Olaszország holnap megnyitja belső és külső határait

A tartományok közötti és a külső országhatárok megnyitására készül Olaszország, ami a várakozások szerint elindítja az olaszok országon belüli mozgását, miközben a koronavírusból kigyógyultak száma elérte az aktív fertőzöttek számának négyszeresét, és a halálos áldozatok napi száma tovább csökken a polgári védelmi hatóság ma esti adatai szerint.

A kormány döntésének értelmében éjféltől újranyitnak a március 11-től lezárt tartományok. Az olaszok szabadon, bármilyen engedély és igazolás nélkül elhagyhatják régióikat, és az ország más térségeibe utazhatnak. A nagyobb vasútállomásokon és belföldi repülőtereken kiemelt forgalomra számítanak, az újraindulás utáni első hetekben növelik a vasúti, légi és hajójáratok számát.

Jelentős mozgást várnak a milánói és a római központi pályaudvaron, ahol kötelező lesz az utasok testhőmérsékletének mérése.

A tartományhatárok megnyitásával megkezdődik a nyári szezon: az üdülőhelyekre egyelőre majdnem kizárólag olaszokat várnak. A külső határokat is megnyitják, de külföldiekkel nagyobb számban csak a hónap közepétől számolnak. Az Európai Unióból és a Nagy Britanniából érkezőket sem helyezik karanténba.

A korábbi bejelentésekkel szemben a dél-olaszországi tartományokba is korlátozás nélküli lesz a belépés, az északi gócpontokról érkezők sem jelentenek kivételt. Négy tartományban holnaptól kísérleti jelleggel megindul az önkéntesen csatlakozók kontaktkövetését segítő, Immuni nevű mobilalkalmazás. Szicília saját applikációt vezet be a szigetre beutazók regisztrálására, Puglia tartomány szintén arra kérte a főleg északról érkezőket, hogy jegyezzék fel merre járnak, kivel találkoznak. Campaniában szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vasúttal, repülővel, autóval, hajóval beutazókat. Máshol is különböző módszerekkel regisztrálják a látogatókat, hogy esetleges megbetegedés esetén, követhető legyen, korábban kivel találkoztak.

Az óvintézkedések közül érvényben marad a tömörülések korlátozása, továbbra is kötelező a legalább egyméteres távolságtartás, valamint az otthonmaradás 37,5 foknál magasabb testhőmérséklet esetén. A szájmaszk viselete zárt téren és a tömegközlekedési eszközökön kötelező, valamint Lombardia tartományban szabadtéren is. Ugyanabban a gépjárműben csak családtagok vagy együtt élők utazhatnak egymáshoz közeli ülésen, máskülönben a hátsó ülést kell használni. Motoron is csak együtt élők utazhatnak egyszerre. A temetéseken továbbra is legfeljebb 15 személy vehet részt, több városban este kilenc után tilos az alkoholos italok árusítása a fiatalok tömörüléseinek elkerülésére, és még nem engedélyezettek a szabadtéri koncertek. Szabadtéren egyszerre 1000, zárt helyiségekben, például a templomokban 200 személy tartózkodhat.

A polgári védelem adatai szerint az ország újranyitása előtt az aktív fertőzöttek száma valamivel több mint 39 ezerre csökkent, miközben a gyógyultaké túllépte a 160 ezret. A betegek közül kevesebb mint hatezren vannak kórházban, 408-an intenzív osztályon. Az utóbbi egy nap alatt 55 volt a halálos áldozatok száma, ezzel összesen már 33 530-an hunytak el a betegségben Olaszországban. A gyógyultakat és halottakat is számolva 233 515 fertőzöttet diagnosztizáltak. A gócpontnak számító Lombardiából jelentik továbbra is az új fertőzöttek felét, ott egy nap alatt 12-en haltak meg. Kilenc tartományban már egyetlen új fertőzöttet sem szűrtek ki.

Sergio Mattarella államfő ma a lombardiai Codognót kereste fel, ahol február 20-án elkezdett terjedni a járvány, majd a köztársasági elnök az egyik római járványkórházba is ellátogatott.

A német kormány visszavonhatja az EU-s tagországokra kiadott utazási figyelmeztetését

Visszavonhatja a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió (EU) valamennyi országára kiadott utazási figyelmeztetését a német kormány – mondta Heiko Maas külügyminiszter ma Berlinben.

A miniszter elmondta, hogy a tárca előterjesztést készített a holnapi kormányülésre, javasolva, hogy az EU-tagállamokkal és a schengeni övezet EU-n kívüli országaival kapcsolatban vonják vissza az utazástól nyomatékosan eltanácsoló általános figyelmeztetést, és helyettesítsék országokra lebontott utazási tanácsokkal. Az előterjesztés még tárcaközi egyeztetésen van.

Az általános – és a világ összes országára szóló – utazási figyelmeztetés egyelőre június 15-ig érvényes, de a kormány már elkezdte a tárgyalást a legtöbb német turistát fogadó európai partnerországokkal és a tranzitországokkal arról, hogy miként lehet közösen ismét lehetővé tenni az utazást, és gondoskodni az utazók, nyaralók védelméről a fertőzésveszély ellen. Ezt a “szomszédsági párbeszédet” a következő napokban tovább folytatják – mondta Heiko Maas.

Hozzátette, hogy az EU-n és a társult országokon kívüli térségek államaival is egyeztetnek, hogy miként lehet a helyi viszonyokról szóló tanácsokkal helyettesíteni az általános figyelmeztetést. Ez azonban még jó ideig tarthat – mondta a miniszter.

A koronavírus-járvány előtt a németeket az utazás világbajnokaiként tartották számon. Az utazásszervező és utazásközvetítő vállalkozások szövetségéhez (Deutscher Reiseverband -DRV) tartozó cégek szolgáltatásait tavaly 55,2 millió ügyfél vette igénybe. Az utak 73,6 százaléka külföldi, 26,4 százaléka belföldi volt. A szervezett és a nem szervezett utakat együttvéve a német turisták tavaly 82,7 milliárd eurót (29 ezer milliárd forint) költöttek el külföldön.

Minden korábbinál többen dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban

Minden korábbinál többen, 7,3 millióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt egy ma ismertetett felmérés szerint.

Az egyik vezető német gazdaságkutató intézet, a müncheni egyetemen működő ifo (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) becslése szerint a feldolgozóiparban a legnagyobb, 31 százalékos a rövidített munkaidőre átállított dolgozók aránya, ami 2,16 millió munkavállalót jelent. Kiugróan magas, 29,7 százalékos a rövidített munkaidőben dolgozók aránya a kereskedelemben is, ez 1,33 millió embert jelent.

A legkevésbé az építőipari cégek szorulnak rá a munkaidő csökkentésére, csupán 22 ezer dolgozót – az alkalmazottak 4,1 százalékát – állították át rövidített munkaidőre.

A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.

A 2008-2009-es válságban 1,4 millió alkalmazottat jelentettek be rövidített munkaidőre. Az ifo adatai alapján a koronavírus-világjárvány révén keletkezett válság első szakaszában több mint ötször ennyi esetben alkalmazták ezt a foglalkoztatási formát.

Az érintettek számában mutatkozó nagyságrendi különbség mellett az is fontos eltérés, hogy míg 2008-2009-ben szinte kizárólag a feldolgozóiparban kellett rövidített munkaidőre küldeni alkalmazottakat – az érintettek 80 százaléka ebben az ágazatban dolgozott -, a járvány miatti gazdasági válság valamennyi ágazatot sújtja.

Az ifo a szövetségi munkaügyi ügynökségnek (BA) megküldött bejelentések alapján készítette becslését. Az ügynökségnél áprilisban 10,1 millió alkalmazottat jelentettek be előzetesen rövidített munkaidőre. Az ifo számításai szerint az esetek 71,6 százalékában meg is tették ezt a lépést.

A BA-nál tett bejelentés önmagában nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy minden érintett dolgozó rövidített munkaidőben – és a korábbinál kisebb bérért – végzi a munkáját. A munkaadók első lépésként konzultálnak a BA szakértőivel, és második lépésként összeállítanak egy bejelentést, amelyben rögzítik, mennyi dolgozónál fordulhat elő, hogy át kell állítani rövidített munkaidőre. Ezután tovább működtetik vállalkozásukat, és a ténylegesen rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma majd csak akkor derül ki, amikor befutnak a BA-hoz az első elszámolások. Az ifo erre az adatra készített becslést.

A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.

Egy májusi törvénymódosítással bevezették azt is, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

A 83,1 milliós Németországban 2019-ben éves átlagban 45 millióan voltak munkaviszonyban, a foglalkoztatási arány 75,9 százalékos volt.

Osztrák munkaügyi miniszter: részben az enyhítéseknek köszönhetően csökkent a munkanélküliség

Az enyhítések a munkaerőpiac alakulására is kedvező hatással vannak – jelentette ki Christine Aschbacher osztrák munkaügyi miniszter ma Bécsben, amikor Margarete Schramböck gazdasági miniszterrel közösen ismertették a májusi munkanélküliségi adatokat, valamint a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések hatását.

A számok jól alakulnak, a munkaerőpiac “lépésről lépésre” növekszik – fogalmazott Aschbacher. Kifejtette: március közepén, a koronavírus-járvány okozta válságot megelőzően 400 ezren, míg április közepén, a válság tetőzésekor már 588 ezren voltak munka nélkül Ausztriában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a gazdaság újraindításának következtében munkahelyek jöttek létre; május végén a tavalyi év azonos időszakához képest 174 ezerrel többen, 517 ezren voltak munka nélkül Ausztriában; június elején azonban már csak 510 400 munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliek száma április végéhez képest a turizmusban 20 ezerrel, míg az építőiparban hétezerrel csökkent.

A válság az ágazatok közül a szállás- és a vendéglátóiparra hatott a legkedvezőtlenebbül; jelenleg 98 500-an vannak munka nélkül, ami tavaly májushoz képest 122 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek kéthónapos szünet után május közepén, míg a szálláshelyek május végén nyithattak ki újra.

A közlekedés, a szállítmányozás, valamint az építőipar ágazatában több mint 70 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A gyártásban május végén alig 50 százalékkal, a kereskedelemben 45 százalékkal, az egészségügyi és szociális ágazatban pedig 41 százalékkal regisztráltak több munkanélkülit.

Csökkent ugyanakkor az azonnal betölthető állások száma; 57 600-zal, vagyis 30 százalékkal kevesebb munkahely közül lehetett válogatni az idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A válság nem egyformán érintette a különböző tartományok munkaerőpiacát.

A munkanélküliek száma a tavaly májusi adatokhoz képest Bécsben nőtt a legkisebb mértékben; 38 százalékkal, több mint 187 ezer főre. Tirolban ezzel szemben a tavalyihoz viszonyítva csaknem megduplázódott, 41 ezerre nőtt a munkanélküliek száma.

Alsó-Ausztriában májusban 44 százalék, Burgenlandban 48 százalék, Felső-Ausztriában 55 százalék, Vorarlbergben 56 százalék, Karintiában 57 százalék, Stájerországban 63, míg Salzburgban 77 százalék volt a munkanélküliségi ráta a munkaügyi hivatal (AMS) adatai szerint.

Margarete Schramböck gazdasági miniszter felhívta a figyelmet a kormány képzést segítő csomagjára; eszerint az abban részt venni szándékozó vállalkozások október végéig úgynevezett “bónuszt” kérhetnek, vagyis ezer eurót kapnak az ipari tanuló képzési idejének kezdetekor, és ugyanennyit akkor, ha a próbaidő után megtartják mint dolgozót.

Christine Aschbacher munkaügyi miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kormány azokat a cégeket is támogatja, amelyek az elbocsátás helyett részmunkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat. A tárcavezető ismertette, hogy a program népszerű, a cégek eddig összesen egymilliárd eurót kaptak, míg a kormány legfeljebb 12 milliárd eurót különített el erre a célra. Aschbacher jelezte, azzal számol, hogy a cégek fele három hónap elteltével újabb három hónapra kérvényezi a részmunkaidős foglalkoztatásra szánt támogatást.

Közben a szociáldemokrata párt (SPÖ) azt követeli, hogy emeljék fel a munkanélküli segély összegét; az utolsó jövedelem 55 százaléka helyett annak 70 százalékát kapják az érintettek.

A szabadságpárt (FPÖ) ezzel szemben a munkaerőpiac átalakítását szorgalmazza; egyebek mellett azt követelik, hogy a “nem osztrákok” számára tegyék elérhetetlenné a munkaerőpiac bizonyos ágazatait, csökkentsék a munkabér alapján fizetendő adóterheket, és szüntessék meg a helyi adót.

Ausztriában eddig összesen 16 759 ember koronavírus-tesztje lett pozitív. Közülük 669-en haltak bele a betegség okozta szövődményekbe. A gyógyultak száma 15 629. Jelenleg 461 aktív beteget tartanak nyilván, 88-at kezelnek kórházban, és 26-an vannak az intenzív osztályon.

Száz alá csökkent az új napi fertőzöttek száma Belgiumban

A koronavírus-járvány március elejére datált belgiumi megjelenése óta először csökkent száz alá a fertőzéssel újonnan regisztráltak száma az országban. Tovább csökkent a fertőzés okozta betegségben elhunytak száma is, a kórházba szállítások aránya azonban stagnál. Hollandiában tovább csökkent az új fertőzöttek száma, de még meghaladja a 100-at. Luxemburg egy hete nem adott hírt egyetlen új elhalálozásról sem, egy nap alatt mindössze egy ember esetében lett pozitív a vírusteszt eredménye.

Belgiumban a közegészségügyi szolgálat mai tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában 8080 vírustesztből mindössze 98 lett pozitív, ezzel 58 615-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma az országban.

A járvány továbbra is Flandriában, az ország északi felében van jelen hangsúlyosabban, a főváros kevéssé érintett. Az eddigi esetek közül 32 952-t Flandriában, 18 638-at Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű régiójában és 5963-at Brüsszelben jegyzetek fel.

Tovább csökkent a koronavírus okozta betegség miatt elhunytak száma is. Az elmúlt egy napban 19-en estek a fertőzés áldozatául. A járvány megjelenése óta 9050-en. Kórházba – a múlt héten jelentett számokhoz hasonlóan – kedden 26 embert szállítottak a vírussal összefüggésben. Jelenleg 819 kórházi ágyat foglalnak el a koronavírus miatt bekerült betegek, közülük 166-an részesülnek intenzív ellátásban, és 86 esetben kell lélegeztetőgépet alkalmazni. Tegnap óta 14-en hagyhatták el gyógyultan a kórházakat, ez idáig 15 934-en.

Maggie De Block belga egészségügyi miniszer mai bejelentése szerint újra engedélyezett a betegek kórházi látogatása. A látogatás rendjéről a kórházak dönthetnek. Mindegyik létesítmény saját rendeletet hozhat annak érdekében, hogy megfeleljen a koronavírus terjedésének lassítását célzó szabályoknak.

Hollandiában a helyi közegészségügyi intézet (RIVM) ma délután arról adott hírt, hogy a fertőzéssel frissen regisztráltak száma tovább csökkent. A pénteken még 200 körüli adat keddre 102-re zsugorodott. Ezzel 46 647-re emelkedett a koronavírussal regisztráltak száma az országban.

A szakhatóság beszámolója szerint két hete még csaknem napi 90-en, a múlt hét folyamán átlagosan napi 50-en, majd a napi átlagos 25 halálesethez képest az elmúlt 24 órában 9-en haltak meg a Hollandiában. A járvány helyi megjelenése óta 5967-en. Jelentősen csökkent a kórházba szállítottak száma is. Az elmúlt egy nap alatt 6 embert vittek ápolási intézménybe a fertőzés miatt, ez idáig 11 750-et.

A helyi média arról számolt be, hogy több holland biztosítótársaság megváltoztatta az utazásokra és nyaralásokra vonatkozó szabályzatát. Azok, akik a járvány kitörése nyomán bevezetett rendkívüli intézkedések ideje alatt foglalták le vakációjukat, a járvány esetleges második hullámának kitörése miatt meghiúsuló vakációjuk esetén nem számíthatnak kártérítésre. Azok, akik pozitív koronavírustesztjük miatt nem tudnak elutazni, jogosultak kompenzációra, de azok, akiknek külföldön karanténba kell vonulniuk, nem jár kártérítés. A biztosítók ezért azt ajánlják, hogy az utazás megkezdése előtt mindenki érdeklődjön, hogy az adott célországban milyen szabályok vannak érvényben a Hollandiából érkezőkre.

A luxemburgi egészségügyi minisztérium az elmúlt napokban nem jelentett a járványhoz köthető egyetlen halálesetet sem. Másfél hét alatt egy, a járvány helyi megjelenése óta 110 ember hunyt el a betegségben.

A két hete közölt 10-15 közötti napi új esethez képest az elmúlt 24 órában egyetlen ember szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét, ezzel 4020-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Egy hete még 55 embert ápoltak kórházban, de számuk keddre 32-re csökkent. Közülük négy részesül intenzív ellátásban. A nagyhercegségben 929-en hagyhatták el gyógyultan az egészségügyi intézményeket.

Romániában országos vizsgálat indul a fertőzésen átesettek reális arányának felmérésére

Romániában országos szerológiai vizsgálatot indítanak, hogy felmérjék a koronavírus-fertőzésen átesett lakosság reális arányát: az erről szóló rendeletet ma adta ki Nelu Tataru egészségügyi miniszter.

A tárcavezető szerint több mint 29 ezer, statisztikai mintavételezéssel kiválasztott ember vérmintáját vizsgálják meg, hogy kiderítsék: hányuk szervezetében termelődött ellenanyag a vírussal szemben, ami fertőzöttségüket bizonyítja. A cél az, hogy az átfertőzöttség arányának ismeretében dönthessenek a további járványügyi óvintézkedésekről.

Az országos közegészségügyi intézet által készítendő tanulmány adatgyűjtési szakaszába minden megyében több nagy forgalmú – hetente legalább ezer vérvizsgálatot végrehajtó – laboratóriumot vonnak be. A tömeges tesztelésben olyanok vehetnek részt, akik más okok miatt jelentkeznek véranalízisre, nincsenek fertőző betegségre utaló tüneteik, és beleegyeznek, hogy megvizsgálják: rendelkeznek-e ellenanyaggal a koronavírussal szemben.

A június folyamán kezdődő tömeges tesztelésre 1,6 millió lejt (114 millió forint) különítettek el, eredményeit pedig szeptemberre várják.

Romániában a betegség megjelenése óta 19 517 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, közülük 1279 életét vesztette, 13 526-ot gyógyultnak nyilvánítottak. Az egészségügyi rendszer terhelése április 29-én tetőzött, a beazonosított aktív koronavírus-fertőzöttek száma az akkori 7734-ről az eltelt több mint egy hónapban 4712-re csökkent.

Szlovéniában karanténba került egy egész osztály egy iskolában

Szlovéniában két hétre házi karanténba kell vonulnia egy egész alsó tagozatos osztálynak, Horvátország csak akkor hirdeti a járvány végét, ha 14 egymást követő napon nem regisztrálnak új koronavírus-fertőzöttet – derült ki a válságstábok mai sajtótájékoztatóján.

A karantént azt követően rendelték el Maribor egyik általános iskolájának harmadik osztályos tanulói és tanítójuk számára, miután kiderült, hogy az egyik kisfiú koronavírussal fertőződött meg. A gyereknek nem voltak tünetei, de édesanyjánál diagnosztizálták a Covid-19 betegséget, ezért később az egész családot letesztelték.

Lidija Todorovic, az iskola igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: az eset miatt nem zárják be az intézményt, szigorú óvintézkedések mellett folytatódik az oktatás az iskolában. Szlovénia második legnagyobb városában, Mariborban már egy hónapja nem jegyeztek új fertőzöttet.

Az országban május 18-án indult meg az oktatás az általános iskolák alsó tagozatos diákjai számára, május 25-től pedig a kilencedikesek is visszatérhettek az iskolapadokba. A legújabb rendelet szerint tegnaptól a negyedikesek és ötödikesek, holnaptól pedig már hatodikos, hetedikes és nyolcadikosok is járhatnak iskolába.

A szlovén kormány március 12-én hirdetett járványhelyzetet. Május közepén – elsőként az Európai Unióban – hivatalosan is kihirdette a járvány végét, vasárnaptól pedig “adminisztratív értelemben” is véget ért a koronavírus-járvány. Ez annyit jelent, hogy hatályon kívül kerültek azok a rendelkezések, amelyeket a járvány megfékezésére hozott a kabinet. Továbbra is ajánlott azonban betartani a közösségi távolságtartás szabályait, ott ahol az lehetséges. Ahol nem, ott maszkot kell viselni. Nyilvános rendezvényeket ugyanakkor csak 200 főig lehet rendezni.

A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 órában kettővel, 1475-re emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma az országban, és senki sem halt meg a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 109 maradt. Ezt megelőzően négy napig nem regisztráltak új fertőzöttet Szlovéniában. A diagnosztizált betegek közül mindössze öten vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon.

A szomszédos Horvátországban az elmúlt egy napban senki sem fertőződött meg, és nem regisztráltak új halálesetet az országban, így az ismert koronavírus-fertőzöttek száma 2246, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma 103 maradt. Az országban harmadik napja nincs új fertőzött. Az első fertőzés három hónappal ezelőtti megjelenése óta 2088 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül 17-en vannak kórházban, közülük négyen lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 55.

Bár Zágráb hivatalosan még nem hirdette ki a járvány végét, április végétől és május elejétől – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, majd múlt csütörtökön teljesen megnyitotta határait több uniós ország, köztük Magyarország előtt is.

Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a járványügyi helyzet jobb mint kielégítő az országban. Ugyanakkor hivatalosan csak akkor hirdetik ki a járvány végét, ha 14 egymást követő napon nem regisztrálnak új koronavírus-fertőzöttet az országban.

Brüsszel tovább növelné a humanitárius segítségnyújtásra és a válsághelyzetek kezelésére fenntartott EU-költségvetést

Az Európai Bizottság kétmilliárd euróval megnövelné a válsághelyzetek kezelésére és 5 milliárd euróval a humanitárius segítségnyújtásra fenntartott európai uniós költségkeretet a következő években – jelentette ki Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos mai sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A következő hétéves uniós költségvetési időszakra (2021-2027) vonatkozó tervekről beszélve Lenarcic emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány okozta egészségügyi válság miatt több tagállamnak volt sürgősen szüksége orvosi védőfelszerelésekre, de sem a központi EU-intézmények, sem pedig a tagállamok nem tudtak érdemben reagálni kérésükre, mivel senki sem rendelkezett elegendő tartalékkal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az unió nagyobb tartalékkal rendelkezzen életmentő gyógyszerekből, védőfelszerelésekből, és ugyancsak lényeges a megfelelően képzett szakemberek mozgósítása a tagállamokból határokon átívelően.

Lenarcic rámutatott: az EU további célja, hogy akár saját bevethető légierővel és a válsághelyszínen működő “tábori kórházakkal” rendelkezzen, és képes legyen közvetlenül beszerezni a válsághelyzet elhárításához szükséges eszközöket.

“Az állampolgárok elvárják, hogy az EU válsághelyzetben cselekedjen. Le kell vonnunk a következtetéseket, és jobban fel kell készülnünk. A mentőkapacitásainkat erősíteni kell, egyetlen országot sem hagyhatunk magára vészhelyzet esetén” – hangsúlyozta az uniós illetékes.

A válsághelyzetekre fenntartott költségvetés növelését az Európai Bizottság a koronavírus-járvány okozta válság helyreállítási alapjából, valamint az új többéves keretköltségvetésből finanszírozná.

A humanitárius segítségnyújtásra fenntartott források 5 milliárd eurós növelését azért látja indokoltnak a brüsszeli bizottság, mivel a legújabb felmérés szerint idén csaknem 168 millió embernek lesz szüksége segítségnyújtásra és védelemre az országukban, régiójukban kialakult konfliktusok, az éghajlatváltozás és az egyre súlyosbodó természeti katasztrófák miatt. Emellett a koronavírus-járvány miatt akár 250 millió embert sújthat éhínség világszerte. (MTI)

Kapcsolódó: Angliában mélyponton a koronavírus áldozatainak a száma

Országos tisztifőorvos: a járvány egyértelműen lecsengőben van

Több mint 6,27 millióan fertőződtek meg a világon

Magyarországon meghalt 5 újabb beteg a járvány miatt

Már félezernél is több egészségügyi dolgozó fertőződött meg