Rengeteg gyermeket tart fogva a magyar állam a tranzitzónákban

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint összesen mintegy 300-360 főt tarthatnak fogva a röszkei és tompai tranzitzónákban. Nagy többségük gyerek. 

A jogvédő szervezet azt írja, hogy:

szeptember 23-án harminc, Tompán fogva tartott családfő petícióval fordult a tranzitzóna vezetéséhez. A sok-sok hónapra elzárt családok kétségbeesése érthető, hiszen a szülők tehetetlen tanúi annak, hogy a gyerekeiket megfosztják mindattól a jótól, iskolától, játéktól, szabadságtól, vidámságtól, amely kijár minden más gyereknek. Nem értik, ha már sokszor éveket várva legálisan léptek be a tranzitzónába, és semmiféle bűncselekményt nem követtek el, miért tartják őket mégis fogva, mégpedig határozatlan ideig. Mint írják, „a szülők súlyos lelki problémákkal küszködnek a gyerekeik sorsa miatt, és azért, mert a jövő kiszámíthatatlan”.

A Helsinki Bizottság szerint nem lehet pontosan tudni, összesen hány emberről lehet szó, mert az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem közli a számokat. A tranzitzónák körül nagy a titkolózás, csak kiválasztott civil szervezetek kapnak bejárást, de a hatóságok még az ő lehetőségeiket is leszűkítik. Azt írják:

Tudomásunk szerint összesen mintegy 300-360 főt tarthatnak fogva a röszkei és tompai tranzitzónákban. Nagy többségük gyerek. Vannak, akik ráunnak a vegzálásra, és visszamennek Szerbiába. És akadt néhány család, amelyet hosszú raboskodás után gyakorlatilag indokolás nélkül engednek ki.

A közleményben a civil szervezet hangsúlyozza, hogy 2015 óta “gyakorlatilag folyamatosan romlott a röszkei és tompai tranzitzónákba zárt emberek helyzete”. Az egyik legfontosabb probléma pedig négy éve változatlan: a kormány nem tekinti fogvatartási helynek a tranzitzónákat, ezért nincsen semmiféle jogi garanciája annak, hogy rács mögé zárt ember fogva tartását vagy a tranzitzónás elhelyezését az OIF-től független hatóság, például egy bíró felülbírálhassa.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy a menedékkérő ügyfelei panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, hogy emberek fogva tartásáról van szó, mégpedig jogellenes fogva tartásáról. A strasbourgi bíróság első körben született 2017-es ítéletét – amelyet a hét bíró teljes egyetértésben hozott meg – a kormány megtámadta, így az ügyet most a strasbourgi bíróság Nagykamarája tárgyalja. Erről jövő csütörtökön születik döntés.

Tegnap a Helsinki Bizottság egy, a röszkei tranzitzónában élő család történetét mutatta be. Az iráni rendező és 10 éves fia 11 hónapja vannak ott. Az apa és fia Magyarországon akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket.

Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni. (helsinki.hu, hvg.hu)