Trump vesztene, ha most lennének a választások

A regnáló elnök alulmaradna, ha most tartanák a választásokat – ezt állapította meg két vezető amerikai politikai elemző, akiket a CNN idéz. Ha ez bekövetkezne, akkor az 1993-ig hivatalban álló, republikánus George W. Bush óta Donald Trump lenne az eltelt két évtizedben az első elnök, akinek nem sikerült az újrázás. November első keddjéig azonban még bármi bekövetkezhet.

Az amerikai elnökválasztást 1845 óta hagyományosan november első keddjén tartják. Az idén ez november 3-ra esik. Ezen a napon fogják megválasztani az Egyesült Államok 46. elnökét.

2020-ban a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden hajrázik.

A megannyi közvélemény-kutatási felmérés Biden előnyét jelzi, de a kimenetel még nagyon is kétséges.




Az Egyesült Államok szenátusának titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága például tavalyelőtt elfogadta azt az értékelést, amely szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba, méghozzá Donald Trump támogatására.

Pedig Hillary Clinton négy éve 2,87 millió szavazattal többet szerzett Trumpnál, az elektori kollégiumon azonban a republikánus jelölt felülkerekedett, és fölényes többséggel – 304 szavazattal 227 ellenében – nyert.

Az elektori kollégium

Az USA elektori kollégiuma jelenleg 538 elektorból álló testület. Hivatalosan ez az intézmény választja meg az amerikai elnököt. Valójában azonban az elektorok az államukban megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről. Döntési jogkörrel gyakorlatilag nem rendelkeznek. Szavazataikat – szintén hagyományosan – a december 12. utáni első hétfőn adják le, de ez már csak formalitás. Az elnököt, akinek a személye november első keddjén általában eldől – ugyancsak a tradíciókkal összhangban – a következő év január 20-án iktatják be hivatalába.

A lényeg tehát, hogy ki szerzi meg az elektori kollégium 538 szavazatának a többségét.

Alig öt hónappal a választások előtt Trump elnök tekintélyes hátránnyal vág neki az újraválasztásnak” – véli Amy Walter, a Cook Political Report elemzője.

Értékelése szerint ma Biden 248 biztos elektori szavazatra számíthatna Trump 204 biztos szavazatával szemben.

Ez azt jelenti, hogy Bidennek már csak az ingadozó kerületek 26%-át kell megnyernie, mi Trumpnak a 75%-át. Más szóval Trump nem nagyon hibázhat, miközben Bidennek nagyobb az esélye” – hangoztatja Walter.

Szerinte június közepén így néz ki a választási térkép:

Nézetét osztja az elektorok számára utaló Öt-Harmincnyolc elemzője is. Nate Silver szerint országos szinten 9%-os Biden előnye, az elektori szavazatok számát tekintve azonban sokkal meggyőzőbb:

Összeségében – amennyiben a közvéleménykutatás módszertana ugyanaz, mint 2016-ban – Biden előnye elektori szavazatokban kifejezve 368 Trump 170 elektori szavazatával szemben” – írta Silver elemzésében.

Novemberig még sok víz folyik le a Potomacon

Hogy félreértés ne essék: a két elemző egyike sem állítja, hogy a választás eldőlt, és hogy Trumpnak ne lenne esélye a győzelemre. Sőt, Silver azt is megjegyzi, hogy Biden pillanatnyi „földindulás-szerű” győzelme átalakulhat Trump hasonló arányú nyerésévé attól függően, hogyan folytatódik a választási verseny.



Az pedig kiszámíthatatlan, hogy a verseny milyen fordulatot vesz például a minap megjelent Bolton-emlékirat után. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója a könyv megjelenése előtt egyenesen azt mondta, hogy az elnök „alkalmatlan” feladata ellátására.

Persze az elnökválasztást más tényező is befolyásolhatja: például a járvány kezelése, elhallgatott botrányok vagy akár külföldi befolyás is.

A két elemző most mindenesetre abban egyetért, hogy a választási térkép jelenleg Bidennek kedvez – aki a legjobb női alelnököt keresi.

A Trump által 2016-ban elnyert, hagyományosan demokratának számító államok – például Michigan és Pennsylvania – visszasorolni látszanak. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a republikánus bástyának számító Arizona, Észak-Karolina, sőt talán Texas is Bident támogatja.

Egy biztos: 270 elektori szavazat kell az elnökséghez.

Az elnököt és alelnököt tehát valójában nem közvetlen szavazással választják meg. Jóllehet a szavazólapokon általában az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók elektorokat választanak.

Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és a fővárosban, Washingtonban „a győztes mindent visz” elve érvényesül, vagyis az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Az elektorok számát szem előtt tartva tehát a jelölteknek érdemesebb a népesebb államok szavazatait megszereznie.

Sokak álma az amerikai elnöki tisztség

Az amerikai elnöki tisztségre születni kell – emlékeztet a Fehér Ház elsősorban az iskolásoknak szánt ismertetője.

Elemi feltétel ugyanis, hogy az amerikai születésű jelöltnek alanyi jogon járó állampolgársággal kell rendelkeznie, 35 évesnél idősebbnek kell lennie, és legalább 14 évig tartósan az Egyesült Államokban kell élnie.

A jelöltnek ezután át kell mennie a pártválasztmány (caucus), és az előválasztás (primary) rostáján.

Ezt követi a két legfontosabb párt nemzeti konvenciója, amelyen megnevezik saját elnökjelöltjüket, ezek után pedig az elnökjelölt alelnök-jelöltjét, akik országos kampánykörútra indulnak.

November első keddjén pedig a választópolgárok szavaznak, de gyakorlatilag csak elektorokat választanak.

Az elektorok száma 538, és pontosan megegyezik az államokat megjelenítő kongresszusi képviselők és szenátorok teljes létszámával.

Aki elnyeri ennek a számnak a többségét, legalább 270 szavazatot, az lesz az elnök. (Euronews)