Frissítve!!! Trump a Fehér Házban fogadta Erdogant

“Régi jó barátjának” nevezte a török államfőt Donald Trump amerikai elnök, aki szerda délután a Fehér Házban fogadta Recep Tayyip Erdogant. 

Erdogan még Washingtonba érkezése előtt azt nyilatkozta, hogy egyetért Donald Trumppal a fennálló vitás kérdések megoldásának fontosságában.

Donald Trump a tárgyalások előtt a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: Észak-Szíriában tűzszünet van, Ankara és a kurdok vezette erők tiszteletben tartják az erre vonatkozó megállapodást. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Szíriában lévő amerikai haderő biztosította az olajmezők biztonságát.

Trump kifejtette: Erdogan elnökkel a Fehér Házban megvitatják Ankara orosz fegyvervásárlásait és Törökországnak az F-35-ös amerikai vadászrepülő-programból történt felfüggesztését is.

Törökország Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, júliusban meg is kapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta a rendszert.

Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban, vagyis nem ad el a törököknek F-35-ös vadászbombázókat. Az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek, és Washington aggodalmait vasárnap Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó fogalmazta meg ismételten egy televíziós interjúban. “A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal – jelentette ki O’Brien.

Az újságírók megkérdezték Erdogant arról az amerikai állampolgárról, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik elfogott dzsihadistájáról is, akit visszaküldtek az Egyesült Államokba, de egyelőre Görögország és Törökország között rekedt. “Ha ott ragadt a határnál, az már nem a mi ügyünk. Mi továbbra is visszaküldjük őket” – fogalmazott a török elnök.

Törökország hétfőn kezdte meg az elfogott dzsihadisták repatriálását szülőföldjükre, s az első terrorista egy amerikai állampolgár volt. A török-görög határhoz szállították, de Görögország nem engedte be, a törökök pedig nem engedik vissza őt a határtól.

Trump a török elnök “nagy rajongójának” mondta magát

A tárgyalások után a Fehér Házban tartott közös sajtókonferencián Donald Trump a török elnök “nagy rajongójának” mondta magát. A megbeszéléseket őszintének és gyümölcsözőnek minősítette, s úgy fogalmazott: lehetségesnek tartja az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer ankarai vásárlása miatti viták elsimítását. Annak ellenére, hogy ez a vásárlás – mint mondta – komoly kihívást jelent, arra számít, hogy “ezt valamiképpen sikerül majd áthidalnunk”.

Hasonlóképpen nyilatkozott Erdogan is. A török államfő elmondta: közölte az amerikai elnökkel, hogy Ankara készen áll megfelelő feltételek mellett, azaz reális áron Patriot rakétákat vásárolni Washingtontól.

Erdogan kitért az amerikai képviselőházban október végén elsöprő többséggel – 405:11 arányban – elfogadott határozatra is, amely népirtásnak minősítette, hogy az Oszmán Birodalom legyilkolt másfél millió örményt a 20. század elején. A határozat elfogadását sértőnek nevezte, és szerinte az beárnyékolta az amerikai-török kapcsolatokat is. Meg nem nevezett “terrorista szimpatizánsokat” emlegetve, arról beszélt, hogy sokan félreinformálással próbálnak meg ártani a NATO-szövetségesek egymás közti kapcsolatainak. Az amerikai képviselőházi határozatot is ilyen kísérletnek minősítette, mert – mint fogalmazott – szintén az volt a célja, hogy ártson a két szövetséges állam viszonyának.

A török elnök “elfogadhatatlannak” minősítette Emmanuel Macron francia államfőnek a NATO-ról tett kijelentését. Macron a napokban azt mondta, hogy a NATO “agyhalott”.

Taylor új információkat tárt fel Trump Ukrajnával kapcsolatos nézeteiről

William Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ügyvezető nagykövete szerda délelőtt kezdődött  képviselőházi meghallgatásán új információkat tárt fel Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos nézeteiről.

Miután a felolvasott nyilatkozatában a nagykövet részletesen felidézte információit Rudy Giuliani, Trump személyes ügyvédje ukrajnai tevékenységéről és Gordon Sondland, az Egyesült Államok Európai Unióhoz delegált nagykövete ukrán tisztségviselőkkel zajlott  találkozóiról, közölte: a múlt héten új információk jutottak el hozzá.

Elmondta, hogy munkatársainak egyike megkérdezte Sondland nagykövetet, mi az elnök véleménye Ukrajnáról, mire a nagykövet azt válaszolta, hogy “Donald Trumpot jobban érdeklik a Giuliani által sürgetett, Bidenre vonatkozó vizsgálatok, mint Ukrajna helyzete”.

Taylor megerősítette, hogy Sondlanddel folytatott telefonbeszélgetésében nagykövet-kollégája neki is azt mondta, hogy “minden, beleértve a katonai segélyt is”, attól függ, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan bejelenti-e vizsgálatok megindítását Bidenék ukrajnai üzleti ügyeiben és a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt ukrán beavatkozás ügyében.

Taylor kifejtette, hogy Giuliani egy külön, “szabálytalan” diplomáciai csatornát épített ki Ukrajnával olyan érdekek szolgálatában, amelyek – mint a nagykövet fogalmazott -“ellentétesek az amerikai politika hosszú távú érdekeivel”. Ez a diplomácia csatorna a hivatalos nagykövetséggel és diplomáciai érintkezésekkel párhuzamosan működött – hangoztatta Taylor. Állítása szerint ezt a párhuzamos diplomáciát Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium korábbi ukrajnai különmegbízottja, Gordon Sondland nagykövet, Rick Perry amerikai energetikai miniszter, Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke és Rudy Giuliani irányította.

A nagykövet megjegyezte azt is: tudomása szerint John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó ellenezte a Trump és Zelenszkij közti telefonbeszélgetést. Ez – Taylor szerint – “összezavarta” az ukránokat, akik nem tudták, ki irányítja az Ukrajnával kapcsolatos ügyeket.

A nagykövet meglátása szerint “két ukrán politika van”. Mint fogalmazott: “az egyik, amit ma itt megvitatunk, és amelyről az elmúlt hetekben hallottunk, a másik pedig a pozitív, a kétpárti együttműködésre épülő amerikai politika Ukrajnával kapcsolatosan”.  Szerinte ez a második történet az, amelyről beszélni kellene. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna a múltjától megszabadulni igyekvő nemzet, amely abban reménykedik, hogy az új kormányzat végre megteremt egy új Ukrajnát, amely büszke a függetlenségére Oroszországtól és sietve csatlakozna a nyugati intézményrendszerhez.

William Taylor előtt George Kent, a külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kapott szót. Ő elsősorban Giuliani “üzleti partnerei”, Lev Parnas és Igor Fruman tevékenységét részletezte. Parnast és Frumant – akik az egykori Szovjetunióban születtek -, a múlt hónapban tartóztatták le Floridában az amerikai kampányfinanszírozási törvények megsértésének gyanújával.

A meghallgatások közben Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trump nem követi az eseményeket, mert “túl sok a dolga”. (MTI)

Kapcsolódó: Erdogan Orbánnal barátkozott, Budapesten teljes volt a káosz