Több százmilliárd dollárral nő a NATO-országok összesített védelmi költségvetése

Több százmilliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése – jelentette be az észak-atlanti szövetség londoni találkozójának végén a szervezet főtitkára.

A NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozó tegnapi zárónapján az is kiderült, hogy fontos döntések születtek a szövetség készültségi szintjének növeléséről.

“Voltak nézetkülönbségek a szövetségen belül amióta az létezett. 29 különböző országról van szó, az Atlanti-óceán mindkét oldaláról. Különböző történelmű, különböző földrajzi fekvésű helyekről van szó, ráadásul különféle politikai vezetéssel. A NATO ereje pont abban rejlik, hogy mindig képes volt felülemelkedni ezen a rengeteg különbözőségen” – mondta Jens Stoltenberg.

Stoltenberg korábban azt is elmondta, hogy a NATO intézkedéseket készített elő és megfelelő erőkkel is rendelkezik a három balti ország – Észtország, Lettország, Litvánia –, valamint Lengyelország védelméhez. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy nő a NATO védelmi költségvetése.

A francia elnök, aki nem sokkal korábban azt mondta, a NATO stratégiai szempontból agyhalott, mivel gyengül az Egyesült Államok elkötelezettsége a szövetség mellett, most a következőképpen fogalmazott.

“Fontos, hogy az európaiak vállalják önmagukat, mi már két éve ezt csináljuk, ahogy a védelem Európáját építjük fel. És ezt a NATO-n belül kell csinálnunk, és most tisztán kiemelném, hogy ez nem egy alternatíva a NATO-ra, hanem egy pillér azon belül” – mondta.

Az egyeztetéseken ezeken kívül az is elhangzott, hogy a NATO-nak szövetségi szinten kell ösztönöznie Kínát a részvételre a különböző fegyverzetellenőrzési mechanizmusokban.

Szóba került még a NATO készültségi szintjének növelése, valamint Oroszország és a fegyverzetellenőrzés jövője is.

Orbán Viktor Jens Stoltenberg és Boris Johnson között – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Orbánnak a NATO-csúcson is a migránsozás jutott eszébe

A NATO először mondta ki, hogy a délről érkező tömeges migráció biztonsági kihívást jelent, és a szövetségnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel – mondta miniszterelnök a szerdai londoni NATO-csúcs után a közmédiának.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország számára mindig is fontos volt, a hogy nyugati katonai szövetséghez tartozzon, ezért 1999-ben csatlakozott. Orbán Viktor nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a csatlakozási dokumentumot ő írhatta alá.

Kiemelte: a NATO-tagság fontos identitási elem politikai közösségének is, hiszen a keresztény nemzeti erők voltak, amelyek bevitték az országot a NATO-ba első kormányuk idején.

Az azóta eltelt időben új kihívások is megjelentek a világban. Az egyik a tömeges migráció, és az annak nyomán fellépő biztonsági kockázatok, mint a terrorizmus – tette hozzá a miniszterelnök. Kifejtette: a NATO korábban elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé. Ez most megváltozott – emelte ki.

Azt mondta: közép-európai sikernek is tekinthető, hiszen “mi szorgalmaztuk”, hogy a NATO fordítsa figyelmét a migráció és azzal összefüggő terrorizmus felé. Ennek nyomán a szövetség több eszközt, több pénzt fog mozgósítani a migráció és az annak nyomán fellépő terrorizmussal szemben – mondta a magyar kormányfő. (Euronews, MTI)

Kapcsolódó: Johnson: egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO