Példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.

Az unió egészére és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019-es őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak – közölte.

A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását az olyan ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött súlya, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni.

Kiemelte: erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza. Az unió egészében a mutató várhatóan a tavalyi 6,7 százalékról az idén 9 százalékra nő, majd jövőre 8 százalék körüli szintre mérséklődik.

A kereslet visszaesése és az alacsony olajárak miatt az idén a fogyasztói infláció csökkenésére lehet számítani. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint az idén 0,2 százalék, 2021-ben pedig 1,1 százalék lehet. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6 százalékos, jövőre pedig 1,3 százalékos infláció várható.

A szakpolitikai intézkedések nyomán emelkedik a költségvetési hiány és az államadósság. Az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,5 százalékra emelkedik, majd jövőre mintegy 3,5 százalékra esik vissza. A 2014 óta tartó csökkenő tendenciát mutató GDP-arányos államadósság ismét növekedni fog. Ez a mutató az euróövezetben a 2019-es 86 százalékról 2020-ban 102,75 százalékra nő, majd 2021-ben várhatóan 98,75 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a tavalyi 79,4 százalék után az idén mintegy 95 százalékos, jövőre pedig 92 százalékos érték várható.

A járvány megfékezését célzó intézkedések fokozatosan várható enyhítése megteremtheti a kilábalás kereteit, az EU gazdasága ugyanakkor 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen – figyelmeztetett Paolo Gentiloni.

Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 7 százalékkal csökken a bruttó hazai termék (GDP)  és jövőre várható csak fokozatos fellendülés, amikor 6,0 százalékos lesz a gazdasági növekedés és 6,1 százalékosra mérséklődik a munkanélküliség az idei 7,0 százalékról. A visszaesés legmélyebb pontja a második negyedév végére várható.

A koronavírus világjárvány a beruházási ciklus tetőpontján sújtott le a magyar gazdaságra. A tavalyi 15,3 százalékos növekedés után beruházások 18,7 százalékkal esnek vissza és 8,9 százalékos növekedés várható jövőre.

A vírus okozta világválság leginkább a turizmus és a közlekedési ágazat visszaesését idézte elő, amelyek a szolgáltatási szektor közel felét teszik ki.

Bár az ipar és építőipar területén hozott járványmegelőző korlátozások továbbra is mérsékeltek az országban, a nemzetközi recesszió különösen erősen sújthatja a feldolgozóipart az olyan erősen ciklikus ágazatok jelentős súlya miatt, mint a járműgyártás.

A tartós fogyasztási cikkek, valamint a beruházási javak iránt csökkenő importigény a mérséklődő világpiaci energiaárakkal együtt javítani fogja a kereskedelmi mérleg egyenlegét, amitől fizetési mérleg is a GDP 1,3 százalékának megfelelő többletbe fordul a tavalyi 0,9 százalékos deficit után.

Az infláció a tavalyi 3,4 százalékról idén 3,0 százalékra mérséklődik. Az államháztartás GDP arányos hiánya a tavalyi 2,0 százalékosról idén 5,2 százalékosra ugrik az alacsonyabb adóbevételek miatt és jövőre is 4,0 százalék lehet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,3 százalékról idén 75,0 százalékra ugrik, és jövőre 73,5 százalékára csökken.

A vártnál jelentősebben csökkentek a német feldolgozóipari megrendelések márciusban

Németországban a feldolgozóipari megrendelések alakulását már jelentősen befolyásolták a koronavírus-járvány gazdasági következményei, az ágazati rendelésállomány a vártnál nagyobb mértékben esett márciusban.

A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis ma azt közölte, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya 1991 januárja óta legnagyobb mértékben, 15,6 százalékkal zuhant havi szinten a februári 1,2 százalékos csökkenés után. Szakértők márciusra alacsonyabb, 10 százalékos csökkenésre számítottak.

Éves összevetésben 16 százalékkal esett a német feldolgozóipar rendelésállománya márciusban.

Márciusban a belföldi megrendelések 14,8 százalékkal csökkentek, a külföldi megrendelések pedig 16,1 százalékkal estek februárral összevetve.

A franciák átlagosan 2,5 kilót híztak a karantén alatt

A franciák többsége, mintegy 57 százalékuk átlagosan 2,5 kilót szedett fel a koronavírus-járvány miatt kihirdetett általános karantén március 17-i kezdete óta – derül ki az Ifop-közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet a Darwin Nutrition internetes oldal tett közzé szerdán.

Március 17. óta Franciaországban a nem munkába járók csak a lakóhelyük egy kilométeres körzetében hagyhatják el a karanténként megjelölt címüket, és előzetesen kitöltött igazolással kizárólag naponta egyszer egy órára mehetnek egyedül vásárolni, orvoshoz, egészségügyi sétára vagy szabadtéri sporttevékenységet végezni. A kijárási korlátozásokat 100 ezer rendőr felügyeli, rendszeresen igazoltatják az embereket.

A tanulmány szerint a férfiak 56, a nőknek pedig 58 százaléka hízott, a férfiak 2,7, míg a nők általában 2,3 kilót szedtek fel.

A súlyfelvétel leginkább a munkanélkülieket és a kevésbé diplomázottakat sújtja – hívta fel a figyelmet a tanulmány, amely szerint a gyereket nevelő párok is jobban ki vannak téve a hízás veszélyének, mint azok, akik egyedül töltik a karantént.

A bezártság egyik következménye az, hogy a megkérdezettek 42 százalékának “feszültségei és heves vitái” voltak a párjával az étkezések előkészítésével kapcsolatos kérdésekben, és 41 százalékuk azon is veszekedett, hogy mit egyenek.

A karanténban elsősorban a nők feladata az étkezés: a párkapcsolatban élő nők 71 százaléka azt állította, hogy ő főz, és a párkapcsolatban élő férfiaknak csak 21 százaléka vesz részt jobban az ételek elkészítésében, mint a karantén előtt.

A megkérdezettek 56 százaléka azt tervezi, hogy a karantén után egészségesebben fog táplálkozni, de csak 18 százalékuk szeretne fogyókúrázni.

A reprezentatív felmérés április 24. és 27. között 3045 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült.

A francia szenátus jóváhagyta az egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását

Az ellenzéki többségű francia szenátus elfogadta első olvasatban mára virradóra a koronavírus-járvány miatt kihirdetett egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását előíró törvényjavaslatot, de jelentősen módosította a kormány által benyújtott tervezetet, nagyobb hatáskört ruházva a polgármesterekre.

A szenátorok közül 240-en támogatták, 25-en viszont elutasították a március 24-én kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását.

A kormány javaslatában július 24-ig tartó hosszabbítás szerepelt, ezt a felsőház július 10-re módosította.

A hét cikkelyből álló szöveg megerősíti a rendkívüli állapotot és törvényi kereteket biztosít a kormánynak ahhoz, hogy rendeleteket hozzon a járvány megfékezése érdekében, illetve, hogy az általános karantén május 11-től tervezett fokozatos feloldása után is biztosítsa a megfelelő óvintézkedéseket – jelezte Olivier Véran egészségügyi miniszter

A szenátorok jóváhagyták a Covid-19-betegek és a velük kapcsolatba kerültekről vezetett informatikai nyilvántartás létrehozását is, de garanciákat építettek a javaslatba, mégpedig azzal, hogy időben korlátozták az orvosi titoktartás alóli mentességet, és kizárólag a vírussal kapcsolatos orvosi adatok listába vételét engedélyezték.

A tervezetet még a Nemzetgyűlésnek is meg kell vitatnia, majd várhatóan még a héten elfogadja a parlament.

Johnson: napi 200 ezer szűrés a következő cél

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a hónap végéig 200 ezerre kell növelni a koronavírus-szűrések napi számát Nagy-Britanniában.

Johnson maga is átesett a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19 betegségen, egy hétig kórházban volt és három napig intenzív kezelésre is szorult.

A konzervatív párti kormányfő március végén kezdődött betegsége óta most először vett részt a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi vitájában, és kijelentette: a kormány célkitűzése az, hogy május végére naponta 200 ezer koronavírus-szűrést végezzenek el az országban, és utána “még feljebb kell menni”.

Az április végére kitűzött cél a napi 100 ezer szűrés volt, és ezt a kapacitást sikerült elérni, sőt az elmúlt időszakban volt olyan nap, amikor 120 ezernél több szűrést végeztek Nagy-Britanniában.

A kormány és az ellenzék között ugyanakkor vita van arról, hogy az egyes helyszínekre – például az idősotthonokba – kiküldött szűrőeszközök is beleszámítanak-e a napi szűrési számba, mivel vannak olyan adatok, amelyek szerint ezek közül nem mindegyiket használták fel.

Boris Johnson nemrégiben azt mondta, hogy a valódi cél a napi negyedmillió koronavírus-szűrés elérése.

A mai alsóházi vitanapon Johnson megerősítette, hogy vasárnap részletesen ismerteti az országgal a Covid-19 járvány miatt március 23-a óta érvényben lévő korlátozások enyhítésének menetrendjét.

Hozzátette: reményei szerint bizonyos intézkedéseket már hétfőn meg lehet hozni, de ezeket egyelőre nem részletezte.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a jelenleg érvényes előírások bármiféle módosítása esetén az elsődleges fontosságú feladat annak biztosítása, hogy a járvány terjedése nehogy ismét ugrásszerűen felgyorsuljon.

Az üzleti szektor szervezetei által sürgetett enyhítési lépésekre utalva Johnson kijelentette: gazdasági katasztrófát okozna, ha a Covid-19 járvány terjedését mutató görbék – amelyek hetek óta folyamatosan lefelé tartanak – esetleg újból felfelé indulnának és emiatt ismét korlátozásokat kellene bevezetni.

Johnson tervei szerint a kormány e hét végén arról ismertet átfogó menetrendet, hogy miként lehet újraindítani a gazdaságot, a gyerekek milyen módon térhetnek vissza az iskolákba, hogyan lehet majd ismét munkába utazni és hogy lehet a munkahelyeket biztonságosabbá tenni, úgy, hogy közben folytatódhasson a járvány visszaszorítása.

Nagy-Britanniában jelenleg csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése, valamint napi egy testedzés céljából lehet kimenni az utcára, és kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember nem tartózkodhat együtt közterületen.

Kivételt jelent a korlátozások alól, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, ha más, rászoruló emberről kell gondoskodnia, vagy ha munkába utazik, de ez utóbbi is csak akkor, ha az illető az egészségügyben vagy más, kiemelt fontosságúként meghatározott területen dolgozik.

Szlovákiában mérséklődik a járvány terjedése, újabb korlátozásokat oldottak fel

Több hete folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az új típusú koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak száma, ezért a kormány ma reggeltől egyidejűleg léptette érvénybe a kéthetes ciklusokban tervezett enyhítések második és harmadik fázisát.

Míg két héttel ezelőtt – az első szakaszban – a kisebb alapterületű üzletek és szolgáltatók nyithattak meg, mától a nagyobb alapterületen működő üzletek és szolgáltatások, a kisebb bevásárlóközpontok, a kültéri sportpályák, a rövid távú szállást nyújtó intézmények, illetve a kültéri turistalátványosságok indíthatták újra működésüket, engedélyezték az istentiszteleteket, és kinyithattak a múzeumok és galériák, illetve az éttermek és bárok teraszai is.

A korlátozások részleges feloldása mellett továbbra is érvényben maradnak az egészségbiztonsági előírások, például az, hogy az üzletekbe belépők számát az alapterület alapján korlátozzák, a belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés és a legalább 2 méteres távolságtartás. A korlátozások feloldásának negyedik fázisa elvben két hét múlva esedékes, akkor már a mozik, az uszodák, a nagyobb bevásárlóközpontok, az iskolák és az óvodák is megnyílhatnának.

Ennek feltétele, hogy a kór terjedése nem gyorsul fel jelentősen, vagyis, hogy a SARS-CoV-2 vírussal újonnan diagnosztizált fertőzöttek számának napi átlaga száz alatt marad.

Közben tegnap 8 újabb személynél mutatták ki a Covid-19 betegség kórokozóját, így a korábbiakkal együtt eddig már 1429 fertőzöttet tartanak nyilván – derült ki a központi válságstáb honlapján ma közölt adatokból.

Az országban több hete folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a kórral újonnan diagnosztizáltak száma. Míg a napi átlag három héttel ezelőtt 50 körül volt, két hete 25 alatt alakult, a múlt héten pedig a számuk átlagban a napi öt alá csökkent. A kór hivatalosan elismert halálos áldozatainak száma 25, eddig 762 embert nyilvánítottak hivatalosan gyógyultnak, az elvégzett vírustesztek száma közel 105 ezer.

Kijevben újból kisvállalkozók tüntetnek a korlátozások feloldásáért

Újabb tüntetést kezdtek ma Kijev belvárosában kisvállalkozók a koronavírus-fertőzés terjedése ellen bevezetett korlátozások feloldását követelve, miközben a betegek száma az országban továbbra is gyors ütemben nő, az azonosított fertőzötteké meghaladta a 13 ezret.

Az UNIAN ukrán hírügynökség helyszíni beszámolójában azt írta, hogy ma délelőtt javarészt vidékről érkezett vállalkozók mintegy ötven autóval blokád alá vonták a járműforgalmat a főváros központjában. A parlamenti könyvtárnál pedig mintegy 30 gyalogos demonstráló – folyamatosan körbejárva a gyalogátkelőkön keresztül – akadályozza az autók áthaladását. Az utóbbi napokban ez már legalább a harmadik utcai tiltakozása Kijevben kis- és középvállalkozóknak az őket sújtó karanténkorlátozások ellen.

Közben az egészségügyi miniszter szokásos napi online sajtótájékoztatóján közölte, hogy mára egy nap alatt az azonosított koronavírusos fertőzöttek száma 487 új esettel nőtt, és elérte a 13 184-et, a betegségben elhunytaké pedig 11 újabb halálos áldozattal 327-re emelkedett. A betegségből eddig 2097-en gyógyultak fel, közülük 118-an az elmúlt napban. Az új betegek között 72 egészségügyi dolgozó van, körükben a megfertőződöttek száma már elérte a 2251-et.

Ma megérkezett a Kijev melletti hosztomeli repülőtérre az An-225 “Mrija” (Álom) elnevezésű ukrán óriás szállító repülőgép egy újabb egészségügyi szállítmánnyal Kínából. A “Mrija” korábban április 23-án hozott egy több mint száz tonnányi kínai egészségügyi szállítmányt Ukrajnába. Ezt az újat a Naftohaz ukrán állami gázvállalat fizette, és a cég közleménye szerint a 111,5 tonna, védőfelszerelésekből és orvosi készülékekből álló humanitárius szállítmányt hazai egészségügyi intézmények között osztják szét. A Naftohaz hozzáfűzte, hogy a humanitárius szállítmányának ez a második része, ugyanis előző nap egy An-22-es gép már megérkezett 31,5 tonna rakománnyal.

Előző nap mintegy száz ukrán érkezett haza a németországi Dortmundból egy charterjárattal – számolt be ma az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az új szabályok szerint az utasoknak 14 napos önelszigetelésbe kell vonulniuk, amelynek a betartását a hatóságok mobiltelefonos applikációval ellenőrzik.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy tévéműsorban ma arról beszélt, hogy nyáron akár már helyreállhat a belföldi légi járatok közlekedése, a nemzetközi járatokkal viszont a helyzet bonyolultabb, hiszen ez nemcsak Ukrajna döntésétől függ, hanem attól, fogadja-e a repülőgépeket a másik ország.

Oroszország csaknem utolérte a német és a francia adatokat az igazolt fertőzések terén

Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 559-cel 165 929-re nőtt az igazolt fertőzések száma, így ebben a mutatóban, az abszolút számokat tekintve, csaknem utolérte Franciaországot (170 694) és Németországot (167 007) a ma nyilvánosságra hivatalos hozott adatok szerint.

Ez Oroszországban 6,8 százalékos napi növekményt jelent, az új esetek 40,9 százaléka tünetmentes. A halálozások száma 86-tal 1537-re, a gyógyulásoké 1462-vel 21 327-re emelkedett.

Moszkvában 5858-cal 85 973-ra nőtt a fertőzések száma (+7,3%). A halottak száma 50-nel 866-ra, a gyógyultaké pedig 588-cal 8458-ra nőtt.

Az országban eddig csaknem 4,6 millió, az elmúlt nap alatt pedig mintegy 173 ezer tesztet végeztek el. Moszkvában a szűrések száma a járvány kezdete óta meghaladta az 1 milliót, és naponta több, mint 40 ezerrel növekszik.

Leonyid Rosal, a sürgősségi gyermeksebészeti és traumatológiai kutatóintézet elnöke a Kommerszant című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy orosz orvosok és katonák egy 2019. június 24-én, az Összoroszországi Népfront szervezésében megtartott zárt tanácskozáson arra a megállapításra jutottak, hogy az egészségügyi rendszer nincs felkészülve a tömeges orvosi segítségnyújtásra rendkívüli helyzet esetén. A részvevők arra következtettek, hogy ebből a szempontból az összes régiónak önellátónak kellene lennie, kiküszöbölendő a betegek Moszkvába vagy Szentpétervárra szállításának kényszerét.

Az ebben a témában Oroszországban első ízben megtartott fórum részvevői indítványozták, hogy a tárcák kezdjék meg a szakemberek felkészítését a sérültek tömeges fogadására, számítsák ki, hogy az ágyállományban mekkora tartalékokat kell kialakítani, lássák el káderekkel és felszereléssel a régiókat, biztosítsák az egészségügyi alkalmazottak folyamatos továbbképzését. Az országos ismertségű Rosal doktor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült felkészülni a járványra, és úgy vélekedett, hogy a veszélyről nem zárt ajtók mögött kellett volna tanácskozni, hanem “teli torokból kiabálni”. (MTI)

Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: két napja csökken az aktív fertőzöttek száma

Trump változatlanul az Egyesült Államok gazdasági újraindítása mellett érvel

Meghaladta a 3,66 milliót a fertőzöttek száma a világon

Meghalt 10 újabb beteg a járvány miatt Magyarországon

Karácsony Gergely főpolgármester válaszolt a támadásokra

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!