Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A ma ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt. A Fidesz sorosozással reagált.

A kormánynak a munkáját ért bírálatokra érvekkel és párbeszéddel kellene reagálnia, nem megbélyegzéssel és elhallgattatással. Ezért fontos az az eljárás, amely az Európai Unió Bíróságán zajlik a magyar civilellenes törvényről. A kormánypárti többség még 2017-ben kötelezte arra a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel nyilvános kiadványaikon és felületeiken.

A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény miatt az Európai Bizottság 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított, ami két éve már bírósági szakaszban van. Többek közt arra hivatkozott a Bizottság, hogy az intézkedés indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, a civil szervezetek tevékenységét és a tőke szabad mozgását. Az Európai Unió Bíróságától kérték annak megállapítását, hogy a törvény az uniós jogot sérti.

A bíróság eljárása már a végéhez közeledik. Az ítélethozatalt készíti elő, hogy ma ismertették a főtanácsnoki indítványt, amely javaslatot tesz az ügy jogi megoldására. Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok a ma ismertetett indítványában azt javasolta a bíróságnak, hogy állapítsa meg: a civilellenes magyar törvény a magánélet és a személyes adatok védelmét, valamint az egyesülési szabadságot sértő rendelkezéseket tartalmaz, és indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

A főtanácsnok álláspontja, hogy egy magyar civil szervezetnek juttatott külföldi támogatás tőkemozgásnak minősül. Ezt a tőkemozgást Magyarországon olyan feltételekhez kötötték, ami egyebek mellett elrettentheti a külföldi támogatókat attól, hogy adományt juttassanak a magyar civil szervezeteknek. Tarthatnak ugyanis attól, hogy megbélyegzik őket, ha a támogatás részletei nyilvánosságra kerülnek. Ráadásul azzal, hogy a nevüket és adományaik összegét nyilvános adatbázisba foglalja az állam, vagyis személyes adataikat kezeli, a magánéletükbe avatkozik be.

A civilellenes törvény Sánchez-Bordona szerint hatással lehet az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására is azzal, hogy megnehezíti az adományozást, és így korlátozhatja az egyesülés szabadságához való jogot is. A magyar állam egyebek mellett a közrend védelmére hivatkozott – a főtanácsnok viszont úgy véli, csak azokkal a civil szervezetekkel szemben lehetne intézkedni erre hivatkozva, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet, és nem lehet előzetesen, valamennyi szervezettel szemben előírni a vitatott kötelezettségeket. Ezen túl azt is jelezte, hogy az uniós szabályozás megfelelő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A következő lépés már az ítélethozatal. Az, hogy a törvény a főtanácsnok szerint is jogsértő,  megerősítette a bizalmunkat abban, abban, hogy az Unió luxembourgi bíróságán elbukik a kormányt kritizálni merészelő szervezetekre szabott civilellenes törvény, és olyan döntés születik, amely alapján hatályon kívül kell helyezni a jogszabályt.

Amnesty International Magyarország
Magyar Helsinki Bizottság
Társaság a Szabadságjogokért

A Fidesz ragaszkodik “a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek” elleni törvényhez

 

A Fidesz kitart “a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek” átláthatóságát célzó törvény mellett – írta a párt közleményében.

A Fidesz így reagált az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványára.

A nagyobbik kormánypárt leszögezte: a főtanácsnok véleménye ellenére a kormánypártok kitartanak a törvény mellett, mert – mint indokoltak – “az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli”.

A törvény célja az, hogy a magyar emberek számára is átláthatóvá tegye, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről – ismertették.

A közlemény szerint a törvényt már elfogadása után “nem véletlenül támadta meg több bevándorláspárti Soros-szervezet”, illetve jelentette be, hogy nem hajtja végre azt, és nem teljesíti adatszolgáltatási kötelességét a pénzügyi működéséről.

A kommüniké felidézte, hogy a törvényt 2017-ben fogadta el az Országgyűlés kormánypárti javaslatra és azt a kormány is támogatta, az ellenzék ugyanakkor nem szavazta meg azt.

“A törvény bevezetését a magyar emberek is támogatták: az akkor lezajlott nemzeti konzultáción a válaszadók 99 százaléka támogatta bevezetését” – olvasható a közleményben.

A kormánypártok – folytatták – a magyar emberek akaratát érvényesítik és kiállnak amellett, hogy a törvényre továbbra is szükség van, “mert a Soros-hálózat milliárdokat mozgat azért, hogy keresztülvigye egész Európán a Soros-tervet, és bevándorlóországgá tegye Magyarországot is”.

A Fidesz hangsúlyozta azt is, hogy a Soros-hálózat tevékenysége komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, mert nemcsak a bevándorláspolitikát akarják befolyásolni, hanem a magyar választásokat is.

A “bevándorláspárti Soros-szervezetek” azonnal megtámadták a törvényt és a Momentum is aláírást gyűjtött ellene. A törvényt más civil szervezetek betartják és bejelentik, ha külföldi támogatást kapnak. A törvény miatt az előző brüsszeli bizottság indított pert Magyarország ellen – emlékeztetett a Fidesz.

Kapcsolódó: Orbán segítséget kért Trumptól a civilek ellen

(Kiemelt kép: Manuel Campos Sánchez-Bordona)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!