Trump fontolgatja a Latin-Amerikából érkezők beutazási tilalmát

Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy megtiltja a beutazást az Egyesült Államokba Latin-Amerikából – jelentette ki maga az elnök kedden újságíróknak.

Az elnök közölte: nincs még végleges döntés, de a kormányzat erősen fontolgatja az utazási tilalmat, különösen Brazília esetében. Brazília ugyanis a világon a harmadik olyan ország, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzést diagnosztizálták.

Trump megjegyezte, hogy brazil földön “többé-kevésbé a nyájimmunitás elve szerint kezelték a járványt, és ezért van sok problémájuk”. Mint mondta: mivel a legtöbb brazil Floridába érkezik, ezért nagyon bízik Ron DeSantis floridai kormányzóban, aki a megítélése szerint kiválóan kezeli a járványhelyzetet és rengeteg vírustesztet készíttet.

Az Egyesült Államokban kedd estig – a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház adatai szerint – több mint másfélmillió volt a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, és 91 ezernél is többen haltak meg a vírus kiváltotta Covid-19-betegségben.

Kedden megugrott az újonnan regisztrált fertőzöttek száma Marylandben: kedden estig, egyetlen nap alatt, 1784 új fertőzöttet diagnosztizáltak. A járvány kitörése óta ez volt a legnagyobb számú megbetegedés. Marylandben jelenleg 41 ezer a fertőzöttek száma. Virginiában először regisztráltak a Covid-19-betegséggel valószínűsíthetően összefüggő Kawasaki-kórhoz hasonló, gyulladásos megbetegedést egy kisgyermeknél.

Lassabb ütemben, de nőtt az új betegek száma New Jersey államban is, ahol kedden már több mint 149 ezerre emelkedett a diagnosztizált fertőzöttek száma. Phil Murphy kormányzó bejelentette, hogy eddig 4295 idős ember hunyt el az állam idősotthonaiban és elfekvő intézményeiben.

Pennsylvaniában az egészségügyi hatóság demokrata párti vezetője, Rachel Levine lemondását követelik a helyi republikánus politikusok, mert Levine írásban kötelezte az idősotthonokat a Covid-19-cel kezelt, de még nem gyógyult betegek befogadására, az utasítás előtt azonban a saját édesanyját kivette az egyik otthonból és egy szállodában helyezte el.

A május 25-én ünnepelt hősök napjáig – amikor a háborúkban életüket vesztett amerikai katonák emlékére tartanak rendezvényeket és ünnepségeket – mind az 50 amerikai állam részlegesen újraindítja gazdaságát és a mindennapi életet. Az utolsó a sorban Massachusetts és Connecticut, a kivétel pedig a tagállami státussal nem rendelkező szövetségi főváros, Washington lesz.

A szövetségi fővárosban június végéig hosszabbították meg a kijárási korlátozásokat, minden üzlet és szolgáltató zárva tart, ám a járvány hevessége mégsem csillapodik. Kedd estig több mint 7500 fertőzöttet tartottak nyilván, és csaknem félezer az elhunytak száma.

Zárva marad az amerikai-kanadai határ

Donald Trump kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt zárva marad az amerikai-kanadai határ, New York állam kormányzója pedig azt közölte, hogy engedélyezik a kis létszámú ünneplést a Hősök Napján.

Az amerikai elnök egy, a Fehér Házban tartott rendezvényen, újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg Justin Trudeau kanadai kormányfő kedd reggeli bejelentését, amely szerint várhatóan június 21-ig zárva marad az Egyesült Államok és Kanada határa. Az elnök hozzáfűzte, hogy mindkét ország kívánatosnak tartja a határok megnyitását, természetesen a járványhelyzet javulása után.

Az Egyesült Államok és Kanada határai jelenleg sem átjárhatatlanok: de csakis a kereskedelmi árut szállítók és nélkülözhetetlen munkát végzők, például amerikai kórházakban dolgozó kanadaiak léphetik át.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója a szokásos napi sajtóértekezletén közölte: mivel a Hősök Napjának megünneplése fontos amerikai hagyomány, ezért az államban engedélyezik a tíz főnél nem több résztvevővel megrendezett ünnepségeket. A Hősök Napja május 25-én lesz, s ekkor valamennyi, háborúkban elesett katonára emlékeznek az amerikaiak.

A kormányzó közölte, hogy az általa irányított államban hétfőn “legalább 105 ember” halt meg az új típusú koronavírus okozta Covid-19-betegségben. A korábbiaknál kevesebb a kórházba szállítottak és a lélegeztetőgépen lévő betegek száma is – tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy naponta mintegy 300 új, Covid-19-es beteget diagnosztizálnak. Úgy ítélte meg azonban, hogy New York fővárosában, Albanyban és a környékén, valamint az állam keleti és középső megyéiben már szerdán újraindulhat az élet.

Cuomo nem kívánt válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek az állam idősotthonaiban történteket és a felelősség ügyét feszegették. New Yorkban az Egyesült Államok többi tagállamához képest kiugróan magas volt az idősotthonokban és az elfekvő intézményekben koronavírusos fertőzésben elhunytak száma. A kormányzó már korábban elismerte, hogy tévedett, amikor rendeleti úton tette kötelezővé ezeknek az intézményeknek a kórházból elbocsátott, de még nem gyógyult, csak lábadozó Covid-19-es betegek befogadását. A felelősség kérdéséről még vasárnap kifejtette, hogy senkit nem szabad felelősségre vonni az idősotthonokban történt halálesetekért. A sérülékeny és az idős emberek “mindig meg fognak halni ettől a vírustól” – mondta, hozzáfűzve, hogy “nem tudunk mindenkit életben tartani”.

Az amerikai kormányzat újabb közvetlen támogatást ad az agráriumnak

Az agráriumnak nyújtott újabb közvetlen anyagi támogatást jelentett be Donald Trump és Sonny Perdue szövetségi agrárminiszter kedden a Fehér Házban.

Az amerikai farmerek és állattenyésztők újabb 16 milliárd dolláros segítséget kapnak, részben közvetlen pénzátutalásokkal, részben termékeik kormányzati felvásárlásával.

“Az amerikai agrártársadalom a koronavírus-járvány közepette példa nélkül álló nehézségekkel néz szembe” – fogalmazott Perdue a sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy a szövetségi agrártárca áprilisban, éppen a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére létrehozott Farmerek a családok élelmiszerellátásáért nevű programja keretében 3 milliárd dollár értékben vásárol fel a gazdáktól friss árut, tejtermékeket, húst, és ezekből a szükséget szenvedő amerikai családokat látják el élelmiszercsomagokkal.

A kifizetések május 26-án kezdődnek – tette hozzá Sonny Perdue.

A szövetségi kormányzat áprilisban 19 milliárd dolláros – szintén közvetlen kifizetésekkel – már megsegítette a gazdatársadalmat.

A tájékoztatón Donald Trump elnök bejelentette, hogy a kormányzat 354 milliárd dolláros szerződést kötött egy virginiai startup-vállalattal generikus gyógyszerek, köztük az új típusú koronavírus okozta Covid-19 nevű betegség kezelésére szánt készítmények és gyógyszerészeti összetevők gyártásáról.

A Fehér Ház tisztségviselői és elemzők egyaránt fontos döntésnek nevezték ezt, mivel a lépés azt jelzi: az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz a gyógyszergyártás “visszatelepítésére” a tengerentúlról. Ezzel kapcsolatban a The Washington Post című napilap kedden emlékeztetett arra, hogy az elmúlt több mint két évtizedben a generikus gyógyszerek amerikai gyártásának nagy részét kiszervezték külföldre, elsősorban Kínába és Indiába.

“Ez a függőség a külföldi ellátástól kivált ellentmondásossá vált a koronavírus-járvány idején” – szögezte le a Post. Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója, aki a gyógyszergyártás visszatelepítésének egyik fő szorgalmazója és szervezője, a döntés bejelentése után leszögezte: “nagy nap ez Amerika számára, benne van Trump stratégiájának minden eleme. Gyártsunk Amerikában”.

Donald Trump kedden délután elnöki rendeletet írt alá, amelyben gazdasági szabályzók megszüntetésére kéri fel a szövetségi kormányzati szerveket és ügynökségeket. “A szükségtelen gazdasági szabályzók akadályozzák a gazdaság talpra állítását” – mondta az elnök a rendelet aláírásakor a Fehér Házban az újságíróknak. Hozzáfűzte: felkérte a kormányzati szerveket és ügynökségeket, hogy végleg szüntessék meg azokat a szabályzókat, amelyeket a koronavírus-járvány miatt átmeneti időre függesztettek fel.

A francia hatóságok lefelé módosították a halottak számát

Franciaországban az elmúlt 24 órában 140-en vesztették életüket a koronavírus-járvány miatt az előző napi 131 után, de összességében 217-tel 28 022-re csökkent a járvány kezdete óta meghaltak száma, miután az idősotthonok és az egyéb szociális intézmények egy korábbi informatikai hiba miatt módosították adataikat – közölte tegnap este a francia egészségügyi minisztérium.

Kórházban 17 714-en (hétfő óta 125-en), egyéb intézményekben pedig 10 308-an haltak meg március 1. óta.

A kórházakban ápoltak száma hétfő este óta 547-tel csökkent. Jelenleg 18 468 fertőzöttet ápolnak egészségügyi intézményekben, de még tegnap is 506 új betegfelvétel történt.

Intenzív osztályon 1894  beteg fekszik, számuk 104-gyel csökkent az elmúlt 24 órában. A súlyos betegek 71 százalékát a vörössel jelölt övezetben, a fővárosi régióban, Elzász-Lotaringiában, valamint az ország északkeleti részén ápolják.

A járvány kezdete óta 143 427 fertőzöttet regisztráltak, az elmúlt 24 órában 524 új esetet tártak fel, eddig 62 563-an gyógyultan távoztak a kórházakból.

A fővárosi régióban több előzetes vizsgálat is indult idősotthonok ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és mások életének veszélyeztetése gyanújával. A feljelentéseket az elhunytak hozzátartozói nyújtották be – közölte tegnap este a Párizshoz közeli Nanterre ügyészsége. Az eljárások a fővároshoz közeli Chaville, Clamart és Clichy-la-Garenne települések szociális intézményeiben március 25. és április 1. között egy 80 éves férfi, és három 90 év feletti nő elhalálozását érintik.

Didier Guillaume agrárminiszter jelezte, hogy a következő napokban visszatérhetnek Franciaországba a külföldi idénymunkások.

A franciaországi szerződéssel rendelkező európai uniós állampolgárokat beengedik a hatóságok a járványhelyzet miatt lezárt határokon, amennyiben  munkáltatóik szavatolják  biztonságukat. A tárca jelezte, hogy az idénymunkások munka- és szálláskörülményeit ellenőrizni fogják.

“Gyakran hálótermekben altatják őket, egymás hegyén hátán, ez többé nem lehetséges” – mondta a miniszter a nemzetgyűlésben.

Miközben a klinikai tesztelések első fázisában pozitív eredményeket mutató mRNA-1273 nevű Covid-19 fertőzés elleni oltóanyagot gyártó Moderna amerikai biotechnológiai cég kedden arra szólította fel az európai országokat, hogy mielőbb adják le rendeléseiket, Emmanuel Macron államfő a Sanofi francia alapítású gyógyszeripari csoport vezetőit fogadta hivatalában, miután Paul Hudson vezérigazgató egy héttel ezelőtt jelezte, hogy elsőbbséget ad majd az Egyesült Államoknak, ha sikerül kifejlesztenie a vírus okozta Covid-19 betegség elleni oltást.

“A rendelések terén van szükségem az európai kormányok segítségére, amelyek eddig egyáltalán nem érkeztek” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna elnök-vezérigazgatója kedden a BFM francia hírtelevízióban.

“Megközelítőleg 6-9 hónapra van szükség a rendelés pillanatától addig, amíg képesek leszünk az oltásokat leszállítani, mert meg kell venni az alapanyagokat, a gépeket, munkatársakat kell felvenni és ki kell őket képezni” – tette hozzá.

“Minden egyes nap, amely az európai kormányok megrendelése nélkül múlik el, késlelteti az oltóanyag európai beindítását” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy csak ősszel lehet majd biztosan tudni, hogy tényleg hatékony-e az oltóanyag.

A Sanofi vezetői közben ígéretet tettek arra Emmanuel Macronnak, hogy céljuk – ha kifejlesztik a vakcinát -, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen – közölte a francia elnöki hivatal.

Franciaországban heves vitát váltott ki Paul Hudson, a Sanofi vezérigazgatójának múlt heti interjúja, amelyben arról beszélt, hogy ha kifejlesztik a vakcinát, akkor a vállalat “elsőként” az Egyesült Államokat látja majd el oltóanyaggal, mert ez az ország részt vállal a kifejlesztés kockázataiból is. A Sanofi ugyanis az új koronavírus elleni vakcina kifejlesztését az amerikai egészségügyi minisztérium egy hatóságának (Barda) a támogatásával és vele együttműködésben végzi.

A nyilatkozat a francia elnöki hivatal szerint érzékenyen érintette mindazokat, akik a vírus ellen küzdenek, így az elnököt is, aki hivatalába hívta a Sanofi vezetőit, akik már korábban azt közölték, hogy az Egyesült Államok csak az amerikai üzemekben készülő dózisokra fognak elsőbbséget élvezni.  A keddi találkozó után pedig megerősítették, hogy a “csoport osztja azt a francia álláspontot, amely szerint elengedhetetlen, hogy az oltóanyag a világ közjavai közé tartozzon”.

A kelet-európai idénymunkások ilyenkor szokásos számának harmada érkezett Nagy-Britanniába

A mezőgazdaságban segédkező kelet-európai idénymunkások ilyenkor szokásos számának hozzávetőleg a harmada érkezett Nagy-Britanniába a koronavírus-járvány miatt – mondta tegnap a brit környezetvédelmi és élelmezésügyi miniszter.

George Eustice, aki a szokásos napi kormányzati sajtótájékoztatót tartotta tegnap este a Downing Streeten, elmondta: a nagy-britanniai mezőgazdasági idénymunkák nagyon nagy részét rendszerint román és bolgár vendégmunkások végzik, ám az idén az agrárszektornak – mindenekelőtt a gyümölcs- és a zöldségtermelőknek – brit munkavállalókat is be kell vonniuk a betakarítási munkálatokba.

Eustice ismertetése szerint a brit kormány az elmúlt hetekben együttműködést kezdett a mezőgazdasági vállalkozásokkal annak érdekében, hogy brit dolgozókat lehessen rávenni a részvételre a betakarításban, különösen olyanokat, akiket eredeti alkalmazójuk a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások miatt kényszerszabadságra küldött.

A miniszter elmondta azt is, hogy a brit kormány tegnaptól pickforbritain.org.uk címen külön online tájékoztató felületet működtet, amelynek célja az érdeklődők és a munkavállalókat kereső mezőgazdasági termelők közötti kapcsolatfelvétel elősegítése.

A brit kormány tegnap este külön közleményben is arra biztatta a kényszerszabadságon lévő munkavállalókat és a diákokat, hogy jelentkezzenek mezőgazdasági idénymunkára.

A Downing Street által közzétett felhívás szerint azok a továbbra is alkalmazotti állományban lévő munkavállalók, akiknek fizetését a koronavírus-járvány elhatalmasodása után meghirdetett munkahelymegőrző program keretében jelenleg jórészt kormány folyósítja, nem esnek el ettől a juttatástól akkor sem, ha mezőgazdasági idénymunkát vállalnak.

Az októberig szóló munkahelymegőrző program keretében 7,5 millió kényszerszabadságra küldött, de továbbra is alkalmazásban álló magánszektorbeli munkavállaló bérét folyósítja az állam.

Az érintett alkalmazottak korábbi eredeti alapjövedelmük 80 százalékát kaphatják meg költségvetési forrásból; a juttatás felső határa havi 2500 font (egymillió forint).

A hazai idénymunkások toborzásába bekapcsolódott a brit trónörökös is, aki szerint a második világháború idején meghonosított munkavállaló-mozgósításhoz hasonlatos kezdeményezésre van szükség a mezőgazdaság megsegítése végett.

Károly walesi herceg, II. Erzsébet királynő elsőszülött fia tegnap közzétett videóüzenetében kijelentette: kemény, de hatalmas fontosságú munka vár a jelentkezőkre annak érdekében, hogy a termény ne vesszen kárba.

A brit mezőgazdasági szövetség (NFU) a minap külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni.

Az NFU becslése szerint a szektornak az idén 70 ezer idénymunkásra lesz szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.

A szervezet hangsúlyozta, hogy e munkavállalók nagyon nagy többsége hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezik.

Spanyolországban harmadik napja száz alatt maradt a halálozás

Spanyolországban harmadik napja maradt száz alatt az új koronavírus-fertőzés okozta halálozás – jelentette tegnap a spanyol egészségügyi minisztérium.

Az elmúlt 24 órában 83-an hunytak el, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel elérte a 27 778-at.

A fertőzést 295 páciensnél mutatták ki egy nap alatt. Összesen 232 037 koronavírusos esetet regisztráltak az elmúlt három és fél hónap során.

A gyógyultak számát a szaktárca nem közölte.

A dél-európai országban kötelezővé teszik a szájmaszk viselését minden zárt nyilvános helyen, szabad téren pedig abban az esetben, ha nem lehet betartani az előírt két méteres távolságot másoktól – ezt a spanyol egészségügyi miniszter jelentette be a kormány ülését követő sajtótájékoztatón.

Salvador Illa elmondta: várhatóan szerdán jelenik meg az állami közlönyben (BOE) és lép hatályba a rendelkezés, amelyet elővigyázatosságból hoztak meg, más európai országokat követve, több tartomány kérésére.

Szájmaszkot eddig csak a tömegközlekedési eszközökön utazóknak kellett kötelezően felvenniük Spanyolországban.

María Jesús Montero kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a kabinet elfogadta a március 15-e óta érvényben lévő szükségállapot további fenntartásáról szóló javaslatot, amelyet ma terjeszt a parlament elé.

Korábbi terveivel szemben a kormány nem egy hónapra, hanem csak újabb 15 napra, június 7-ig kéri a hosszabbítást, ugyanis eredeti elképzelése nem kapta volna meg a szükséges parlamenti támogatást.

A spanyol társadalom-kutató központ (CIS) legfrissebb felmérése szerint a spanyolok 95 százaléka szükségesnek látja a kormány által meghozott járványügyi intézkedések. 60,4 százalékuk véli úgy, hogy a szigorú korlátozásokat továbbra is fenn kell tartani.

A megkérdezettek 74,9 százaléka szerint az ellenzéknek támogatnia kell a kormányzati intézkedéseket, de ennek ellenére 48,4 százalék válaszolta azt, hogy nem bízik a kormány járványkezelésében.

Az elmúlt napokban a spanyol főváros több részén is néhány száz fős spontán kormányellenes tüntetések alakultak ki esténként, amelyeken a baloldali koalíció lemondását követelték.

Törökországban már csaknem 1000 alá csökkent az új esetek száma

Törökországban – mintegy nyolc hét elteltével – tegnap csaknem ismét az ezres szint alá csökkent a koronavírus-fertőzéssel regisztráltak napi száma – derült ki a Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter Twitter-fiókján megosztott táblázatból, amely szerint az elmúlt nap leforgása alatt 1022 embernél diagnosztizálták a kórokozót, így a fertőzöttek száma 151 615-re nőtt.

A járvány volumene április 11-én érte el az eddigi csúcspontját, akkor 5138 ember szervezetében mutatták ki a vírust. A mutató hétfőn 1158-on, vasárnap pedig 1368-on állt.

Koca közölte, hogy az utóbbi 24 órában 28-an vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, és ezzel a halálos áldozatok száma 4199-re emelkedett. A napi adat március 29. óta nem esett 30 alá. A kis-ázsiai országban az elhalálozások üteme az április 19-ei 127-es érték óta mérséklődik.

Az intenzív gondozásra, valamint a gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma kedden is tovább ereszkedett, az előbbi 903-ról 882-re, az utóbbi 463-ról 455-re. A gyógyultnak minősítettek száma 1318-cal 112 895-ra nőtt, így ők teszik ki az összes eset több mint 74 százalékát.

A 83 milliós országban a hatóságok eddig közel 1,68 millió vírustesztet végeztek el.

Törökország két hete lépett át a járvány elleni védekezés második fázisába, amely a “kontrollált társadalmi élet” nevet viseli. Az enyhítések értelmében a 65 évnél idősebbek és a 20 évnél fiatalabbak, akikre állandó jellegű kijárási tilalom vonatkozott, hetente néhány órára már kimozdulhatnak otthonaikból, valamint bizonyos feltételekkel újranyithattak a bevásárlóközpontok, azok egyes üzletei, továbbá a borbélyok, a fodrászatok, illetve a szépségszalonok.

Mindemellett megnyitottak 16-ot a személyforgalom előtt korábban lezárt 31 tartományból, beleértve a külföldi turisták körében is népszerű Antalyát, Muglát és Aydint, de zárva maradt többek között Isztambul, Ankara és Izmir is.

A fennmaradó 15 tartományban legalább május végéig a hétvégékre elrendelt kijárási tilalom is érvényben van, ami alkalomadtán nemcsak két-, hanem többnapos, amikor hétköznapokra eső nemzeti vagy vallási ünnepre is kiterjesztik.

Például május 23. és 26. között a kijárási tilalom a járvány kezdete óta először vonatkozik majd a teljes országra, miután a muszlim szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró ünnep alatt emberek milliói kelnének útra autóval, hogy meglátogassák idősebb családtagjaikat, éljenek bármily távol is egymástól. A háromnapos ünnep 24-én, vasárnap kezdődik.

A közösségi élet és a távolsági közlekedés országszerte még mindig szinte teljesen korlátozott. (MTI)

Kapcsolódó: Az EU támogatja a munkanélküliség kockázatának mérséklését a szükséghelyzetben

Országos tisztifőorvos: minden egészségügyi ellátáshoz telefonos bejelentkezés kell

Trump a WHO-hozzájárulás végleges felfüggesztésével fenyeget

Újabb horrortörténet a nyíregyházi kórházban

Harmadával csökkent az egészségügyi dolgozók fizetése a járvány miatt!