Spanyolországban 96, külföldről érkezett fertőzöttet azonosítottak egy hónap alatt

Spanyolországban az elmúlt egy hónapban 96, egy hét alatt pedig 24, külföldről érkezett koronavírus-fertőzöttet azonosítottak a vizsgálatok – mondta Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója napi sajtótájékoztatóján ma Madridban.

“Ez a szám növekedhet a határok megnyitásával” – fogalmazott a járványügyi vezető, hangsúlyozva, hogy a kockázat mérsékléséhez az ellenőrzések további fokozására lesz szükség.

Spanyolország július elsején tervezi megnyitni határait a nemzetközi turizmus előtt több mint három hónap szünet után, amikor is csak a spanyol állampolgárok, az itt élő külföldiek, a diplomaták, a személy- és áruszállítók és a határokon naponta ingázó munkavállalók léphettek be az országba. Egy hónapja elrendelték a kötelező kéthetes karantént azoknak, akik nem az utóbbi három kategória valamelyikébe tartoznak.




Fernando Simón “nagyon kedvezőnek” értékelte a járványügyi helyzet jelenlegi alakulását. Mint mondta, az elmúlt egy napban 167 új fertőzöttet regisztráltak az országban. Az eddig azonosított esetek száma viszont meghaladta a 242 ezret.

A koronavírus következtében negyvenen hunytak el egy hét alatt. A halálesetek összesítését a szaktárca átmenetileg felfüggesztette, amíg a korábban tapasztalt feldolgozási hibákat ellenőrzik a tartományok. A nyilvántartásban továbbra is a korábban már közölt 27136 halálos áldozat szerepel.

A baszk egészségügyi tárca tájékoztatása szerint területükön hárman veszítették életüket egy nap alatt, az egyik áldozat abban a bilbaói kórházban hunyt el, ahol egy járványgóc alakult ki 25 igazolt fertőzöttel, köztük kilenc egészségügyi dolgozóval. Az eset miatt az intézmény összes, mintegy 4500 munkatársát letesztelik.

Katalóniában az autonóm kormány bejelentette: az egészségügyi dolgozók elismeréseként augusztusban bérkiegészítéssel jutalmazza a járvány miatti többletmunkát. A 140 millió eurós keretből 350-1350 euró ((120 ezer-464 ezer forint) közötti összegre számíthatnak a dolgozók beosztásuktól függően.

Meghallgatja az ügyészség az olasz kormányfőt a járványellenes intézkedésekkel kapcsolatban

Többek között Giuseppe Conte olasz miniszterelnököt is meg akarja hallgatni mai tájékoztatása szerint a koronavírustól leginkább sújtott, észak-olaszországi Bergamo város ügyészsége a járvány feltartóztatását célzó intézkedésekkel kapcsolatban.

A helyi és országos döntéshozók esetleges felelősségének megállapítására szolgáló ügyészségi vizsgálat több mint kétszáz lakossági feljelentés alapján indult.

A Bergamóban elhunytak rokonai ma a városi bíróság épülete előtt tüntettek, azt hangoztatva, hogy szeretteiknek nem kellett volna meghalniuk, ha a hatóságok időben lépnek. Emlékeztettek, hogy bár február 23-án tíz önkormányzatot is vesztegzár alá helyeztek a lombardiai Codogno térségében, a tartomány többi részében egészen március 8-ig nem vezettek be korlátozásokat. Mint később kiderült, Codognóhoz hasonló gócpont volt a Bergamóval szomszédos Alzano Lombardo és Nembro térségében is. Csak Bergamóban majdnem háromezren haltak bele a fertőzésbe. Az egész világot bejárták a felvételek, amelyek a bergamói koporsókat távolabbi krematóriumokba szállító katonai kamionokat örökítették meg.

A szeretteik fényképével a kezükben tüntető rokonok úgy fogalmaztak, hogy nem kártérítést, hanem igazságot követelnek.

Az ügyészség már meghallgatta Attilio Fontana lombardiai kormányzót, valamint az egészségügyi tanácsos Giulio Gallerát. A tartományi vezetők szerint a római kormány hatáskörébe tartozott a karanténövezetek kijelölése.

Az ügyészek Giuseppe Conte miniszterelnököt, Luciana Lamorgese belügyminisztert, valamint Roberto Speranza egészségügyi minisztert készülnek meghallgatni.

Franco Locatelli, a Közegészségügyi Hivatal (Iss) elnöke szerint a 10 milliós Lombardiában a magas népsűrűség miatt volt fokozott a járvány terjedése.

Walter Ricciardi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olasz szakértője hozzátette, hogy Lombardiában a teljes lakosságot tesztelni kell, mivel az esetek több mint nyolcvan százaléka családon belüli fertőzéssel keletkezett.

A polgári védelmi hatóság ma  esti adatai szerint 71 beteg hunyt el egy nap alatt, így a halottak száma 34 114-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 32 ezer alá süllyedt, a gyógyultaké megközelítette a 170 ezret. A halottakat is számolva 202 új fertőzöttet diagnosztizáltak az egy nappal korábbi 283-hoz képest. Ebből 99-et Lombardiában, ahol egy nap alatt 32-en haltak meg. A tartományban csökkent az új betegek száma a huszonnégy órával korábbi 192-höz képest, miközben a halottak száma több mint kétszeresére ugrott az egy nappal ezelőtti 15 után.

A halottakat és gyógyultakat is számolva majdnem 236 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak eddig Olaszországban. Közülük több mint 90 ezret Lombardiában, ahol nagyjából 16 ezren haltak meg. A 120 ezer lakosú Bergamo városában meghaladja a 13 ezret az aktív fertőzöttek száma.

Belgiumban rekordszintre csökkent a halálesetek napi száma

Belgiumban csak tíz, koronavírussal összefüggő halálesetet regisztráltak ma, ami a legalacsonyabb szám a járvány kezdete óta az országban.

A Le Soir című helyi napilap arról számolt be, hogy az elhalálozások közül nyolc kórházban, kettő pedig idősek otthonában történt.

Az új fertőzöttek száma is napról napra csökken, ma 132 új esetet azonosítottak. Az országban egyre több az olyan település, főként a déli vidékeken, ahonnan már több napja nem jelentettek újabb fertőzöttet.

A szomszédos Hollandiában, ahol a múlt héten a halálos áldozatok száma átlépte a hatezret, további 11 ember vesztette életét a vírus okozta Covid-19-betegségben. A ma elvégzett vírustesztek közül 182 bizonyult pozitívnak a helyi közegészségügyi szolgálat legfrissebb tájékoztatása szerint.

A kórházi felvételek száma is jelentősen csökkent, az utóbbi 24 órában öt embert utaltak be koronavírus miatt egészségügyi intézményekbe. Az intenzív kezelésben részesülők száma egy nap alatt 15 százalékkal mérséklődött. Az országban június eleje óta széles körben kiterjesztették a tesztelést. A hivatalos statisztikák szerint az egészségügyi dolgozók 2 százaléka kapta el eddig a betegséget.

Luxemburgban a mai adatok három új fertőzöttet mutatnak, de újabb halálesetet nem jelentettek. Összesen eddig mintegy 4050-en fertőződtek meg a valamivel több mint félmillió lakost számláló országban, és 110-en haltak bele a betegségbe.

A francia kormány legalább 800 ezer munkahely megszűnésére számít

A francia kormány arra számít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság következményeként legalább 800 ezer munkahely fog megszűnni – jelezte ma Bruno Le Maire gazdasági miniszter.

“Az a becslésünk, hogy a következő hónapokban 800 ezer munkahely szűnik meg, azaz az összes munkahely 2,8 százaléka” – mondta a tárcavezető a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtti meghallgatásán. A miniszter a módosított költségvetési törvény harmadik tervezetét mutatta be, amely idén 11 százalékos gazdasági visszaeséssel számol.

“Ez jelentős sokk, amely (a leépítési hullám által) érintettek támogatására és segítésére kötelez” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a kijárási korlátozások idején átvállalta, illetve kiegészítette a kényszerszabadságra küldött munkavállalók fizetését, képzési támogatásokat irányozott elő, és a vállalkozások járulékainak csökkentését is bejelentette.

A francia jegybank tegnap közzétett jelentésében úgy számolt, hogy az idén csaknem egymillió munkahely szűnik meg Franciaországban, a munkanélküliségi ráta pedig az év végén meghaladhatja a 10 százalékot, és 2021 első felében tetőzik 11,8 százalékon. A járvány előtt 8,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

Johnson: szombattól az egyedül élők otthonukban is találkozhatnak másokkal

A nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások további enyhítésének jegyében az egyedül élők és a kiskorú gyereküket egyedül nevelők szombattól Angliában már nem csupán a szabadban, hanem házon belül, saját, illetve ismerőseik, rokonaik otthonában is találkozhatnak egymással – jelentette be ma Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki a kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját tartotta a Downing Streeten, elmondta, változatlanul teljesül az a feltételrendszer, amelytől a március végén elrendelt korlátozások fokozatos enyhítését függővé teszik.

A kormányfő által ma ismertetett újabb lépések alapján az egyedül élő felnőttek, illetve az olyan szülők, akik egyedül nevelik 18 éven aluli gyermekeiket, úgynevezett “buborékokat” alakíthatnak ki egy-egy másik háztartással, és ezeknek a tagjai úgy viselkedhetnek, mintha egy fedél alatt élnének. Ennek megfelelően az éjszakát is egymás otthonaiban tölthetik és nem kell kötelezően két méter távolságot tartaniuk egymástól.

Osztrák külügyminiszter: Ausztria június 16-tól 31 ország irányába nyitja meg határait

Ausztria határai június 16-tól 31 ország irányába nyitja meg határait – jelentette be ma az osztrák külügyminiszter.

Alexander Schallenberg arról számolt be, hogy csaknem minden európai uniós államba szabadon lehet közlekedni jövő keddtől, így az olaszországi, a horvátországi, illetve a görögországi nyaralás is lehetővé válik az osztrákok számára. Hozzátette, bár Olaszország és Dánia irányába is megnyílnak a határok, utazási figyelmeztetést adnak ki az olasz Lombardia tartományra és a Dániához tartozó Feröer-szigetekre.

A korlátozások eltörlése egyben azt jelenti, hogy nincs kéthetes karanténkötelezettség, és nincs szükség negatív koronavírus-tesztre sem.

Érvényben maradnak ugyanakkor a korlátozások Svédország, Spanyolország, Portugália, valamint az EU-ból kilépett Nagy-Britannia felé. Azoknak, akik Svédországba szeretnének eljutni, majd onnan visszatérni, továbbra is rendelkezniük kell negatív Covid-19-teszttel. Spanyolország felé pedig a tervek szerint július 1-től nyitják meg a határokat, abban az esetben, ha stabilak maradnak a koronavírussal összefüggő számok.

A bécsi kormány továbbra is azt kéri a lakosságtól, hogy lehetőség szerint Ausztriában töltsék a szabadságukat. Schallenberg hangsúlyozta, hogy idén nyáron az utazások során a “józan ész” jelenti a legnagyobb védelmet.

Rudolf Anschober egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy “felelősségteljesen” töltsék a vakációjukat az emberek. Az óvintézkedések közül a fizikai távolságtartásra, valamint a higiéniára vonatkozó szabályok megtartását emelte ki, ezekkel ugyanis valamennyi országban, illetve településen csökkenthető a fertőzés kockázata.

Ausztria-szerte az elmúlt 24 órában 28 új fertőzöttet diagnosztizáltak; a fővárosban 18-an, míg Felső-Ausztriában öten, Alsó-Ausztriában ketten fertőződtek meg, Karintiában, Tirolban és Salzburg tartományban pedig egy-egy fő kapta meg a fertőzést.

Ausztriában eddig összesen 17 005 ember koronavírus-tesztje lett pozitív, közülük 15 910-en meggyógyultak, és 673-an haltak bele a betegségbe. Az aktív betegek száma 422, közülük 80-an szorulnak kórházi kezelésre, 17-en vannak az intenzív osztályon.

Morawiecki: Lengyelország szombattól megnyitja határait

Lengyelország szombattól megnyitja határait az Európai Unió tagállamai számára, június 16-tól pedig a nemzetközi légiforgalom is lehetséges lesz a lengyel légtérben – közölte ma Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A koronavírus-járvány kapcsán hozott hatékony intézkedéseknek köszönhetően a kormány már részben újraélesztette a gazdaságot – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: “most szükség van a kereskedelmi kapcsolatok minél korábbi  helyreállítására az EU-val”.

Ezzel egyidőben az Európai Bizottság is közölte: Varsó megerősítette a határzár feloldását.

A visegrádi csoport államai közül múlt héttől a Lengyelországgal délen szomszédos Csehország és Szlovákia állampolgárai utazhatnak korlátozások nélkül egymás országába, valamint Magyarországra és Ausztriába is.

Szlovákiában vasárnaptól megszűnik az egészségügyi vészhelyzet

Szlovákiában vasárnaptól véget ér a koronavírus okozta Covid-19 betegség terjedésével összefüggésben márciusban kihirdetett egészségügyi vészhelyzet – az erről szóló döntést mai ülésén hozta meg a pozsonyi kormány.

Szlovákiában március 16-án lépett hatályba egészségügyi vészhelyzet, s az a mai kormánydöntés értelmében június 13-án éjfélkor véget ér. A vészhelyzet további meghosszabbításának elvetésére vonatkozó javaslatot a központi válságstáb elnökének tisztét is betöltő Robert Mikulec belügyminiszter tette a kabinet asztalára. Annak értelmében, még a vészhelyzet lejárta előtt, már mától azonnali hatállyal megszűnik az ideiglenes gyülekezési tilalom.

Az egészségügyi vészhelyzet egyebek mellett azt tette lehetővé, hogy a kormány kötelezze az egészségügyi dolgozókat tevékenységük végzésére, vagy bizonyos foglalkozások esetében felfüggessze a sztrájkjogot. Az egészségügyi vészhelyzet a vonatkozó szlovák jogrend szerint nem azonos a rendkívüli helyzettel. A rendkívüli helyzetet még március 11-én rendelte el a kormány, s az továbbra is érvényben marad.

Közben Szlovákiában továbbra is viszonylag alacsony szinten maradt a koronavírussal újonnan diagnosztizáltak napi átlaga, ez a szám már mintegy másfél hónapja öt alatt van. A nemzeti egészségügyi információs központ honlapján szerdán közölt adatok szerint kedden kettő, az elmúlt három napban pedig együttvéve három személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így jelenleg – a korábbiakkal együtt – már 1533 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Közülük hivatalosan 1404-et gyógyultnak nyilvánítottak. A kór elismert halálos áldozatainak száma 28, és eddig már közel 192 ezer vírustesztet végeztek el.

Lazítják a mezőgazdasági idénymunkások beutazási korlátozásait Németországban

Lazítják a mezőgazdasági idénymunkásokra vonatkozó beutazási korlátozásokat Németországban, a kormány mai döntése szerint az európai uniós (EU-s) társországokból ismét szabadon érkezhetnek munkavállalók.

A június 16-tól érvényes szabály szerint az EU-tagországokból és a schengeni övezet nem EU-tagállamaiból ugyanúgy szabadon beutazhatnak mezőgazdasági idénymunkások, mint az adott ország bármely más állampolgára. Az EU-n, illetve a schengeni övezeten kívüli térség országait tekintve nincs változás.

Az idénymunkásokról szóló előírásokat így hozzáigazítják az általános utazási és határigazgatási előírásokhoz, amelyeket ugyancsak június közepétől változtatnak; a koronavírus-járvány enyhülése révén megszüntetik az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést Németország schengeni belső határszakaszain, és feloldják az EU-s és a schengeni társországok, valamint az Egyesült Királyság állampolgáraira vonatkozó beutazási korlátozásokat, a világ többi bő 160 országára vonatkozó korlátozásokat viszont érvényben hagyják.

A járvány miatt márciusban teljes tilalmat rendeltek el a külföldi mezőgazdasági idénymunkások beutazására. Az ágazat munkaerőigénye rövidesen irányváltást kényszerített ki, így bevezették, hogy a termelők felfogadhatnak áprilisban 40 ezer, májusban pedig további 40 ezer külföldi munkást, akik csak csoportosan, és kizárólag repülővel utazhatnak be Németországba, és ugyanígy távozhatnak.

Ez a korlátozás június közepétől megszűnik, de a többi járványügyi szabály megmarad. Például továbbra is legfeljebb 20 emberből álló csoportokba kell osztani a munkásokat, és a fertőzésveszély minimalizálásáért meg kell szervezni, hogy a csoporttagok együtt dolgozzanak, együtt töltsék a szabadidejüket, és tartsanak legalább másfél méter távolságot más csoportok tagjaitól.

A német mezőgazdaság erősen támaszkodik a külföldi – többnyire lengyel, román, bolgár – idénymunkásokra. A március 20-án elrendelt beutazási tilalom után csak 20 ezren maradtak az országban. Az áprilisban elindított programmal a remélt 80 ezer helyett 38 ezer főt sikerült toborozni. A munkaerőhiány felverte egy sor szezonális termény árát, drágult például a Németországban igen népszerű spárga.

Törökország a tervezettnél egy nappal később indítja újra a nemzetközi légi járatokat

Törökország a korábbi bejelentéssel ellentétben nem június 10-től, hanem csak június 11-től indítja újra fokozatosan a nemzetközi légi járatokat – derült ki a Turkish Airlines részben állami török légitársaság vezérigazgatójának mai Twitter-bejegyzéséből.

Bilal Eksi azt írta a Twitteren, hogy a cég leányvállalata, az AnadoluJet első külföldi járatai június 11-én szállnak fel az isztambuli Sabiha Gökcen, valamint az ankarai Esenboga repülőtérről. A tájékoztatása szerint a célállomások között június 28-áig Berlin, Düsseldorf, Frankfurt, München és Stuttgart mellett Amszterdam, London, Brüsszel, Párizs, Bécs, Stockholm és Koppenhága szerepel.

A vezérigazgató kifejezetten a Turkish Airlines mára kitűzött nemzetközi járataival kapcsolatban nem árult el részleteket.

Az AirportHaber török internetes szakportál azt írta, hogy a Turkish Airlines még nem tudta beszerezni a szükséges engedélyeket a mára tervezett nemzetközi útvonalakra.

Miután a Turkish Airlines előzőleg bejelentette, hogy június 10-én indítja újra nemzetközi járatait, előző csütörtökön Adil Karaismailoglu török közlekedésügyi miniszter azt közölte, hogy az ország június 10-től fokozatosan tervezi újraindítani a nemzetközi légi járatokat.

A tárcavezető akkor azt írta, hogy a tervek szerint júniusban 40 országba közlekednek majd a repülőgépeik, beleértve számos távol-keleti, közép-ázsiai és európai országot, június 15-től például Magyarországot is. Jelezte egyúttal, hogy 15 országgal már előzetes megállapodás jött létre a kölcsönös járatindításról.

Ma a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságba, Bahreinbe, Bulgáriába, Katarba és Görögországba repültek volna az első gépek.

A török légitársaság a koronavírus-járvány előtt a világ 127 országába üzemeltetett járatokat.

Törökországban a sorozatos enyhítő intézkedések keretében bár korlátozottan, de két hónap szünet után június 1-jén újraindult a belföldi légi közlekedés.

A 83 millió lakosú kis-ázsiai országban jelentősen lassult a járvány terjedése az április 11-i csúcspont óta, miközben az újonnan regisztrált esetek napi száma továbbra sem csökkent 750 alá, tegnap és ma pedig ismét ezer közelében alakult.

Uniós biztos: az EU fokozza a független média támogatását a dezinformációk terjedésének visszaszorítására

A koronavírus-járvány miatti válság rávilágított arra, hogy a szabad és független média, amely megbízható, ellenőrzött információkat szolgáltat, hozzájárul az életek megmentéséhez és a hamis információk terjesztésének visszaszorításához, ezért az Európai Unió fokozza a független média és újságírók politikai és gyakorlati támogatását – közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán.

Vera Jourová a koronavírussal kapcsolatos álhírekről készített bizottsági jelentés bemutatásakor elmondta, a brüsszeli testület felszólítja az EU-tagállamokat: fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy az újságírók biztonságban végezhessék munkájukat. Az unió növelni fogja az unión belüli és azon kívüli országok civil társadalmi szereplőinek, a független médiának és az újságíróknak nyújtott segítségét, csakúgy mint a sajtószabadság megsértésének nyomon követéséhez és a biztonságosabb médiakörnyezet előmozdításához nyújtott támogatását – szögezte le.

Beszélt arról is, hogy a koronavírus-világjárványt a hamis vagy félrevezető információk hatalmas áradata kísérte, ideértve bizonyos szereplők azon kísérleteit, hogy befolyásolják az uniós vitákat és a döntéshozatalt, illetve megkárosítsák az unió polgárait.

A külföldi szereplők és egyes unión kívüli országok, különösen Oroszország és Kína célzott befolyásolási műveletekbe és félretájékoztatási kampányokba kezdett az unióban és világszerte a koronavírussal összefüggésben – mondta Jourová.

“A külföldi befolyás és a dezinformáció hatékonyabb kezelése érdekében tovább kell fokozni a tagországok közötti és a nemzetközi együttműködést a dezinformáció ellen és az európai társadalmak ellenálló képességének növelése érdekében” – fogalmazott a cseh biztos.

A főként online felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztettek annak érdekében, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. Ezért az Európai Unió azt akarja, hogy a közösségi média platformjai tegyenek többet a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben. A bizottság azt javasolja, hogy a platformok készítsenek havi jelentéseket, amelyek részletesebb adatokat tartalmaznak a hiteles tartalmak népszerűsítésére, valamint a koronavírussal kapcsolatos félreinformálás és reklámozás korlátozására irányuló tevékenységeikről.

Azt hangoztatta, hogy a válság megmutatta, miként kezeli az EU – és demokratikus társadalmai – a dezinformáció jelentette kihívást. Leszögezte, a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokratikus vitának a biztosítása központi szerepet foglal el az álhírekre adott válaszlépések között. Az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a tagállamok által a koronavírussal összefüggésben hozott rendkívüli intézkedéseinek uniós jogra és értékekre gyakorolt hatását.

A Magyarországon nemrégiben bejelentett nemzeti konzultációra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nemzeti konzultáció megtartására joga van a tagállamoknak. Az unió minden olyan kezdeményezést támogat, amely megadja a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét a polgároknak.

Szavai szerint az uniós bizottság nem először találkozik azzal, hogy egy tagállam félrevezető megállapításokat tesz a testületre vonatkozóan. Ilyen esetekben, ahogyan ezt már korábban megtette Magyarország esetében, a bizottság közli a tényeket annak érdekében, hogy az állampolgárok megismerjék a valóságot – közölte az uniós biztos.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy az uniós bizottság az EU külső határainak “fokozatos és részleges” újbóli megnyitását július 1-jétől, “bizonyos alapelvek és kritériumok” figyelembevételével, a tagállamok “közös megközelítésére” támaszkodva javasolja. Azt közölte, hogy erre vonatkozó részletes ajánlásait az uniós bizottság még a hét folyamán közzéteszi. Az unión belüli határellenőrzésének feloldását június végéig javasolt összehangolt módon, a járványhelyzet figyelembevétele mellett megtenni – tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: annak ellenére, hogy az uniós bizottság álhírek terjesztését feltételezi Kínával kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy az Európai Unió “bármiféle hidegháborút” akarna elkezdeni az ázsiai országgal. (MTI)

Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: folyamatosan csökken az aktív fertőzöttek száma

A világon 7,2 millióan fertőződtek meg és 411 ezren haltak meg

Magyarországon megint elhunyt egy beteg a járvány miatt

Franciaországban július 10-én véget érhet az egészségügyi rendkívüli állapot

Brit tudósok: több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás Európában

Világbank: 100 millióan süllyedhetnek szélsőséges szegénységbe

Megszólalt az MSZP videójában szereplő mentős, Németh Athina

Számos fertőző betegség terjedését hátráltatják a járvány miatti óvintézkedések

Kásler elmagyarázta, miért nem kap minden egészségügyi dolgozó juttatást

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!