Olaszországban tovább csökkent a halottak napi száma

285-tel emelkedett egy nap alatt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak a száma Olaszországban – közölte ma este az olasz polgári védelmi hatóság az utolsó járványtájékoztatón. Mostantól a hatóság kizárólag interneten közli a számokat, nem tartanak több sajtótájékoztatót a járvány adatainak alakulásáról.

A járvány helyi kitörése óta a halottak száma elérte a 27 967-taz országban.

Az aktív fertőzöttek száma egy nap alatt több mint háromezerrel csökkent, és ezzel párhuzamosan rekordot döntött a gyógyultak száma is.

A halottak száma csökkent a szerdán mért 323-hoz képest. Hetek óta ez az első alkalom, hogy a halottak száma egy nap alatt háromszáz alá süllyedt.

Az aktív fertőzöttek száma egy nap alatti száma 3106-tal csökkent, ami az eddigi legmagasabb adatnak számít. A jelenleg regisztrált betegek száma 101 551-nek felel meg. A betegek közül több mint 81 ezren házi karanténban tartózkodnak. Intenzív osztályon 1694-en maradtak, ez a tizenöt napja mért adat felével egyenlő.

A gyógyultak száma túllépte a 75 ezret. Az utóbbi huszonnégy órában 4693-mal nőtt a gyógyultak száma, ami szintén az eddigi legmagasabbnak felel meg.

A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 205 463-t.

A gócpont Lombardiában egy nap alatt 598 beteget szűrtek a korábbi 786-hoz képest. A tartományban a diagnosztizált fertőzöttek száma meghaladja a 75 ezret. Kilencvenhárman haltak meg a korábbi száznégyhez képest. A régióban február 20. óta több mint 13 ezren veszítették életüket a járványban. Ezzel egy időben a február 23-án elsőként vesztegzár alá helyezett Lodi és Cremona kórházai jelezték, hogy kilenc korábban már meggyógyult,és a teszteken negatívnak bizonyult személy fertőzödött meg ismét.

Olaszország minden tartományában a fertőzésterjedést mutató R0-érték egy alatt van. Luca Richeldi a polgári védelem egészségvédelmi szakértője elmondta az utóbbi tizenöt napban felére sikerült csökkenteni a halottak napi számát, megkétszereződött a gyógyultak napi létszáma. Ma az olaszországi tartományok felében száz alatt volt a napi diagnosztizált fertőzöttek száma. Majdnem két millió vírustesztet végeztek el az utóbbi több mint két hónapban.

“Az óvintézkedések megtették hatásukat. A járvány új szakaszába léptünk” – mondta Angelo Borrelli a polgári védelem vezetője. Bejelentette, hogy mostantól a hatóság kizárólag interneten közli a számokat, nem tartanak több sajtótájékoztatót a járvány adatainak menetéről.

Borrelli hozzátette, hogy a polgári védelem továbbra is az óvintézkedések tiszteletben tartását tanácsolja, mindenekelőtt a társadalmi távolságtartást.

A francia kormány 20 millió eurós programmal ösztönzi a karantén utáni kerékpár-használatot

A francia kormány 20 millió eurós programmal ösztönzi a kerékpár-használatot annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások feloldásakor a tömegközlekedési járművek zsúfoltságától tartó franciák gépkocsi helyett inkább biciklivel járjanak dolgozni, valamint azért is, hogy ne emelkedjen vissza a légszennyezettség a karantén előtti szintre.

“Azt szeretnénk, ha ez az időszak egy újabb lépést jelentene a kerékpározási kultúra irányába” – mondta Elisabeth Borne környezetvédelmi és közlekedési miniszter a Le Parisien című napilapban ma megjelent interjúban.

“Franciaország lemaradásban van a napi kerékpár-használatban más országokhoz képest azzal, hogy a biciklivel megtett utak hatvan százaléka általában kevesebb, mint öt kilométer” – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a kormány 20 millió eurós programja a forgalomban lévő kerékpárok javítására, új tárolók felállítására és képzésekre szolgál.

A támogatásból egy állampolgár 50 euró értékben javíttathatja meg a kerékpárját a francia kerékpár-használók szövetsége által ajánlott és referenciaként elismert üzletekben és javítóműhelyekben. A cél az, hogy a karantén május 11-i végére minél több kerékpár legyen használható állapotban. A becslések szerint Franciaországban mintegy 30 millió használt kerékpár lehet.

A kormány új tárolók kialakítását is finanszírozza, valamint ingyenes oktatást indít annak érdekében, hogy az otthon töltött két hónap után mindenki bizalommal üljön fel a kerékpárra.

A miniszter technikai támogatásokat is ígért a városoknak és megyéknek annak érdekében, hogy minél több új kerékpársávot és átmeneti gyalogosterületeket alakítsanak ki. Arra is emlékeztetett, hogy a kerékpárok vétele és javítása már a kijárási korlátozások május 11-én esedékes feloldása előtt is engedélyezett.

Ezzel párhuzamosan Anne Hidalgo párizsi főpolgármester bejelentette, hogy a párizsi Rivoli utcát a karantén feloldása után átmenetileg lezárja a gépkocsiforgalom elöl, és az intézkedés a tervek szerint a járvány végéig érvényben marad.

A Párizst kelet-nyugati irányban a város közepén, a városháza és a Louvre múzeuma mentén csaknem három kilométeres szakaszon átszelő többsávos úton május 11-től csak a kerékpárok, a buszok, a taxik, a mentők és az építési vállalkozók járművei közlekedhetnek, más gépjárművek számára tilos lesz a behajtás – mondta a városvezető a francia hírügynökségnek adott interjúban.

Anne Hidalgo szeretné elkerülni, hogy Párizst “elözönöljék a környezetszennyezés szinonimájának számító autók”, és inkább a kerékpárhasználatra ösztönözi a párizsiakat “biztonságos és széles kerékpársávok” ideiglenes kialakításával a leginkább használt három metróvonal mentén. Ilyen a Rivoli utca is az 1-es metróval mentén.

A Rivoli utca lezárása hivatalosan a járvány miatti átmenti intézkedések részét képezi, de a főpolgármester nem zárta ki, hogy amennyiben sikeresnek bizonyul a kezdeményezés, véglegessé válhat Párizs egyik legfőbb útjának teljes átadása a kerékpárosoknak.

Pierre Chasseray, a 40 millió autósok egyesülete vezetője “szégyennek és botrányosnak” nevezte, hogy a főpolgármester egészségügyi indokokkal igazolja azt a döntést, amelyet két éve tervez “ideológiai okokból”. Szerinte a járvány miatt inkább a gépkocsik szerepét kellene visszaadni a városi közlekedésben és visszanyitni a Szajna menti rakpartokat a gépkocsiforgalom számára.

“Feleségem és kisgyerekeim vannak, szó se lehet róla, hogy a tömegközlekedésben kockáztassam az életemet. Ami pedig a biciklit illeti, mindenki nem ülhet kerékpárra, főleg nem hosszú távokra” – mondta az autósok képviselője.

Spanyolországban ismét háromszáz alá csökkent a halálozás

Spanyolországban 268 ember veszítette életét az új koronavírus okozta fertőzés következtében az elmúlt 24 órában. A halálozás négy nap után csökkent ismét háromszáz alá – tájékoztatott a spanyol egészségügyi minisztérium csütörtökön.

A SARS-CoV-2 elnevezésű vírus 24 543 ember életét követelte eddig, a fertőzést 112 050-en győzték le, utóbbiak közül 3103 pácienst az elmúlt egy nap során nyilvánítottak egészségesnek.

A regisztrált fertőzöttek száma 213 435, a napi új azonosított eseteké pedig 1309 a szaktárca jelentése szerint, amely napok óta a legmegbízhatóbbnak tartott, úgynevezett PCR-tesztek eredményeit veszi alapul, és nem tartalmazza azokat a pozitív eseteket, amelyeket más vizsgálati eljárásokkal igazoltak.

A legtöbb napi fertőzést a madridi autonóm közösségben szűrték ki, 406-ot, ezekkel 61 171-re emelkedett a regisztrált esetek száma a térségben.

Az Ibériai-félszigeten található spanyol tartományok közül a legkevesebb új eset, 1486 a dél-spanyolországi Murciában van, ahonnan 6 fertőzöttet jelentettek egy nap alatt. Az elmúlt 14 napban itt volt a legalacsonyabb, 4,22 százalék a fertőzöttek aránya 100 ezer lakosra vetítve.

A két észak-afrikai spanyol exklávéban, Ceutában és Melillában napok óta nem regisztráltak új koronavírusos esetet.

Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter a járvány kezdete óta rendszeres heti parlamenti bizottsági meghallgatásán bejelentette: Spanyolország készen áll arra, hogy havonta 10 millió egészségügyi védőfelszerelést állítson elő.
A kormány külföldi beszerzések révén összesen 115 milliót osztott ki ezekből az autonóm közösségeknek március 10-e óta, ebből 60 millió volt szájmaszk és 27 millió gumikesztyű. Gyorstesztekből 2,8 milliót küldtek szét – részletezte a miniszter.

Mint mondta, az országban 21, az új koronavírussal kapcsolatos kutatás indult már el 6,3 millió eurós (2,2 milliárd forintos) támogatással, közülük kettő védőoltás előállítására vonatkozik.

A tárcavezető a tervek szerint még ma ismerteti, hogy milyen feltételek mellett vezetnek be további enyhítéseket a járványügyi korlátozásokban.

Szombattól engedélyezni fogják a szabadtéri sporttevékenységeket mindenki számára, miután hat és fél hete csak a munkába járás, bevásárlás, kutyasétáltatás miatt lehet az utcán tartózkodni. A gyerekek számára négy napja tették lehetővé, hogy elhagyják otthonukat egy-egy órára naponta.

Sajtóértesülések szerint várhatóan idősávokban jelölik majd meg, hogy mikor mehetnek ki a friss levegőre a gyerekek és mikor az idős korosztály.

A spanyol kormány kedden fogadta el az óvintézkedések csökkentésére vonatkozó menetrendjét, amely szerint négy, egyenként legkevesebb két hétig tartó fázisban oldják fel a korlátozásokat, várhatóan június végéig.

A március 15-e óta érvényben lévő, lakhelyelhagyási megkötésekkel járó szükségállapot újabb meghosszabbítása is várható, ezúttal május 24-ig.

Johnson: Nagy-Britannia túljutott a járvány tetőzésén

Nagy-Britannia túljutott az új típusú koronavírus okozta járvány tetőzésén és a kormány hamarosan ismerteti az ország újraindításának terveit – mondta mai sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson maga is átesett a Covid-19 betegségen, a hónap elején egy hétig kórházban ápolták és három napig intenzív kezelésre is szorult.

A konzervatív párti miniszterelnök, aki március végén kezdődött betegsége óta ma este tartotta először a kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját a Downing Streeten, hangsúlyozta: most első ízben jelentheti ki, hogy a nagy-britanniai Covid-19 járvány már túljutott csúcspontján és lefelé tartó pályára került.

Hozzátette: a kormány a jövő héten átfogó tervet ismertet arról, hogy miként lehet újraindítani a gazdaságot, a gyerekek milyen módon térhetnek vissza az iskolákba, hogyan lehet majd ismét munkába utazni és hogy lehet a munkahelyeket biztonságosabbá tenni, úgy, hogy közben folytatódhasson a járvány visszaszorítása.

Belgiumban és Hollandiában, ideiglenes lassulás után, a járvány ismét erősödött

Belgiumban mai adatok szerint 660 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában. Mindez arra utal, hogy ideiglenes lassulás után a járvány újra erősödik.

A 11,5 millió lakosú országban a fertőzöttek száma átlépte 48 ezret. Közel 7600 ember hunyt el a koronavírus okozta betegségben, de szakértői vélemények szerint a valós szám jóval magasabb lehet. Az országban eddig 233 688 tesztet hajtottak végre.

Hollandiában újabb 514 embernek lett pozitív a tesztje, ami ismét növekedést mutat a keddi és szerdai adatokhoz képest. Az országban várhatóan a hétvégére, eléri a 40 ezret a regisztrált fertőzöttek száma. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben elhunytak száma csütörtökön 84 volt, 60-al kevesebb, mint szerdán. A helyi közegészségügyi intézet továbbra is arról számol be, hogy folyamatosan csökken a kórházi betegfelvételek és a járványban elhunytak száma is.

Luxemburgban, a fertőzésben megbetegedettek aránya kevéssel nőtt az elmúlt napokhoz képest. Míg kedden csak 6, szerdán 12, addig csütörtökön már 28 új esetet rögzítettek az egészségügyi hatóságok. A helyi sajtó viszont arról számol be, hogy az elmúlt 24 órában nem történt a járvánnyal összefüggésben haláleset az országban.

Az országban a járvány kezdete óta 41 758, az elmúlt egy napban pedig 2017 tesztet hajtottak végre. A hivatalos összesítés szerint az eddig elvégzett tesztek 9 százaléka lett pozitív. A kórházban ápoltak száma 141-ről 115 főre csökkent, 21-en azonban még mindig intenzív ellátásra szorulna.

A félmilliós nagyhercegségben 3769 fertőzöttet és 89 elhunytat tartanak számon.

Újabb lazításokról döntöttek Németországban

A korornavírus-járvány miatt elrendelt németországi korlátozások további lazításáról állapodtak meg ma a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán.

A vallási intézmények ismét fogadhatnak hívőket, megnyithatnak a múzeumok és egyéb kiállítóhelyek, kinyithatják a játszótereket, az állatkerteket és a botanikus kerteket. A részletszabályokról a tartományi kormányok döntenek.

A lazítások igen visszafogottak, és a fertőzéshigiéniai előírások betartása mellett nem fenyegetnek a járvány súlyosbodásának veszélyével – mondta a tanácskozás után Peter Tschentscher hamburgi polgármester.

Be kell várni az eddigi lazítások hatását mutató adatokat, ezért csak a következő, május 6-i megbeszélésen döntenek nagyobb szabású ügyekről, az óvodák, az iskolák és a sportegyesületek működéséről – mondta Angela Merkel kancellár.

Kiemelte: lehetnek eltérések a tartományok között, de a stratégia egységes, és a cél közös, arra irányul, hogy ismét minden egyes fertőzésnél feltárják és lezárják a vírus terjedésének lehetséges útjait, mint a járvány legelején.

Több mint 300 ezren veszítették el a munkájukat Németországban áprilisban

Háromszázezernél is többen veszítették el az állásukat áprilisban Németországban a koronavírus-járvány miatt, és a munkaadók több mint tízmillió embert jelentettek be rövidített munkaidőre a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) csütörtöki adatai szerint.

A regisztrált munkanélküliek száma 308 ezerrel emelkedett áprilisban az előző hónaphoz képest. Így 2 644 000 állástalant tartanak nyilván az ügynökség adatbázisában.

A munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 5,8 százalékra emelkedett.

A járvány a német történelem második világháború utáni korszakának legnagyobb válságába taszította a gazdaságot.

A krízis mélységét jelzi az is, hogy az új munkaerő iránti kereslet “jóformán bezuhant” áprilisban, a betöltendő állások száma 25 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

Az idei így egy “nagyon-nagyon atipikus április”, hiszen a tavasz jellemzően a munkaerőpiac élénkülésének ideje – mondta Detlef Scheele, a BA elnöke a szervezet nürnbergi központjában tartott tájékoztatóján.

Kiemelte: a sok rossz hír mellett van egy jó is, méghozzá az, hogy “működik” a rövidített munkaidő intézménye, a kieső bér egy részét a BA forrásaiból pótló munkahelymegőrző megoldás. Áprilisban 10,1 millió munkavállalót jelentettek be előzetesen erre a foglalkoztatási formára, ami a legutóbbi nagy válság legsúlyosabb időszakában, 2009 tavaszán regisztrált 1,4 millió bő hétszerese.

A rövidített munkaidőre bejelentett dolgozók számának minden elképzelést felülmúló emelkedésének láttán “elállt a lélegzetünk”, de ez mégis kedvező fejlemény, mert azt jelenti, hogy több mint tízmillióan nem veszítik el az állásukat – húzta alá Detlef Scheele.

Rámutatott: a bejelentés önmagában nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy valamennyien rövidített munkaidőben – és a korábbinál kisebb bérért – dolgoznak. A munkaadók első lépésként konzultálnak a BA szakértőivel, és második lépésként összeállítanak egy bejelentést, amelyben rögzítik, mennyi dolgozónál fordulhat elő, hogy át kell állítani rövidített munkaidőre. Ezután tovább működtetik vállalkozásukat, és a ténylegesen rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma majd csak akkor derül ki, amikor befutnak a BA-hoz az első elszámolások.

Így egyelőre csak előzetes bejelentések, és nem tényadatok vannak, és azt sem lehet még tudni, hogy mekkora a válság miatt feleslegessé váló, és el nem végzett munka aránya, és mikor lehet visszaállni a teljes munkaidőre.

Az biztos, hogy nincsenek párhuzamok a 2008-2009-es válsággal, akkor elsősorban a feldolgozóiparban és a pénzügyi szolgáltatások területén alkalmazták a rövidített munkaidőt, most pedig az idegenforgalomban, a vendéglátásban és az élelmiszeriparban – fejtette ki a BA vezetője.

A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.

A kormány a szerdai ülésén újabb kedvezményről döntött, bevezetik, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.

Osztrák pénzügyminiszter: a részmunkaidős foglalkoztatás megakadályozza a tömeges munkanélküliséget

A részmunkaidős foglalkoztatás előnye, hogy megakadályozza a tömeges munkanélküliséget – jelentette ki Gernot Blümel pénzügyminiszter egy bécsi sajtótájékoztatón, amelyet Christine Aschbacher munkaügyi miniszterrel és Margarete Schramböck gazdasági miniszterrel közösen tartott a koronavírus-járvány okozta válság következtében az osztrák munkaerőpiacon kialakult helyzetről.

Európában “egyedülálló modellnek” nevezte Blümel a részmunkaidős foglalkoztatást. A pénzügyminiszter ismertette, hogy a nyilvántartás szerint Ausztriában 1,2 millióan dolgoznak részmunkaidőben és 102 ezer vállalkozás tért át a részmunkaidős foglalkoztatásra.

A tárcavezető bejelentette, hogy hétről tízmilliárd euróra növelik azoknak a cégeknek a támogatását, amelyek elbocsátás helyett a részmunkaidős foglalkoztatást választották. Arról is tájékoztatott, hogy a meghirdetett támogatások, segélycsomagok részeként több mint 15 milliárd euró likviditást bocsátottak rendelkezésre. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a közelmúltban sokkal több hitelkérelmet nyújtottak be, mint amennyire számítottak; éppen ezért a gyorsított hitelelbírálásról egyeztettek a hitelintézetekkel.

“Különösen drámainak” nevezte Christine Aschbacher munkaügyi miniszter a munkaerőpiacon kialakult helyzetet. Április közepén 588 205 álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 533 ezren voltak munkanélküliek, a többiek képzésben vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus-válság következtében az előző év azonos időszakához képest 231 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy az enyhítéseknek köszönhetően a szám ugyan csökkenni kezdett, jelenleg azonban még mindig 572 ezer álláskeresőt tartanak nyilván.

A koronavírus-járvány hatására néhány tartományban rekord magasságot ért el a munkanélküliek száma: Tirolban 172,9 százalékkal 45 782 főre, Salzburg tartományban 132 százalékkal 30 827-re, Stájerország tartományban pedig 109,5 százalékkal 65 227-re nőtt a számuk. Bécsben a tavalyihoz képest 50 százalékkal többen, összesen 176 079-en váltak munkanélkülivé.

Az ágazatok közül legtöbben a turizmusban (114 ezren) és az építőiparban (45 ezren) vesztették el a munkahelyüket. Aschbacher ígéretet tett arra, hogy hetente közzéteszik a munkanélküliek és a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát, és újra lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek átképezzék magukat.

Közben a rendőrség hatszáz cégnél végzett ellenőrzéseket, azt vizsgálták, nem történik-e visszaélés a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszámával, az igényelt támogatásokkal kapcsolatban. Április végéig ugyanis 103 ezer esetben kérvényezték a részmunkaidős foglalkoztatást, a beadott kérvényekből 98 070 kérelem volt hiánytalan.

Margarete Schramböck gazdasági miniszter hangsúlyozta, az a cél, hogy megteremtsék a válságból való kilábalás feltételeit. Szavai szerint kihívásokkal teli időszak áll az ország előtt. A “termelés reneszánszának” fontosságáról beszélt, miszerint Európának a jövőben a félvezetők és az akkumulátorok mellett orvosi védőfelszerelésekkel is el kell tudnia látni magát, sőt, a gyógyszerek előállításában is kiemelkedőnek kell lennie.

“Egyetlen egy országtól sem függhetünk úgy, ahogyan jelenleg” – szögezte le.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 72 ember koronavírus-tesztje lett pozitív; így a fertőzöttek száma 15 352-ről 15 424-re emelkedett. A gyógyultak száma tegnap óta 128-cal nőtt, 12 779-ről 12 907-re. Az aktív betegek közül 502-t ápolnak kórházban, 15 fővel kevesebbet, mint az előző napon, 128-an vannak intenzív osztályon. A betegség okozta szövődményekbe 584-en haltak bele.

Megfertőződött az orosz miniszterelnök

Covid-19 betegséggel fertőződött meg Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.

Ezt maga a kormányfő jelentette be a Rosszija 24 hírcsatornán.

Az önkéntes karanténba vonuló Misusztyin azt javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy ügyvivőnek Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettest nevezze ki.

A cseh betegek több mint 40 százaléka felgyógyult

Csehországban ma reggelig 227 halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, a felgyógyultak száma pedig 3120-ra emelkedett, ami az összes beteg több mint 40 százaléka – derült ki a cseh egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatásából.

A halálesetek számának az emelkedése a minimálisra csökkent, szerdán senki sem halt meg. Az áldozatok döntő többsége idősebb személy.

Csehországban az első fertőzést március elsején mutatták ki, azóta 7581 személy betegedett meg. Szerdán több mint hétezer tesztet végeztek, és 75 személynél mutatták ki a fertőzést. Az új fertőzések száma már több mint egy hete jóval száz alatt mozog. Kórházban jelenleg 348 személyt kezelnek, mintegy hatvannál a betegség lefolyása súlyosnak minősíthető. Az elvégzett tesztek száma már megközelítette a 250 ezret.

Az országos válságstáb mai közleménye szerint a csehországi koronavírus-járvány egyre inkább veszít erejéből, ami lehetővé teszi a közélet és a gazdasági tevékenység fokozatos normalizálását. Néhány intézkedés azonban – például arcmaszkok viselése a köztereken – még hosszabb ideig fennmarad.

Romániában először csökkent jelentősebben az aktív esetek száma

Romániában először következett be a napi jelentésekben hangsúlyosabb csökkenés az aktív koronavírus-fertőzöttek száma tekintetében, ami annak köszönhető, hogy a mai összesítésben az utóbbi napon meggyógyultak száma (448) jelentősen meghaladja az újonnan regisztrált fertőzöttekét (262).

A stratégiai kommunikációs törzs ma kora délután ismertetett adatai szerint az utóbbi 24 órában a járvány terjedési sebessége is mintegy 20 százalékkal elmaradt az utóbbi hét ritmusától, ugyanakkor a napi gyógyulások száma is mintegy 25 százalékkal meghaladta az eddigi rekordot. A betegségből mindeddig felgyógyultak aránya ma túllépte az eddig regisztrált fertőzések 30 százalékát: gyakorlatilag a betegség romániai megjelenése óta diagnosztizált minden harmadik fertőzöttet – két egymást követő negatív koronavírus-teszt után – gyógyultnak nyilvánítottak.

Romániában eddig 12 240 embernél mutatták ki az új típusú koronavírust, közülük 221-et intenzív osztályon ápolnak. A legutóbbi összesítés óta újabb 20 halálesetet jelentettek, ami elmarad az utóbbi hét átlagától. Romániában eddig 695 halálos áldozatot követelt a járvány, külföldön pedig 88 Covid-19-cel diagnosztizált román állampolgár vesztette életét.

Romániában a szakemberek arra számítanak, hogy a következő napokban tetőzhet a járvány, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez attól is függ, mennyire tanúsítanak önmérsékletet az emberek a május elsejei munkaszüneti napot magába foglaló hosszú hétvégén. Amióta Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy a május 15-én lejáró rendkívüli állapot után feloldhatják a kijárási korlátozások egy részét, megnövekedett a forgalom a romániai városokban.

A hatóságok továbbra is naponta több mint négyezer embert bírságolnak meg a most még érvényben lévő kijárási korlátozások megsértéséért: az utóbbi 24 órában kiszabott bírságok átlagértéke megközelítette a 2500 lejt (182 ezer forint).

A bukaresti kormány a katonai rendeletek megsértéséért kiszabott pénzbüntetésekből származó bevételt az egészségügyi rendszerhez akarja irányítani – közölte egy televíziós interjúban Marcel Vela belügyminiszter. Eddig 290 ezer esetben bírságoltak 570 millió lej értékben. Ez a pénz – amennyiben sikerül behajtani – nem a kormányhoz, hanem a helyi hatóságokhoz kerül, nekik kell majd az egészészségügyi hálózathoz irányítaniuk azt – magyarázta a tárcavezető.

Ma ünnepélyes keretek között indították útnak Jászvásárból (Iasi) azt az 52 tagú – orvosokból és ápolókból álló – egészségügyi küldöttséget, amely a szomszédos Moldovai Köztársaságban fog segítséget nyújtani a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. A humanitárius misszió búcsúztatásán Ludovic Orban miniszterelnök, a belügyi és védelmi tárca vezetője is részt vett, Bogdan Aurescu külügyminiszter pedig személyesen is elkíséri Chisinauba a román egészségügyi különítményt.

A Moldovának szánt egészségügyi felszerelésekről és gyógyszerekről várhatóan mai ülésén fogad el határozatot a bukaresti kormány.

Meghaladta a tízezret Ukrajnában a fertőzöttek száma

Ukrajnában ma újabb rekordot döntött az egy nap alatt azonosított koronavírusos fertőzöttek száma 540 új esettel, amivel elérte a 10 406-ot, a betegségben elhunytaké pedig 11 újabb halálos áldozattal 261-re nőtt – közölte az ukrán egészségügyi minisztérium.

A betegségből eddig 1238-an gyógyultak fel, közülük 125-en az elmúlt napban. Jelenleg 3214-an szorulnak kórházi ápolásra, köztük 350 egészségügyi alkalmazott. Lélegeztetőgépen 138-an vannak.

Előző nap a legtöbb új beteget a nyugati országrészben, Csernyivci és Ternopil megyékben regisztrálták (82 és 71 fő), továbbá a fővárosban, Kijevben (60 fő).

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szokásos napi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt napban rekordszámú laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el az országban, 7315-öt. Eddig a járvány kitörése óta közel 112 ezer ilyen típusú tesztet végeztek el Ukrajnában.

A miniszter közölte, hogy a kormány jövő szerdai ülésén megemeli a fizetését azoknak a virológusoknak és laboratóriumi asszisztenseknek, akik eddig kimaradtak a koronavírus-járvány elleni védekezésben részt vevő egészségügyi dolgozók béremeléséből.

Közben Volodimir Kravcsenko, a Donyec-medencei konfliktus övezetében harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka csütörtökön az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a kelet-ukrajnai szakadár területeken tele vannak a kórházak tüdőgyulladásos és felső légúti megbetegedésben szenvedő betegekkel, az egészségügyi személyzetnek pedig megtiltották, hogy beszéljenek a járványhelyzetről.

Szavai szerint az ukrán Egyesített Erők az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken több mint négyszáz COVID-19 beteget azonosítottak, a szakadár közigazgatási szervek viszont csak mintegy 150 ilyen esetet rögzítettek. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországban a koronavírusos fertőzöttek száma már meghaladta a Kínában regisztráltakét. “Így az orosz megszálló erők rotációja során az ideiglenesen megszállt területeken is megfigyelhető az előfordulási arány jelentős növekedése” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az orosz katonai vezetés ugyanakkor gondoskodik saját katonáinak a védelméről, a gyógyszereket és a szükséges pénzeszközöket elsősorban az ő szükségleteik fedezésére küldik a térségbe.

Az UNIAN ukrán hírügynökség közben ma arról számolt be, hogy csaknem egynapos várakozás után szerda este végül mégis elindult egy charterjárat Kijevből Londonba 116, Nagy-Britanniában hosszú távú munkaengedéllyel rendelkező ukránnal a fedélzetén. (MTI)

Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: nem lehet még fellélegezni

Már csaknem 3,2 millióan fertőződtek meg a vírussal a világon

A kórházakon kívüli halálesetekkel 26 ezer felett a brit halálos áldozatok száma

Meghalt 12 újabb beteg a járvány miatt Magyarországon

Orbán: országosan lazítják a korlátozásokat, kivéve Budapesten és környékén