és eléri a 9,2 százalékot. A januárihoz képest a mostani prognózis 4,8 százalékkal korrigálta lefelé az idei növekedési becslést és 3,4 százalékponttal felfelé a jövő évit.

India tavaly 4,2 százalékos GDP-növekedést ért el, ami az idén 1,9 százalékra lassul, jövőre pedig 7,4 százalékra gyorsul. Az idei előrejelzést 3,9 százalékponttal lefelé, a jövő évit 0,9 százalékponttal felfelé korrigálta az IMF a januárban jelzettekhez képest.

A javak és szolgáltatások világkereskedelmi forgalma tavaly 0,9 százalékkal növekedett, az idén viszont 11,0 százalékos csökkenés, jövőre pedig 8,4 százalékos fellendülés várható az IMF prognózisa szerint. Az idei kereskedelmi forgalmi előreljelzését 13,9 százalékponttal lefelé, a jövő évit pedig 4,7 százalékponttal felfelé korrigálta az IMF a januári prognózisához képest.

Inflációs előrejelzését a fejlett gazdaságokra vonatkozóan lefelé korrigálta az IMF a januárihoz képest, az ideit 1,2 százalékponttal, a jövő évit 0,4 százalékponttal. Az idén eszerint 0,5 százalékkal emelkedik a fogyasztói árindex a fejlett térségekben, jövőre pedig 1,5 százalékkal. Tavaly 1,4 százalékos volt az infláció a fejlett országokban.

A fejlődő térségekre vonatkozóan nem változtatott inflációs előrejelzésén a januári prognózishoz képest az IMF. A tavalyi 5,0 százalék után a fogyasztói árindex az idén 4,6 százalékkal, jövőre 4,5 százalékkal emelkedik.

Az európai Brent, a közel-keleti Dubai Fateh és az amerikai WTI olajfajták éves számtani átlagára alapján az IMF 2020-ra 35,61 dolláros, 2021-re pedig 37,87 dolláros olajárat vár a 2019-es 61,39 dollár után. Januári prognózisában 58,03 dolláros idei olajárat várt az IMF, jövőre pedig 55,31 dollárosat.

Londoni elemzők: tíz százalékot meghaladó visszaesés lehet az idén a brit gazdaságban

Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzése szerint tíz százaléknál nagyobb mértékben zuhanhat az idén a brit hazai össztermék (GDP) az új típusú koronavírus okozta járvány gazdasági sokkja miatt.

A brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő, de független elemzőintézetként működő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) ma bemutatott 23 oldalas tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a brit GDP-érték a második negyedévben 35 százalékkal zuhan az első három hónap teljesítményével összevetve, a munkanélküliségi ráta pedig a jelenlegi 3,9 százalékról 10 százalékra növekszik.

Az OBR ezt a forgatókönyvet arra a feltételezésre alapozta, hogy a Covid-19 járvány megfékezését célzó nagy-britanniai korlátozások három hónapig maradnak érvényben.

Az előrejelzés szerint a brit gazdaságban az év második felében már meredek ívű fellendülés kezdődik, de az összeomlásszerű második negyedévi GDP-zuhanás miatt 2020 egészében 13 százalékkal esik a brit hazai össztermék.

A korábban becsültnél nagyobb lesz a légitársaságok kára

A korábban becsültnél nagyobb összeggel, mintegy 314 milliárd dollárral csökken a légitársaságok árbevétele idén a tavalyihoz képest a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előrejelzése szerint.

Brian Pierce, a montreali székhelyű szervezet vezető közgazdásza kedden egy újságíróknak tartott videokonferencián azt mondta, korábban az elemzők 1 százalék körülire tették a koronavírus-járvány miatti visszaesést a globális GDP-ben, mostanra viszont a legtöbben 4-5 százalék körüli visszaeséssel számolnak.

Ennek a légiközlekedésre is sokkal negatívabb hatása lesz az előzetesen vártnál, az IATA ezért módosította korábbi kilátásait: a márciusban közölt 252 milliárd dollár helyett, 314 milliárd dolláros árbevételcsökkenéssel számolnak, ez a tavalyi teljes légitársasági árbevétel 55 százaléka.

Brian Pierce beszélt arról is, hogy emellett globális szinten 48 százalékkal csökken majd az értékesített utaskilométerben mért teljesítmény. Európában 85 milliárd dolláros árbevételcsökkenést prognosztizál és azt, hogy a teljesítményszint 55 százalékkal esik vissza a háromszáz légitársaságot összefogó kereskedelmi szervezet.

Alexandre de Juniac elnök-vezérigazgató azt hangsúlyozta, hogy a légitársaságoknak vissza kell nyernie az utasok bizalmát, és ezért összehangoltan kell dolgozniuk a kormányokkal. (MTI)

Kapcsolódó: Az ellenzéki pártok elégedetlenek a kormány gazdasági mentőcsomagjával

A valaha mért legnagyobb mértékben esett az euróövezet gazdasági teljesítménye