Strasbourgi bíróság: Kövér László megsértette a sajtószabadságot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma egyhangú strasbourgi döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből.

Az Index, a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói arról kérdezték a parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénz milliárdokat osztogattak a haveri körnek.

Másnap a lapok főszerkesztői levelet kaptak az Országgyűlés sajtófőnökétől arról, hogy Kövér László határozatlan időre kitiltotta ezeket az újságírókat a parlament és a képviselői irodaház épületéből.

Hazai jogorvoslati lehetőség híján a hat újságíró a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. Beadványában a TASZ kifejtette, hogy az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzattal Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát.

Az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét ugyanis az mutatja a legjobban, hogy

    • a szabályait Kövér László alkotta,
    • Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
    • Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
    • a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,
    • és persze mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

Alapvető jogot csak úgy lehet korlátozni, ha világos a cél, és a korlátozás módja megfelel a szükségesség-arányosság szigorú mércéjének. Kövér László rendelkezése azonban a TASZ szerint öncélú, mert a sajtó megrendszabályozásán és a kormánypárti képviselők kérdésektől való védelmén túl semmi egyebet nem próbál elérni, hisz az újságírók nem sértették sem mások jogait, sem a köz- vagy a nemzetbiztonságot.

A kormány képviselői ezzel szemben elsősorban azt a sommás érvet hozták fel, hogy az újságírók kitiltása azért volt jogszerű, mert nem tartották be a tudósítás szabályait. A szabályozás szükségességét egyebek mellett azzal próbálták alátámasztani, hogy a az újságírók a folyosón titkos dokumentumokat is lefotózhatnak, akadályozták a parlamenti munkát azzal, hogy politikusokat kérdezgettek és zaklatták a kormánypárti képviselőket.

Még azzal is érveltek, hogy nem tájékoztattak kiegyensúlyozottan, mert ellenzéki politikusokat nem próbáltak megállítani, és eleve rossz színben próbálták feltüntetni a kormánypárti politikusokat.

A bíróság nem látta megalapozottnak, hogy az újságírók szenzációhajhászkodni mentek volna a Parlamentbe. Az indoklás szerint a jegybanki alapítványok közpénzköltésének politikai megítélése olyan ügy, amire a közvélemény okkal lehet kíváncsi. Ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a házelnöki rendelkezés a parlamenti munka háborítatlanságát szolgálja, és mivel azt az újságírók tudatosan megszegték, számolhattak azzal, hogy ezért szankció jár.

A bíróság azért adott mégis a panaszosok igazat, mert öt hónapos kitiltásuk nem állt arányban a tettükkel, és nélkülözte az eljárási garanciákat, és a döntés meghozatalakor a házelnök sem azt nem mérlegelte, hogy az újságírók fontos ügy érdekében sértették-e meg a rendelkezését, sem azt, hogy a kirótt szankciónak mik lehetnek a következményei.

A bíróság megállapította, hogy az újságírók kitiltása sértette az Európai emberi jogi egyezménynek  a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kátérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Az ítéletből az is következik, hogy módosítani kell a jogszabályt. (Index)