Mától Párizsban is teljesen megnyithatnak a vendéglátóhelyek

A járványügyi korlátozások újabb enyhítéseként Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy a párizsi régió vendéglátóhelyei mától már nemcsak a teraszaikon, hanem belső helyiségekben is fogadhatnak vendégeket.

“A járvány elleni küzdelem nem ért véget, de örülök az vírus elleni első győzelemnek” – fogalmazott a köztársasági elnök tegnap este a francia országos televíziókban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos negyedik ünnepi beszédében.

Az államfő közölte, hogy mostantól Franciaország egész területe a vírus terjedése szempontjából a kevésbé veszélyeztetett, zöld színnel jelölt övezetbe tartozik, ami a munkának a korábbiaknál is jelentősebb felvételét jelentheti a fővárosi régióban is, ahol a vendéglátóhelyek belső helyiségei is megnyithatnak, és a 14 év alattiaknak június 22-től ismét kötelező lesz iskolába járni.




“Ez nem jelenti azt, hogy a vírus eltűnt, és teljesen elengedhetjük magunkat. Még sokáig tiszteletben kell tartani a távolságtartás szabályait. Az idei nyár nem olyan lesz, mint a többi, és figyelnünk kell a járvány alakulására” – hangsúlyozta az elnök.

A kijárási korlátozások május 11-i első enyhítése óta az iskolások visszatérhettek a tantermekbe, de eddig nem volt kötelező bejárni az iskolákba. A középiskolák viszont az idei tanévben már nem nyitnak meg, az érettségik elmaradnak.

A vendéglátóhelyek teljes megnyitását abban a négy, eddig veszélyeztetettebbnek számító régióban (a fővárosi agglomerációban és az északkeleti országrészben) – amelyet a kormány eredetileg csak június 22-re tervezte – napok óta követelték az ágazat képviselői. Az ország többi részein már június 2-án teljesen megnyithattak az éttermek és a kávéházak.

Emmanuel Macron azt is megerősítette, hogy az idősotthonokban és a szociális intézményekben ismételten engedélyezett a látogatás.

“Teljesen visszatér a régi Franciaország. Nincs miért pirulnunk” – mondta Emmanuel Macron azoknak, akik a válságkezelés miatt bírálják a francia kormányt, elsősorban a kezdeti maszk- és teszthiány miatt.

“Büszkék lehetünk arra, ami tettünk és a hazánkra is. Természetesen ez a megpróbáltatás rávilágított hiányosságokra, problémákra, más kontinensektől való függőségünkre bizonyos termékek beszerzését illetően, szervezési komplikációkra, a társadalmi és területi egyenlőtlenségeinkre. Szeretném, ha levonnák minden következtetést mindabból, amit együtt átéltünk” – mondta Macron.

Emlékeztetett arra, hogy a kormányzat 500 milliárd eurót költött el az általános karantén alatt a gazdaságvédelmi intézkedésekre, egyebek mellett a magánszektorban több mint 12 millió teljes vagy részeleges kényszerszabadságra küldött munkavállaló fizetésének átvállalásával. Azt is jelezte, hogy nem lesz adóemelés a megnövekedett állami kiadások kompenzálására.

“Az egyetlen válasz az, hogy tartós és erős gazdasági modellt hozzunk létre, többet dolgozunk és termelünk azért, hogy ne függjünk másoktól” – hangsúlyozta a francia elnök, miközben a jegybank rekordméretű, mintegy 10 százalékos gazdasági visszaesést és több mint 10 százalékos munkanélküliséget jelez előre az idei évre.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja: tegnap estig 29 407-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt héten ötven alá csökkent a napi halálozások száma.

Kórházban jelenleg 10 881 fertőzöttet ápolnak, ami 28-cal kevesebb, mint 24 órával ezelőtt, közülük 869-en szorulnak lélegeztetőgépre. A március 17-én kihirdetett általános karantén napján 699-en voltak lélegeztetőgépen, a járványnak a három héttel későbbi tetőzésekor több mint 7 ezren, de azóta napról napra csökken a kórházi betegek száma, a járványügyi korlátozásokat május 11. óta fokozatosan oldja fel a kormány.

A kórházi betegek háromnegyedét továbbra is a Párizs körüli Ile-de-France, valamint az ország északkeleti régióiban ápolják.

A március 1. óta regisztrált fertőzöttek száma 157 220, közülük több mint 100 ezren  kerültek kórházba és 18 ezren voltak intenzív osztályon, csaknem 73 ezren pedig gyógyultan távoztak a kórházakból, de az elmúlt 24 órában még mindig 407 új esetet tártak fel.

Peking szigorításokkal és széleskörű teszteléssel küzd a járvány újabb hulláma ellen

Pekingben több szigorítással és széleskörű teszteléssel igyekeznek kiküszöbölni a koronavírus-járvány újabb hullámát, miután csaknem nyolcvanan megfertőződtek egy nagybani élelmiszerpiacon.

A kínai főváros egészségügyi bizottsága mai sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy tegnap 76 499 emberen végezték el a vírustesztet, közülük 59 teszt mutatott pozitív eredményt, de még nem minden esetben erősítették meg a fertőzést. Tegnap 36 újabb beteget diagnosztizáltak a Covid-19 nevű betegséggel Pekingben, ezzel 79-re nőtt az új esetek száma a kínai fővárosban azóta, hogy a hét végén azonosították a Hszinfadi nevű nagybani piachoz köthető gócot.

A Peking déli részén található, 107 hektáros piac a főváros mellett több észak-kínai tartományt is ellát élelmiszerrel. Az északkeleti Liaoning tartományból két, a Pekinggel szomszédos Hopejből három újabb megbetegedést jelentettek csütörtök óta, az érintettek pedig mind kapcsolatba kerültek a Hszinfadi piaccal.

A főpolgármesteri hivatal ma bejelentette: újabb tíz lakónegyedet helyeztek vesztegzár alá a piacnak helyet adó Fengtai kerületben, továbbá felhívást adtak ki, amelyben arra kérnek mindenkit, aki járt a piacon az elmúlt két hétben, hogy maradjon otthon.

A kínai külügyminisztérium mától kötelezővé tette a napi sajtótájékoztatón résztvevő újságírók számára, hogy jelezzék, ha május 30. óta a piacon jártak vagy kapcsolatba kerültek bárkivel, aki megfordult ott.

Pekingben 55 napon át egyetlen újabb, helyi esetet sem jelentettek csütörtökig, amikor a legelső, a piaccal kapcsolatba került férfit diagnosztizálták Covid-19-cel. A Beijing Daily című helyi lap ma arról számolt be, hogy több helyi vezetőt, valamint a piac igazgatóját is eltávolították pozíciókból gondatlanság miatt a fertőzés terjedése kapcsán.

A pekingi járványügyi központ egyik szakértője a CCTV kínai hírcsatornának a fertőzések eredetével kapcsolatban úgy nyilatkozott: a vírus genomjának előzetes vizsgálata arra mutatott, hogy a vírust Európából hozták be, de a fertőzés terjedésének vonalát egyelőre nem tárták fel. Az egyik elmélet szerint egy fertőzött emberről fagyasztott élelmiszerre kerülhetett a vírus, amely az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően túlélte a szállítást, majd megfertőzött olyanokat, akik az élelmiszerrel kapcsolatba kerültek. A másik elmélet pedig azt valószínűsíti, hogy egy fertőzött ember terjeszthette el a vírust a piacon.

A járvány újbóli megjelenése mellett Peking lakóiban aggodalmat kelt az is, hogy a járványgócként azonosított piac bezárása fennakadásokat okozhat az élelmiszerellátásban. A Hszinfadi piac ugyanis a 21 millió lakosú kínai fővárosba érkező mezőgazdasági termékek mintegy 80 százalékát biztosította – naponta csaknem 18 ezer tonna zöldség és 20 ezer tonna gyümölcs cserélt itt gazdát. A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna információi szerint a városban öt ideiglenes piacot alakítottak ki a zavartalan élelmiszerellátás biztosítására.

Sokan az élelmiszerek biztonsága miatt aggódnak. A kínai közösségi oldalakon az elmúlt napokban különféle bejegyzések jelentek meg arról, hogy mely élelmiszereket kell kerülni a fertőzésveszély elkerülése érdekében. A hatóságok azonban azzal igyekeznek megnyugtatni a lakosságot, hogy a piacról származó árukon, valamint az azokat felhasználó éttermekben, és élelmiszerüzletekben is vizsgálatokat végeztek a fertőzésveszély kiszűrésére – a koronavírus jelenlétét egy esetben sem mutatták ki.

A piac igazgatója korábban megerősítette, hogy koronavírust mutattak ki egy lazac szeletelésére használt vágódeszkán, a hírre pedig Peking nagyobb élelmiszerüzletei és éttermei elővigyázatosságból levették a kínálatukból a lazacot. Cseng Kung, a pekingi Tsinghua Egyetem járványügyi szakértője azonban a Global Times című kínai lapnak elmondta: a koronavírusnak egy bizonyos receptorra van szüksége ahhoz, hogy sikeresen be tudjon hatolni a sejtekbe, a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint pedig ilyen receptorok csak az emlősökben találhatóak, a halakban nem. Jang Csan-csiu, a Vuhani Egyetem szakértője szintén a Global Times-nak nyilatkozva azonban arra mutatott rá: a tengeri élelmiszerek más módon is szennyezetté válhatnak külső környezeti hatásokra a szállítás vagy a csomagolás során.

Belgiumban átlépte a 60 ezret a fertőzöttek száma

Belgiumban átlépte a 60 ezret az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma – írta tegnap a helyi sajtó.

Az országban 60 ezer 29 esetet regisztráltak a SARS-CoC-2 vírus ottani megjelenése óta, ezek 56 százaléka a flamand tartományhoz, 32 százaléka a vallón régióhoz, míg 10 százaléka Brüsszelhez köthető.

A hét végén 5-en haltak meg a betegség szövődményeinek következtében, és további 20 embert vettek fel kórházi ápolásra. Az új esetek száma folyamatosan csökken, az ország háromnegyedéből már hetek óta nem jelentettek új fertőzést.

Maggie De Block belga egészségügyi miniszter hétvégén bírálta négy uniós tagállam – Hollandia, Németország, Olaszország és Franciaország – azon elképzelését, miszerint mintegy 400 millió adagot vásárolnának fel előzetesen még tesztelési fázisban lévő oltóanyagokból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari nagyvállalattól. De Block szerint szándékuk aláássa az EU közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatos programját, amelyet az egészségügyi miniszterek múlt pénteki konferenciáján az uniós tagállamok túlnyomórészt támogattak.

A szomszédos Hollandiában Hugo de Jonge egészségügyi miniszter jelentette be a hét végén a védőoltás-vásárlási kezdeményezést. Véleménye szerint a terv pénzügyileg kockázatos lehet, mivel az oltóanyagok hatékonysága még nem bizonyított, azonban a beszerzés társadalmi jelentősége fontosabb annak pénzügyi vonzatánál, mivel “a vakcina lehet az egyetlen megoldás, ha a vírus újra terjedni kezd.”

Az országban a hét végén enyhén emelkedett az intenzív ápolásra szorulók száma, de a szakértők szerint “ez a gyenge növekedés nem adhat okot aggodalomra.” A járványhoz köthető elhalálozások száma kettővel, az új fertőzöttek száma 143-al nőtt.

Luxemburgban a hét végén hét új fertőzöttről adtak számot, azonban haláleset már hetek óta nem történt, a valamivel több mint félmillió lakost számláló nagyhercegségben.

Johnson: mindenki vásároljon bizalommal

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint mától mindenki bizalommal visszatérhet az újranyíló boltokba vásárolni, és a kormány biztatja is erre az embereket.

A brit kormány minap bejelentett rendelete alapján a koronavírus-járvány folyamatos visszavonulása nyomán mától kinyithatnak Angliában a nem alapvető közszükségleti cikkeket árusító boltok is.

A járvány megfékezését célzó, március 23-án életbe léptetett korlátozó intézkedések óta csak az élelmiszereket árusító boltok, a gyógyszertárak és az üzemanyagtöltő állomások tarthattak nyitva, minden egyéb kiskereskedelmi egység azóta, vagyis csaknem három hónapja zárva van.

Johnson, aki tegnap látogatást tett a legnagyobb londoni bevásárlóközpontban, a Westfield Plazában, újságíróknak elmondta: a járványhelyzet javulását jelzi, hogy a szakértői számítások szerint a lakosságnak most már csak az egy ezreléke, sőt talán ennél is kisebb aránya hordozza a Covid-19 betegséget okozó új típusú koronavírust.

A konzervatív párti miniszterelnök – aki áprilisban maga is átesett a koronavírus-betegségen és néhány napig intenzív kezelésre szorult – kijelentette: egyelőre nem lehet tudni, hogy a hétfőn újranyíló boltokat a vásárlók “hatalmas hulláma önti-e majd el vagy csak vékony patakként csörgedezve indul meg a fogyasztás”.

Johnson szerint azonban kívánatos lenne, ha az emberek elkezdenének vásárolni, és ezt teljes bizalommal meg is tehetik, de természetesen az egymás közti fizikai távolságtartásra is odafigyelve.

A brit kormány jelenlegi kötelező erejű útmutatása az, hogy a nem egy háztartásban élőknek két méter távolságot kell egymástól tartaniuk.

Az éttermek, a pubok és a kávézók, amelyek a kormány újraindítási menetrendje alapján legkorábban július 4-én nyithatnak ki, rendre hangsúlyozzák, hogy e szabály fenntartása gyakorlatilag lehetetlenné tenné kifizetődő működésüket.

Kate Nicholls, a brit vendéglátó ágazat üzleti érdekvédelmi szervezetének – UK Hospitality – vezérigazgatója a BBC-nek elmondta: ha egymástól csak két méterre lehet leültetni a vendégeket, akkor a vendéglátóhelyek szokásos bevételüknek mindössze a 30 százalékát tudják elérni, ha azonban a kötelező távolságtartás 1 méterre csökken, a bevételek elérhetik a szokásos szint 60-75 százalékát.

Rishi Sunak pénzügyminiszter a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában elmondta, hogy a kormányfő már megbízást adott a két méteres távolságtartási szabályozás felülvizsgálatára, és a szakértők várhatóan július 4-ig, a vendéglátóhelyek újranyitásának jelenleg tervezett legkorábbi időpontjáig összeállítják ajánlásukat.

Tegnapi nyilatkozatában Johnson is kijelentette, hogy a járványhelyzet javulása “ad valamelyes mozgásteret” az előírás felülvizsgálatára.

A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi tanulmánya szerint a brit háztartások szokásos fogyasztási kiadásaiknak csaknem a negyedét nem tudták elkölteni a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások bevezetése óta.

A tanulmány szerint a márciussal véget ért előző pénzügyi évben a brit háztartások hetente átlagosan 182 fontot (70 ezer forintot) költöttek olyan termékekre és szolgáltatásokra – köztük éttermi étkezésekre -, amelyek a korlátozások bevezetése óta nem hozzáférhetők.

Az ONS számításai szerint ez a brit háztartások átlagos heti költésének 22 százaléka.

A statisztikai hivatal a héten közölte azt is, hogy a brit hazai össztermék (GDP) áprilisban, a korlátozások elrendelése utáni első teljes hónapban 20,4 százalékkal zuhant havi összevetésben.

A brit gazdaság még soha nem élt át az áprilisi GDP-visszaeséshez mérhető havi zuhanást. Az ONS kiemelte, hogy a hazai össztermék áprilisban a koronavírus-járvány előtt mért eddigi legnagyobb havi visszaesésnek csaknem a tízszeresével csökkent. (MTI)

Kapcsolódó: Német kancelláriaminiszter: a járvány fellángolásával fenyeget a nyaralási szezon

Kínában megint nőtt az új fertőzöttek száma

Brazília már a második a halottak számával, de Bolsonaro még nem veszi komolyan a járványt

Hazaküldték a végstádiumos nőt, szörnyű kínok között halt meg

Feloldották a kórházi látogatási tilalmat

Hétfőtől Kásler szerint helyreáll az egészségügyi ellátás rendje

Operatív törzs: visszaéltek az országos tisztifőorvos és az NNK nevével

Szimbolikus keresztek a Copacabana strandon

Brit tudósok: több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás Európában

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!