Spanyolország hat tartományában egy hete nem hunyt el senki a járvány miatt

Az elmúlt egy hétben senki sem hunyt el a koronavírus okozta fertőzés következtében Spanyolország hat tartományában, köztük a Baleár-szigeteken, Kantábriában és Murciában, valamint a két észak-afrikai exklávéban, Ceutában és Melillában – derült ki a spanyol egészségügyi minisztérium mai tájékoztatásából.

A halálos áldozatok száma 35-tel emelkedett egy hét alatt országosan és elérte a 27 127-et.

Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója napi sajtótájékoztatóján elmondta: a tartományokból ma érkezett jelentések szerint tegnap egyetlen halálos áldozata sem volt a vírusnak, de nem tartja kizárhatónak, hogy a hétvége miatt csúszás lehet az adatok közlésében.

Egy nap alatt 71 új fertőzöttet regisztráltak, míg összesen 239 ezer 638-at. A tünetek megjelenése és a diagnózis között eltelt idő mostanra átlagosan két napra csökkent – közölte a járványügyi vezető.

A spanyol temetkezési szolgáltatók szakmai szövetségének (AESPROF) ma közzétett tájékoztatója szerint a hivatalos minisztériumi adatok nem tükrözik az elhunytak valós számát. Számításaik szerint eddig 43 ezer 985 ember halhatott meg a fertőzés miatt. Felmérésük tartalmazza a fertőzésgyanús, de vizsgálattal nem igazolt eseteket is, akik idősotthonokban, szociális intézményekben és saját lakásukban hunytak el. A szaktárca jelentésében ezek nem szerepelnek.

A kormány jövő keddi ülésén javaslatot fogad el arról, hogy a parlament hosszabbítsa meg a március 15. óta érvényben lévő szükségállapotot június 21-ig. A tervek szerint a járványügyi korlátozásokat június végéig oldják fel fokozatosan és júliustól az országot újból megnyitják a nemzetközi turizmus előtt.

A spanyol statisztikai hivatal (INE) közleménye szerint a külföldi turisták elmaradásával a dél-európai országot áprilisban mintegy hétmilliárd euró veszteség érte. A korábbi évek alapján több mint hétmillió látogatót vártak a határokon kívülről ebben az időszakban.

A gazdasági motorjának számító ágazatban már márciusban is komoly visszaesés történt, miután lezárták a határokat a járvány miatt.
Január és április között 10,6 millió külföldi turista érkezett, akik 11 milliárd eurót költöttek el, szemben a tavalyi 21,4 millió látogatóval, akik több mint 22 milliárd eurót hagytak az országban – írta az INE.

A korlátozások lazításával egyre több kulturális intézmény készül újra megnyitni kapuit. A színházak közül elsőként a madridi királyi színház (Teatro Real) jelentette be, hogy július elsejétől a Traviata előadásával folytatja a márciusban félbeszakadt évadot.

Hollandiában újranyitottak az éttermek, bárok és kávézók

A közösségi távolságtartás szabályainak szigorú betartása mellett ma déltől újranyitottak az éttermek, bárok és kávézók Hollandiában a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozások újabb lazításának köszönhetően.

Az éttermekben az előzetes foglalás kötelező, egy vendéglátó helyiségben legfeljebb 30 ember tartózkodhat egyszerre az előírt másfél méteres távolság betartásával, továbbá a vendéglátónak meg kell kérdeznie a vendégeket esetleges egészségügyi kockázat fennállásáról. A kültéri teraszokra azonban ezek a szabályok nem vonatkoznak.

A holland közegészségügyi szolgálat legfrissebb adatai szerint az országban az utóbbi 24 órában hatan vesztették életüket a koronavírus-fertőzés miatt, az áldozatok száma közelít a hatezerhez. Kórházi ápolásra további hat embert vettek fel, intenzív osztályon 159 embert kezelnek. Ez körülbelül a tizede a járvány csúcspontján intenzív ápolásra szorultak számának. Az újonnan azonosított fertőzések száma 288.

A sajtójelentések szerint ez a szám a napokban erősen emelkedni fog, mivel az országban széles körben kiterjesztették a tesztelést. A hétvégén Hugo de Jonge egészségügyi miniszter sajtónyilatkozatban kérte fel az állampolgárokat, hogy forduljanak orvoshoz kivizsgálásra akár a legenyhébb panaszok esetén is.

A szomszédos Belgiumban a kórházi felvételek száma nem emelkedett 50 fölé immár a tizedik egymást követő napon.  A helyi sajtó arról adott hírt, hogy, a kórházakban folyamatosan csökken a vírusfertőzéssel kezeltek száma. A közegészségügyi szolgálat szerint vasárnapról hétfőre 19-en haltak bele a Covid-19-be, ez a szakértők szerint az évi normális elhalálozási átlagnak megfelelő érték. A fertőzést 24 óra leforgása alatt 136 ember kapta meg.

A belga kormány szerdán jelenti be a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások enyhítésének következő szakaszát.

Luxemburgban 4020 fertőződtek meg a járvány kitörése óta és 110-en haltak bele a Covid-19-be. A hétvégén sem új fertőzésről, sem halálesetről nem tájékozatott a helyi sajtó.

Javultak, de továbbra is visszaesést mutatnak a brit gyáripar aktivitási mérőszámai

A ma  ismertetett friss adatok szerint valamelyest emelkedtek májusban az előző havi rekordmélységről a brit feldolgozószektor aktivitásának mérőszámai, de továbbra is az ágazat teljesítményének gyors visszaesését jelzik.

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) a múlt hónapban 40,7 volt az áprilisban mért 32,6 után.

Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának csökkenését jelzik.

Ennek alapján a májusi feldolgozóipari BMI-mutató is még az ágazat aktivitásának lanyhulására vall, bár a visszaesés üteme lassult az összeomlásszerű áprilisi zuhanás után.

A felméréshez fűzött elemzésében az IHS Markit hangsúlyozza, hogy az új koronavírus okozta Covid-19 járvány a múlt hónapban is éreztette hatását az egész feldolgozószektorban. Az egyes részindexek közül a brit feldolgozóipar kibocsátási értékét, valamint az új megrendelések és az új exportmegrendelések értékét mérő jelzőszámok estek a legmeredekebb ívben, a gyáripari foglalkoztatás pedig immár negyedik hónapja folyamatosan csökken.

Duncan Brock, a CIPS csoportigazgatója a májusi adatokat kommentálva kiemelte: jóllehet a számok kevésbé súlyosak az áprilisi “pusztító veszteségekhez” képest, a beszállítói hálózatokban továbbra is tapasztalt fennakadások miatt a brit gyáripar a BMI-felmérések csaknem három évtizedes eddigi történetének negyedik legnagyobb ütemű termelés-visszaesését produkálta a múlt hónapban.

A brit gazdaság egészének várható idei teljesítményére is példátlanul borúlátó előrejelzések vannak érvényben.

A Bank of England új negyedéves pénzügypolitikai jelentése azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) 2020-ban 14 százalékkal, az éves átlagon belül a második negyedévben 25 százalékkal zuhan.

A brit jegybank történelmi távlatú visszatekintő kimutatása szerint mindez az 1700-as évek eleje óta nem tapasztalt mélységű recessziót jelentene a brit gazdaságban.

A kimutatások szerint a recesszió már az idei év elején elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minapi adatismertetésében közölte, hogy 2 százalékkal csökkent a brit GDP-érték az első negyedévben az előző három hónaphoz mérve.

Ez csaknem tizenkét évi mélypont: az ONS kimutatása szerint a brit gazdaság 2008 utolsó negyedéve, a Lehman Brothers amerikai óriásbank összeomlása és a globális pénzügyi válság ezt követő elhatalmasodása óta nem teljesített ilyen rosszul negyedéves összevetésben.

Az első negyedéven belül márciusban 5,8 százalékkal zuhant a brit GDP-érték az előző hónaphoz viszonyítva.

A statisztikai hivatal szerint ez a legnagyobb havi visszaesés azóta, hogy ennek a mutatónak a rendszeres közlése 1997-ben elkezdődött.

Nagy-Britanniában részlegesen újraindult az oktatás, tiltakozások a karanténtervek ellen

Részlegesen újraindult ma a tanítás a brit iskolákban és egyes piacok is kinyithattak, miután a brit kormány valamelyest enyhítette a koronavírus-járvány megfékezését célzó, több mint két hónapja elrendelt korlátozásokat.

A turisztikai ágazat üzleti szervezetei ugyanakkor folyamatosan tiltakoznak a beutazókat érintő, egy hét múlva esedékes karanténintézkedés terve ellen.

Mától az általános iskolák nulladik, első és hatodik osztályos tanulói térhettek vissza iskoláikba, de csak a szokásosnál kisebb, legfeljebb 15 fős osztálylétszámokkal kezdődhetett az oktatás.

Készülnek emellett a tervek a tanítás szakaszos és korlátozott elkezdésére a tizedik és a tizenegyedik osztályokban, amelyek az angol-walesi rendszerben már a középiskolának felelnek meg.

Mától kinyithattak a szabadtéri piacok és azok az autókereskedések is, amelyeknek van megfelelő szabadtéri bemutatóterük.

Két hét múlva, június 15-én az összes olyan üzlet is kinyithat, amely nem alapvető közszükségleti cikkeket árusít.

Az éttermek, a pubok, a színházak és a mozik ugyanakkor továbbra is zárva tartanak, bár az éttermek házhozszállításra vehetnek fel rendelést.

Enyhültek a lakossági kapcsolattartást korlátozó előírások is. Mától hatfős, nem egy háztartásban élő csoportok találkozhatnak szabadtéren, és nemcsak közterületen, hanem például magánházak kertjeiben is, bár a nem egy háztartásban élőknek továbbra is két méter távolságot kell tartaniuk egymástól.

A március 23-án érvénybe léptetett korlátozások alapján eddig kettőnél több, nem egy háztartásban lakó ember nem tartózkodhatott együtt közterületen, emellett a nem együtt élő családtagok és ismerősök sem látogathatták egymást.

Az enyhítések előzményeként Boris Johnson miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy teljesültek a nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésének feltételei. A brit kormány által összeállított feltételrendszer sarkalatos elemei közé tartozik a halálozások és az új fertőzések számának folyamatos csökkenése, valamint az, hogy a kórházi kezelésre szorulók száma ne haladja meg az állami egészségügyi szolgálat (NHS) kapacitásait.

Az iskolák mai részleges nyitását azonban a felmérések szerint korántsem fogadta osztatlan támogatás.

A legnagyobb brit közoktatási kutatóintézet – National Foundation for Educational Research – 1200 fős mintán elvégzett, ma nyilvánosságra hozott vizsgálata kimutatta, hogy a szülők 46 százaléka nem kívánja iskolába engedni gyermekeit, mivel továbbra is egészségi kockázatoktól tart.

Mindeközben folytatódnak a tiltakozások a brit kormány által jövő hétfőtől tervezett beutazási karanténintézkedés ellen.

Priti Patel brit belügyminiszter minapi bejelentése szerint június 8-ától kéthetes karanténba kell vonulniuk a külföldről Nagy-Britanniába érkezőknek, köztük a brit állampolgároknak is.

A meghirdetett cél az, hogy miután Nagy-Britanniában immár jelentős mértékben visszaszorulóban van az új koronavírus okozta Covid-19 járvány, a külföldről beutazók ne indítsanak el egy újabb járványhullámot a fertőzés esetleges behurcolásával.

Simon McNamara, a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezet (IATA) nagy-britanniai és írországi regionális igazgatója a The Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásának nyilatkozva kijelentette: a terv az ország bezárásával érne fel, mivel ha valóban bevezetik a karanténintézkedést, miközben más országokban éppen most kezdik feloldani a hasonló korlátozásokat, Nagy-Britanniában senki nem fog utazni.

Az IATA felmérése alapján a britek 48 százaléka hajlandó lenne utazni a járvány lecsengése után már rövid idővel, de McNamara szerint minden bizonyíték arra vall, hogy a karanténintézkedés “megölné” a brit utazási ágazatot.

A brit polgári repülés szakmai szervezete, az Airlines UK mai nyilatkozata szerint a karantén “a legrosszabb, amit a brit kormány kitalálhatott”, hiszen pontosan olyan időszakban léptetnék érvénybe, amikor más országok határaik újranyitására készülnek.

Romániában ellenkezést váltott ki, hogy a vendégek elérhetőségét naplózni kell

Romániában ma megnyitottak a szabadtéri vendéglátóhelyek, de sokan adatvédelmi szempontból aggályosnak tartják és engedetlenséggel tiltakoznak az ellen, hogy a vendégek elérhetőségének naplózására kötelezték a kerthelyiségek üzemeltetőit.

Június elsejétől a román hatóságok tovább enyhítették a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt kijárási és gyülekezési korlátozásokat, egyebek mellett engedélyezték a vendéglátóhelyek szabadban kialakított fogyasztótereinek megnyitását a vendégforgalom előtt. A fertőzésveszély csökkentése érdekében az egészségügyi, gazdasági és környezetvédelmi miniszter közös rendeletben szabályozta a vendéglátóhelyek által betartandó távolságtartási, higiéniai és munkaszervezési feltételeket.

A miniszteri rendelet szerint legalább kétméteres távolságot kell például biztosítani két szomszédos asztal legközelebbi ülőhelyei között, egy asztalhoz pedig legfeljebb négy vendéget ültethetnek egymástól legalább másfél méterre. Ennél közelebb csak az egy háztartásban élő családtagok lehetnek egymáshoz.

A roppant részletes rendelet – amely még arra is kitér, hogy tilos a sótartókat egyik asztalról a másikra áthelyezni – a közegészségügyi hatóságok munkáját megkönnyítendő azt is előírja, hogy a vendéglősök nyilvántartást vezessenek az asztalt foglaló vendégek nevével és telefonszámával. Az adatokat járványügyi okokból kell rögzíteni arra az esetre, ha az alkalmazottak vagy a vendégek közül valakiről később bebizonyosodik, hogy koronavírussal fertőzött.

A román média szerint a vendégek alig tíz-húsz százaléka hajlandó megadni a kért adatokat, de a vendéglősök is kínosnak tartják a helyzetet. Az engedetlenségi hullám miatt megszólaltatott jogászok egybehangzóan törvénytelennek minősítették a miniszteri rendelet vonatkozó előírását, mivel a szabályozás nem garantálja az adatvédelmi szabályok betartását. A vendéglősök feleslegesnek zaklatásnak is tartják a vendégek adatainak naplózását, tekintettel arra, hogy nem áll módjukban ellenőrizni azok hitelességét, mint ahogy azt sem, hogy valóban családtagok-e azok, akik egy asztalhoz akarnak ülni.

Romániában a húszezret közelíti az ismert koronavírus-fertőzések száma, az aktív eseteké pedig az április 29-én regisztrált 7700-as csúcsról az eltelt több mint egy hónapban kisebb-nagyobb döccenőkkel mostanra 4700-ra csökkent.

Szlovéniában negyedik, Horvátországban második napja nincs új fertőzött

Szlovéniában negyedik, Horvátországban második napja nem regisztráltak új koronavírus-fertőzöttet – hangzott el a válságstábok mai sajtótájékoztatóján.

Szlovéniában az ismert koronavírus-fertőzöttek száma 1473 maradt, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma eggyel, 109-re nőtt. Ezt megelőzően öt napig senki sem hunyt el a Covid-19 betegség következtében. A diagnosztizált betegek közül mindössze öten vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon.

A szlovén kormány március 12-én hirdetett járványhelyzetet. A Covid-19 megbetegedés terjedésének megakadályozására bevezetett szigorú korlátozásokat fokozatosan, április végén és május elején kezdte feloldani.

Május közepén – elsőként az Európai Unióban – hivatalosan is kihirdette a járvány végét, tegnaptól pedig “adminisztratív értelemben” is véget ér a koronavírus-járvány. Ez annyit jelent, hogy hatályon kívül kerültek azok a rendelkezések, amelyeket a járvány megfékezésére hozott a kabinet.

Továbbra is ajánlott azonban betartani a közösségi távolságtartás szabályait, ott ahol az lehetséges. Ahol nem, ott maszkot kell viselni. Nyilvános rendezvényeket ugyanakkor csak 200 főig lehet rendezni.

Az országban május 18-án indult meg az oktatás az általános iskolák alsó tagozatos diákjai számára, május 25-től pedig a kilencedikesek is visszatérhettek az iskolapadokba. A legújabb rendelet szerint hétfőtől a negyedikesek és ötödikesek, szerdától pedig már hatodikos, hetedikes és nyolcadikosok is járhatnak iskolába.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt egy napban senki sem fertőződött meg, és nem regisztráltak új halálesetet az országban, így az ismert koronavírus-fertőzöttek száma 2246, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma 103 maradt. Az első fertőzés három hónappal ezelőtti megjelenése óta 2077 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül 22-en vannak kórházban, közülük négyen lélegeztetőgépen.

A válságstáb további enyhítéseket jelentett be: engedélyezik zárt térben a 350 fős, nyitott térben pedig az 1000 fős rendezvényeket.

Bár Zágráb hivatalosan még nem hirdette ki a járvány végét, április végétől és május elejétől – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, majd múlt csütörtökön teljesen megnyitotta határait több uniós ország, köztük Magyarország előtt is.

A nyugat-balkáni országok megnyitották határaikat

A nyugat-balkáni országok mától enyhítettek a korlátozásokon, és megnyitották a határaikat egyes országok állampolgárai számára, Bosznia például csak a szomszédos országokból érkezőket várja, Montenegró viszont mindazon országokból, ahol kevés a fertőzött.

Szerbiában az utóbbi 24 órában 11 381-ről 11 412-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Mától engedélyezett az ezer fős szabadtéri rendezvények megszervezése, zárt térben azonban továbbra is egyszerre csak százan tartózkodhatnak. A tömegrendezvények megtartása azért is fontos, mert az országban június 21-én általános választásokat tartanak, a pártok pedig mindeddig nem nagyon tudtak kampányrendezvényeket szervezni. Hétfőtől a sportrendezvényeken a közönség is részt vehet, de be kell tartani a szükséges elővigyázatossági előírásokat.

Koszovóban egy nap alatt 1070-ről 1083-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A balkáni ország hétfőtől megnyitotta szárazföldi határait, a határállomásokon azonban egészségügyi ellenőrzést végeznek minden belépő esetében. A belépő utasoknak nem kell karanténba vonulniuk, ha négy napnál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek, ellenkező esetben egyhetes karantén vár rájuk. Egy hét múlva várhatóan a repülőtereket is megnyitják. Hétfőtől újra megnyitottak az óvodák, a vendéglátóhelyek és a bevásárlóközpontok is.

Észak-Macedóniában tegnapról mára 2164-ről 2226-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A korábbi szigorú intézkedések lazítását követően hirtelen megnőtt az újonnan fertőzöttek száma, míg korábban naponta legfeljebb 15-20 fertőzöttet regisztráltak, a kijárási tilalom eltörlését követően 50-60 új fertőzöttet is nyilvántartásba vettek naponta. Az ország vezetése a korlátozó intézkedések újbóli bevezetését helyezte kilátásba, ha nem kezd el csökkenni a héten a napi új fertőzöttek száma.

Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 2494-ről 2510-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. A nyugat-balkáni ország megnyitotta határait a szomszédos országok állampolgárai számára, akik szabadon, bármilyen teszt vagy meghívólevél nélkül léphetnek be Bosznia-Hercegovinába. A más országokból érkezők számára meghívólevél és 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszt kell a belépéshez. Az ország emellett a repülőtereit is megnyitotta a belépő és kilépő forgalom előtt.

Montenegróban majdnem egy hónapja nem regisztráltak új esetet. Az Adria-parti állam is megnyitotta ma a határait. Belépéskor a montenegrói állampolgároknak, valamint azoknak, akik olyan országból érkeznek, ahol a fertőzöttek száma százezer lakosonként nem éri el a 25-öt, nem kell karanténba vonulniuk, míg a többi országból érkezők 14 napos karanténra kötelezhetők.

Moszkvában megnyitottak a parkok és a nem élelmiszert árusító üzletek

Megnyitottak ma a parkok, a nem élelmiszert árusító üzletek és a javító-tisztító szolgáltatások Moszkvában, miután a helyi hatóságok szerint sikerült lelassítani a Covid-19-járvány terjedését.

A fővárosiaknak a maszkviselési és távolságtartási kötelezettség, valamint a digitális forgalmi engedélyek rendszerének betartása mellett korlátozás nélkül engedélyezték a reggeli szabadtéri testmozgást, valamint lakcím szerinti időbeosztás mellett a sétát is a reggel és az este 9 közötti időszakban. A stadionokat megnyitották a hivatásos sportolók előtt.

Szentpéterváron megszűnt a kötelező utcai maszkviselet és a 65 éven felüliek önizolációja, ismét látogathatóvá tették a temetőket.

Közép-Oroszország régiói közül Tula megyében megszüntették a digitális forgalmi engedélyek használatát és megnyitották a teraszokat, Kurszk megyében a moszkvaihoz hasonló enyhítéseket vezettek be, Szmolenszk megyében újból lehet házasságot kötni – igaz, csak a pár és az anyakönyvvezető részvételével -, Voronyezs megyében pedig engedélyezték a pártgyűléseket.

A járvány miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldása jegyében a nyitás második szakasza kezdődött el több az dél-oroszországi és az észak-kaukázusi régióba, amelyek gazdaságában komoly súlya van idegenforgalmi bevételeknek. A szállodák még nem, de a gyógykezelési engedéllyel rendelkező szanatóriumok többnyire megkezdték működésüket. Több területen Covid-19-mentességi igazoláshoz kötik a beutazást.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben megnyitottak a szabadtéri vendéglátóipari egységek és megkezdődött a felkészülés az idegenforgalmi szezonra, amelyet június 15-től egyelőre csak a félsziget lakói élvezhetnek majd.

Oroszországban az  elmúlt nap folyamán az igazolt Covid-19-fertőzések száma 9035-tel – 2,2 százalékkal – 414 878-ra, a halottaké 162-vel 4855-re, a gyógyultaké pedig 3994-gyel 175 878-ra nőtt a hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint.

Az újonnan diagnosztizált esetek 40,1 százaléka tünetmentes. A járvány kezdete óta az országban több mint 10,9 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 279,9 szűrést végeztek el.  Koronavírus-fertőzés gyanújával 304 808 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. (MTI)

Kapcsolódó: Már csaknem 6,2 millióan fertőződtek meg a világon

Már félezernél is több egészségügyi dolgozó fertőződött meg

Az Egyesült Államok kétmillió adag hidroxiklorokint küldött Brazíliának

Magyarországon meghalt 1 újabb beteg a járvány miatt

Párizsban a járdákat és az úttesteket is elfoglalhatják a kávéházi teraszok

Fideszesek maszk nélkül adták át időseknek a mások által felajánlott élelmiszert