Trump elnöki rendeletet írt alá a történelmi emlékművek és szobrok védelméről

Donald Trump a Twitteren jelentette be az emlékművek és szobrok védelméről szóló elnöki rendelet aláírását.

“Határozott elnöki rendeletet írtam alá az amerikai műemlékek, emlékművek és szobrok védelméről, harcolva ezzel a közelmúlt erőszakos bűncselekményei ellen” – írta a mikroblogon Trump. Hozzáfűzte: hosszú börtönbüntetést szeretne azoknak, akik e “törvénytelen cselekedeteket” elkövették.

Az elnöki rendelet előírja a köztéren álló műemlékek megszentségtelenítésének és a kormányzati tulajdon megrongálásának tiltására vonatkozó törvények betartatását. Egyben elrendeli a szövetségi anyagi támogatás megvonását azoktól az önkormányzatoktól és tagállami kormányoktól, amelyek képtelennek bizonyulnak megvédeni a köztereken álló emlékműveket és szobrokat. A rendelet értelmében ugyancsak megvonják a szövetségi anyagi támogatást azoktól az igazságszolgáltatási szervektől és rendfenntartó erőktől, amelyek nem akadályozzák meg, vagy nem állítják le a rongálást.

Ugyanakkor William Barr igazságügyi miniszter utasítást adott munkacsoport létrehozására, amelynek feladata a kormányellenes szélsőségesek elleni küzdelem, legyen szó akár szélsőjobboldali, akár szélsőbaloldali radikálisok féken tartásáról.

Az elnöki rendelet aláírásának szándékát Donald Trump még kedden jelezte, egy nappal azt követően, hogy Washingtonban, a Fehér Ház előtti téren a rendőrség megakadályozta, hogy erőszakos tüntetők ledöntsék Andrew Jackson, az Egyesült Államok hetedik elnöke (1829-1837) lovas szobrát.

Közben a szövetségi fővárosban a műemlékek és szobrok védelmére mozgósították a Nemzeti Gárda 400 katonáját, Trump pedig személyesen adott utasítást David Bernhardt belügyminiszternek Washington egyetlen konföderációs szobrának helyreállítására. Albert Pike, az amerikai polgárháború (1861-1865) déli államai seregeinek, az úgynevezett konföderációs seregeknek a tábornoka volt, szobrát június 19-én éjjel döntötték le a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) nevű mozgalom aktivistái. A vandalizmus egy órán keresztül tartott, és a szövetségi főváros rendőrsége nem avatkozott közbe.

Az Egyesült Államokban az afroamerikai George Floyd rendőri beavatkozás miatti halála óta kirobbant tüntetéssorozatokon és erőszakos megmozdulásokon az amerikai történelem több személyiségének emlékművét, szobrát döntötték le vagy rongálták meg. Köztük azonban nemcsak a rabszolgaság híveiként ismert személyek szobrai voltak, hanem például Amerika felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak vagy a polgárháború északi csapatai vezetőjének, Ulysses Grant kapitánynak a szobra is.

Az Egyesült Államokban 2003 óta van érvényben egy szövetségi törvény, amely bűncselekménynek minősíti olyan emlékművek, szobrok, emléktáblák megrongálását vagy megrongálási kísérletét, amelyeket az amerikai hadseregben szolgálatot teljesítő bármely személyiség emlékére állítottak. Ilyen bűncselekmény tíz évig terjedő börtönnel büntethető.

Az amerikai képviselőház törvényjavaslatot szavazott meg arról, hogy a szövetségi főváros az 51-ik tagállam legyen

Az amerikai képviselőház pénteken délután 232:180 arányban törvényjavaslatot szavazott meg arról, hogy a szövetségi főváros, Washington DC az Egyesült Államok 51-ik tagállama legyen. A javaslatot egyetlen republikánus törvényhozó sem támogatta.

Washington DC 230 évvel ezelőtti létrehozása óta először fordult elő, hogy a törvényhozás megszavazta Washington DC államiságát. A törvényjavaslat azonban nem fog továbbjutni a képviselőháztól. Mitch McConnell, a republikánus többségű szenátus vezetője ugyanis még pénteken jelezte, hogy a javaslatot nem is bocsátja szavazásra a felsőházban. Donald Trump amerikai elnök már korábban közölte, hogy nem támogatja a szövetségi főváros államiságát.

A képviselőház 1993-ban egyszer már voksolt arról, hogy a valamivel több mint 700 ezer lakosú főváros esetleg önálló állam legyen, de akkor a javaslat 277:153 arányban elbukott.

A képviselőházi vitában a republikánus politikusok azzal érveltek, hogy a főváros állami rangra emeléséhez módosítani kellene az amerikai alkotmányt, és szerintük az ötlet a demokraták “politikai mesterkedése”, mert ezzel jelentősen megnövelnék a demokrata párti törvényhozók számát. Washington DC-ben ugyanis eddig csakis demokrata párti polgármestert választottak.

“A kongresszusnak két választása van: vagy továbbra is nem demokratikus, önkényuralmi hatalmat gyakorol 705 ezer amerikai állampolgár felett, aki nemzetünk fővárosában él, vagy valóra váltja a nemzet ígéretét és eszményeit” – nyilatkozta Eleanor Holmes Norton washingtoni törvényhozó. Ő azonban nem voksolhat a szövetségi törvényhozásban. A washingtoni önkormányzat által megszavazott törvényeket a szövetségi kongresszusnak kell felülvizsgálnia és jóváhagynia.

Jody Hice georgiai republikánus képviselő szerint Washington DC “mikroállam” lenne, és “egyszerűen nincs berendezkedve arra, hogy az állami léttel járó feladatokat ellássa”.

Andy Harris marylandi republikánus képviselő azt hangoztatta: az államiság elismertetésével a demokraták csak azt akarják elérni, hogy két demokrata párti szenátor kerülhessen a szövetségi szenátusba. Harris szerint Washington DC-nek Maryland államhoz kellene csatlakoznia, annál is inkább, mivel ez a tagállam biztosította a területet a főváros kialakításakor.

A demokraták azt javasolták, hogy az állammá alakuló főváros neve Washington, Douglass Commonwealth legyen, az első amerikai elnök, George Washington és a Marylandben rabszolgasorban született, de később a rabszolgaság eltörlésének egyik élharcosává vált Frederick Douglass után. A városban egyébként 46 százalék az afroamerikai lakosok aránya, régebben többségben voltak a fekete amerikaiak.

Az Egyesült Államokban 1959-ben bővítették utoljára az Uniót. Akkor a kongresszus megszavazta, hogy Alaszka és Hawaii a 49-ik és az 50-ik tagállama legyen az országnak.

Az amerikai alkotmánybíróság megakadályozta a levélben történő szavazás bővítését Texasban

Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az alkotmánybíróság szerepét tölti be, pénteki döntésével megakadályozta a levélben történő szavazás kibővítését Texasban.

Az alkotmánybíróság ezzel a déli Texas állam republikánus tisztségviselői mellett foglalt állást. Korábban ugyanis egy alacsonyabb szintű bíróság arról hozott döntést, hogy kiterjeszti az egész állam területére a levélben történő szavazást. A szövetségi alkotmánybíróság ugyan érvényben hagyta e döntést, de végrehajtási tilalmat mondott ki rá.

Az Egyesült Államokban kétféleképpen lehet voksolni: személyesen vagy levélben. A demokrata párti politikusok a koronavírus-járványra hivatkozva a levélben történő szavazást sürgetik, míg a republikánusok – köztük Donald Trump elnök – elutasítják ezt. Republikánus álláspont szerint a levélszavazás széles körű lehetőséget teremt a választási csalásokra.

A texasi törvény csak a 65 évesnél idősebb vagy valamilyen fogyatékosságuk miatt személyesen szavazni képtelen állampolgárok számára teszi lehetővé a levélben történő voksolást. A Demokrata Párt azonban bírósághoz fordult, hogy a járvány miatt mindenkinek tegyék lehetővé a levélszavazást mind a július 14-én esedékes előválasztásokon, mind a november 3-án tartandó elnökválasztásokon.

Donald Trump az alkotmánybírósági döntésre reagálva péntek éjjel a Twitteren azt írta: “nagy győzelem Texasban”. (MTI)

Kapcsolódó: Ellenállás és a szobrok

Nem Floyd volt az első afroamerikai akit rendőrök térdelve fojtottak meg

Szele Tamás: Bizonytalan Amerika

Szele Tamás: Két háború Amerikában

Az amerikai rendőrök ütik, lövik, fenyegetik, letartóztatják az újságírókat

A CÖF szerint Soros György áll az erőszakos amerikai tüntetések mögött

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!