Megbukott az Orban-kormány

Sajnos persze nem a magyar Orbán-kormány, hanem a román Orban-kormány. A Ludovic Orban vezette jobbközép román kormány a kétkamarás román parlamentben elvesztette a bizalmi szavazást.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A PSD és az RMDSZ ily módon megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya.

Az RMDSZ becslése szerint a romániai magyarság polgármestereinek 20 százalékát elveszítette volna a kétfordulós rendszerben, mivel az lehetővé tenné, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben.

A legtöbb romániai polgármesterrel rendelkező PSD is azért tiltakozott a kétfordulós rendszer ellen, hogy megkönnyítse elöljáróinak újraválasztását, illetve elkerülje, hogy a jobboldali jelöltek a második fordulóban összefogjanak ellene.

A PSD-nek és az RMDSZ-nek eredetileg néhány szavazat hiányzott a kormánybuktatáshoz. A mérleg nyelvét ismét Victor Ponta volt kormányfő Pro Romania pártja billentette át, akárcsak tavaly októberben, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának bukásakor. Ponta arra hivatkozott, hogy a parlamentet megkerülő, sürgősségi rendeletek tucatjait elfogadó, az egészségügyet privatizáló Orban-kormány ámokfutását meg kell állítani.

Ponta ugyanakkor azzal vádolta a reflektorok előtt egymást támadó PNL-t és PSD-t, hogy a színfalak mögött összejátszanak egymással a kisebb pártok rovására. Szerinte valójában a PNL is csak eljátszotta, hogy kétfordulós polgármester-választást akar, a nagy pártoknak valójában megfelel a jelenlegi egyfordulós rendszer.

A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL – Klaus Iohannis volt pártja – látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága.

Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.

A román ombudsman: alkotmányellenes, hogy a kormány 25 sürgősségi rendeletet fogadott el

A romániai ombudsman szerint precedens nélküli és alkotmányellenes, hogy a szerdán megbuktatott román liberális kormány az előző napon, késő este véget ért, hétórás maratoni kormányülésen 25, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletet fogadott el.

A Romániában a nép ügyvédjének nevezett ombudsmani hivatal közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben kifejtette, hogy Renate Weber ombudsman szerint a kabinet megsértette az alaptörvény 115-ös cikkelyét, amely egyebek mellett szabályozza a sürgősségi rendeletek elfogadásának körülményeit.

Jelezte, hogy a rendeletek egy részét a hivatal megtámadhatja az alkotmánybíróságon, ugyanis ilyen esetben egyedül az ombudsmannak van felhatalmazása arra, hogy a taláros testülethez forduljon jogorvoslatért.

Az ombudsman szerint a 25 rendelet között vannak olyanok, amelyek az alapvető jogokat sértik, vagy áthágják az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Példaként említette, hogy a rendeletek egy része olyan módosító indítványokat tartalmaz, amelyek már törvénytervezet formájában szerepelnek a parlament napirendjén. Az ombudsman emlékeztetett arra is, hogy az alkotmány szerint a törvényhozói testület az egyedüli törvényalkotó hatóság.

Aggályosnak nevezte azt is, hogy egyes sürgősségi rendeleteket nem láttamozott két – erre hivatott – konzultatív testület.

Romániában a sürgősségi kormányrendeleteket később a parlamentnek is felül kell vizsgálnia, akárcsak a törvényeket, azzal a különbséggel, hogy a sürgősségi rendelet azonnal hatályba lép, mihelyt megjelenik a közlönyben.

A kormány által tegnap elfogadott jogszabályok között az egyik a parlamenti választások megszervezésére vonatkozó választójogi szabályozást módosította, egy másik liberalizálta az egészségügyi szolgáltatásokat, így a krónikus betegeket magánkórházban is kezelhetik az állam költségén.

A liberálisok szerint azért volt szükség a 25 rendeletre, mert számítottak arra, hogy megbukik a kabinet az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadása által, így szerintük joghézag keletkezett volna a következő 90 napban. Ugyanis legkésőbb ennyi idő múlva kell megszervezni az előrehozott parlamenti választásokat, amelyeket mind Klaus Iohannis államelnök, mind a liberálisok támogatnak.

Iohannis előrehozott parlamenti választásokat akar

Klaus Iohannis román államfő szerint mielőbb lehetőséget kell teremteni arra, hogy a polgárok a reformok mellett elkötelezett új parlamentet válasszanak.

A jobboldali elnök ma esti sajtónyilatkozatában arra reagált, hogy a szociáldemokrata ellenzék köré szerveződött parlamenti többség megvonta a bizalmat Ludovic Orban jobbközép kisebbségi kormányától.

Iohannis szerint a rendkívüli szimpátiának örvendő Nemzeti Liberális Párt (PNL) három hónapja kormányzásra vállalkozó kormánya “lelkesen” dolgozott Románia rendbetételén, de a kormányzás elvesztése miatt frusztrált Szociáldemokrata Párt (PSD) akadályozza a PNL reformtörekvéseit.

“A PSD nem akar reformokat, vissza akar térni a hatalomba. A vörös bárók vissza akarnak térni a közpénzek csapjához” – jelentette ki a jobboldali államfő, akit 2014-ben és tavaly is a PNL jelöltjenként nyerte meg az elnökválasztást.

Iohannis bejelentette: holnap egyeztetni fog a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról. Úgy értékelte: a románok a tavalyi európai  parlamenti- és elnökválasztás alakalmával egyértelművé tették, hogy “elegük van a PSD-ből”, ezért az év végén esedékes parlamenti választások előre hozását javasolja a pártoknak. Ha ezzel nem értenek egyet, ismét a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) fogja bízni a kormány megalakítását – szögezte le a román államfő.

A Ludovic Orban-vezette kormány ügyvivőként, korlátozott jogkörökkel folytatja működését az új kormány beiktatásáig. Az államfő szerint nincs ok aggodalomra: az ő személye a garancia arra, hogy az állami intézmények megbízhatóan fognak működni tovább. (MTI)

Kapcsolódó: Klaus Iohannis lesz újabb öt évig a román államfő

Megbukott a román kormány

(Kiemelt kép: MTI/Baranyi Ildikó)