Los Angelesben július végéig nem indul újra az élet

A kaliforniai Los Angelesben július végéig nem indul újra az élet – jelentette be kedd este Barbara Ferrer, Los Angeles megye közegészségügyi vezetője.

Ferrer kijelentette: a megyében legalább három hónapig érvényben kell maradniuk a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek, így például a kijárási korlátozásoknak, a társadalmi elkülönülés előírásainak, az üzletek, illetve az üzemek zárlatának.




“Nagyon látványos változásoknak” kellene bekövetkezniük a korlátozó intézkedések feloldásához” – fogalmazott a közegészségügyi szakember. Ilyen változásnak nevezte egy oltóanyag vagy a koronavírus okozta Covid-19 hatékony kezelésére alkalmas hatékony módszer kifejlesztését.

Barbara Ferrer hangsúlyozta azt is, hogy a szigorú intézkedések bármilyen mértékű, túl korai feloldása a járvány ismételt fellobbanásához, az új fertőzöttek és a halálos esetek számának növekedéséhez vezethet.

Eric Garcetti, Los Angeles polgármestere egy kedd esti televíziós interjújában úgy fogalmazott: Ferrer doktornő bejelentése nem azt jelenti, hogy a Los Angeles-ieknek egész nyáron begubózva kell élniük. Azt mondta: arról van szó, hogy a város és az egész megye csak részlegesen és nagyon fokozatosan indítja újra a mindennapi életet, úgy, hogy közben az ott élők betartják az elővigyázatosság szabályait.

Mike Pence amerikai alelnök kedden megerősítette, hogy nem vonul önkéntes karanténba, ám pár napon keresztül “bizonyos távolságot tart Donald Trump elnöktől. Pence sajtófőnökénél, Katie Millernél pénteken diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést. Ennek nyomán a Fehér Ház nyugati szárnyában – ahol a kormányzati munka folyik – kötelezővé tették a szájmaszkok viselését.

Franciaországban csaknem a 27 ezerhez a halottak száma

Franciaországban az elmúlt 24 órában 348-cal 26 991-re emelkedett a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma az előző napi 263 és a hétvégén már száz alá csökkent napi számok után – közölte tegnap este a francia egészségügyi minisztérium. A párizsi ügyészség pedig azt közölte, hogy az előző nap véget ért általános karantén alatt több mint hatvan feljelentés érkezett a kormány tagjai ellen a koronavírus-járvány kezelésének vélt elégtelenségei miatt.

A kórházban ápolt betegek száma tovább csökkent, hétfő este óta 689-cel 21 595-re. Közülük 2542-en vannak lélegeztetőgépen, 170-nel kevesebben, mint 24 órával korábban.

Március 1. óta 140 227 fertőzöttet regisztráltak, az elmúlt 24 órában 708 új esetet találtak, s a kórházban meggyógyultak száma 57 785-re emelkedett.

Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter tegnap pozitívan fogadta a kormánypárti képviselők javaslatát, amely alapján a munkavállalók felajánlhatnák a szabadságuk egy részét a járvány alatt leterhelt és kifáradt egészségügyi dolgozóknak.

A tárcához a kormánytöbbség mintegy száz képviselője írt levelet annak érdekében, “hogy tegye lehetővé azon munkavállalóknak, akiknek kedvük van és megtehetik – legyen szó a közszféráról vagy a magánszektorról -, hogy a fizetett szabadságuk egy részét adományként felajánlják”. A szabadnapokat üdülési csekk formájában kaphatnák meg az egészségügyben dolgozók.



A munkaügyi miniszter tegnap a nemzetgyűlésben “érdekesnek” nevezte a kezdeményezést, és jelezte, hogy “a kormány nevében támogatja a javaslatot”, a tárca pedig kidolgozza annak megvalósítási lehetőségét.

“Nem tudjuk, milyen mértékű lesz a felajánlás, önkéntes alapon fog működni” – hangsúlyozta Muriel Pénicaud, hozzátéve, hogy az üdülési csekkel a kijárási korlátozások miatt nehézségbe került turisztikai szektort is támogatni lehet.

Francois Molins főügyész közben azt közölte, hogy 63 feljelentés érkezett eddig a francia kormány tagjai ellen a koronavírus-járvány kezelésének elégtelensége miatt a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bírósághoz (CJR).

Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánya tagjainak tetteiről pedig kizárólag a CJR illetékes ítélkezni.

Az első feljelentés március 19-én érkezett, jelenleg a CJR 18 tagú, bírókból álló illetékes bizottsága vizsgálja, hogy kivizsgálhatók-e a feljelentésben tett panaszok, majd azokat átadhatja Francois Molins főügyésznek, akinek döntenie kell arról, hogy nyomozást indít-e vagy pedig vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.

A panaszok elsősorban Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt, illetve Olivier Véran jelenlegi egészségügyi miniszter ellen, a polgári törvénykönyv azon paragrafusára hivatkozva érkeztek, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni.

Néhány feljelentés az igazságügyi, a munkaügyi és a belügyi tárca vezetője ellen is érkezett.

A panaszosok nagyon különbözőek, vannak köztük egyszerű állampolgárok, szakszervezetek, egyesületek, orvosok, sőt tizenöt elítélt is. “Mindenféle esettel van dolgunk”, egyoldalas, teljesen indokolatlan panaszoktól kezdve húszoldalas, referenciákkal teli, alaposan kidolgozott ügyekig – mondta a főügyész az RTL kereskedelmi rádióban.

Megszavazta a román szenátus a veszélyhelyzetről szóló törvénytervezetet

Jelentős módosításokkal megszavazta a román szenátus tegnap a bukaresti jobbközép kormány törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a holnap lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A szenátus baloldali többsége úgy módosította a törvénytervezetet, hogy az országos veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kormánynak öt napon belül meg kell szereznie a veszélyhelyzet bevezetéséhez a parlament jóváhagyását is. A 30 napra kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány a belügyminiszter javaslatára kormányhatározattal meghosszabbíthatja.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a veszélyhelyzet idején megyénként és térségenként különböző intézkedéseket lehet bevezetni a járványügyi helyzet függvényében.

A szenátusban többségben lévő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára törölték a törvénytervezet szövegéből azt a lehetőséget, hogy a közintézmények versenyvizsga nélkül alkalmazhassanak a járvány elleni küzdelemhez szükséges munkaerőt hat hónapos munkaszerződéssel. Az egészségügyi tárcánál meghagyták ezt a lehetőséget, de a vizsga nélkül felvett alkalmazottak határozott idejű munkaszerződése nem tarthat tovább a veszélyhelyzetnél.

Robert Cazanciuc, a szenátus szociáldemokrata ideiglenes elnöke szerint a kormányt csak az érdekelte, hogy a válsághelyzetet kihasználva folytathassa az átláthatatlan, versenytárgyalások nélküli közbeszerzéseket, politikai tisztogatást végezzen, saját embereit pedig versenyvizsga nélkül ültethesse a hivatalokba.




A szenátusi baloldali többsége azért is a kormányt tette felelőssé, hogy késve terjesztette be a tervezetet, így a törvény nem léphet idejében hatályba.

Romániában a rendkívüli állapot lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést.

A kormány 19 oldalas törvénytervezetéhez 64 oldalnyi módosító indítványt fűzött a szenátus jogi bizottsága, a módosított törvénytervezetet végül nagy többséggel 11 vokssal 8 ellenében és 15 tartózkodás mellett – fogadta el a kétkamarás bukaresti parlament felsőháza. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról ma dönt a képviselőház.

A szejm megszavazta a vegyes szavazást a lengyel elnökválasztáson

Heves viták után megszavazta a lengyel alsóház tegnap éjjel azokat az előírásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az eredetileg május 10-re kiírt, múlt héten elhalasztott elnökválasztást hagyományos és levélszavazás formájában bonyolítsák le.

A 460 fős szejmben 244-en szavaztak a jogszabály elfogadására: a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett koalíció 234 jelenlévő képviselője mellett a radikális nemzeti és az újliberális kispártokból álló ellenzéki koalíció, a Konföderáció 10 jelenlévő tagja és egy független képviselő is. Százharminchét ellenzéki képviselő nemmel szavazott, 77-en tartózkodtak.

Az elnökválasztást a PiS a koronavírus-járvány miatt korábban kizárólag levélformában tervezte lebonyolítani. A politikai konszenzus hiánya nyomán elhalasztott szavazás eredeti időpontja után, hétfőn benyújtott új javaslat szerint a választást az egészségügyi szabályok betartása mellett hagyományos formában tartják majd meg, de voksolni levélben is lehet, az erre vonatkozó szándékot a választás előtt jelezni kell az adott polgármesteri hivatalnál.

Az előterjesztők szerint így többek között a karanténba helyezettek, az idősebb emberek is egészségügyi kockázat nélkül élhetnek választójogukkal.

A járványgócok kialakulását megelőzendő, kizárólag levélben szavazhatnak a gondozó- és diákotthonok lakosai, valamint a börtönbüntetésüket töltők.

Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter módosító javaslata alapján a kizárólagos levélszavazás, a járványügyi helyzettől függően, egyes településeken külön is elrendelhető.

A tervezet szerint az eredeti választási időpont előtt bejegyzett 10 jelöltnek nem kell újból regisztrálnia, de indulhatnak új jelöltek is.

A parlamenti vita során az ellenzéki képviselők kifogásolták a törvényhozói folyamat gyorsaságát, és azzal is vádolták a kormánypártot, hogy nem a koronavírus-járvány elleni harccal, hanem a választások szervezésével foglalkozik.

A PiS nevében felszólaló Lukasz Schreiber tárca nélküli miniszter szemére vetette az ellenzéknek, hogy először a hagyományos formát bírálta, majd a csak levélszavazással lebonyolítandó választást. “Most pedig a mindkét formát lehetővé tevő változat ellen vannak” – fordult az ellenzékhez Schreiber.

A választás új időpontját Elzbieta Witek alsóházi elnök hirdeti meg a legközelebbi napokban, a szavazást az ezt követő 60 napon belül meg kell rendezni. A legvalószínűbb dátumnak a megfigyelők június 28-át tartják. A választás fő esélyesének a jelenlegi elnök, Andrzej Duda számít. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció jelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska tegnap közölte: nincs szándékában lemondani a jelöltségről. A jelenleg 2-5 százalékos támogatottságát azzal magyarázta, hogy korábban a május 10-ei szavazás bojkottjára szólított fel. “Normális kampány során” a támogatottság változni fog – hangsúlyozta az ellenzéki jelölt. (MTI)

Kapcsolódó: Vendégmunkások hozták haza Nyugat-Európából a koronavírust

Spanyolország legidősebb embere, egy 113 éves nő túlélte a fertőzést

Betegek haltak meg egy orosz kórházban keletkezett tűzben – a lélegeztetőgép gyulladhatott ki

Országos tisztifőorvos: köszönjük az ápolók áldozatos munkáját!

Frissen műtött combnyaktöréses idős nőt is kiraktak a nyíregyházi kórházból