Legendákat tanít, történelmet hamisít az új tankönyv a történelemtanárok szerint

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az új könyvek módszertanilag több évtizedes visszalépést jelentenek. A történelemkönyvek a tanárok szerint konkrétan is hamisítanak, csúsztatnak.

Szeptemberben jön az új NAT szerinti történelemtanítás, meg is vannak az új tankönyvek. Nagyot változik a kötelező tananyag: miközben a kronológiai tárgyalás megmaradt, a következő tanévtől egyetlen lecke lesz Egyiptomról, egy pár oldalas Hellászról és ugyanannyi Rómáról. Ez azt jelenti, hogy mostantól az általános iskolások nem tanulnak semmit az őskorról, ahogy például Mezopotámiáról sem. Jön viszont az új magyar őstörténet, melyben a finnugor családfa már csak egy elmélet.

A korai magyar történetről szóló tankönyvi fejezetekben azt írták, hogy „a 9. század közepén a Magyar Nagyfejedelemség népe részben már átköltözhetett a Kárpát-medencébe, a Vereckei-hágón és Erdély hágóin keresztül”, erről azonban szintén nincs szakmai konszenzus. Az onogurokat magyarul beszélő elő-magyarokként mutatja be (ez szintén a kettős honfoglalás elméletéhez kapcsolódik), miközben azt a benyomást kelti, hogy a finnugor nyelvrokonság csak egy 19. századi elmélet, és több helyen is a kizárólagos hun leszármazást valószínűsíti a szöveg.

A magyar irodalom mellett a korábbi évekhez hasonlóan a történelem tanterv gerjesztette idén is a legtöbb szakmai és ideológiai vitát. Amikor a Történelemtanárok Egylete év elején erős kritikát mondott a NAT-ról, Rétvári Bence Emmi-államtitkár lesorosozta és -niedermülleristázta az egyesületet, a kormánysajtó is nemzetietlen balos szervezetnek bélyegezte őket.

A TTE most elkészítette az új történelemtankönyvek első gyorselemzését, mely szerint azok módszertanilag helyenként több évtizedes visszalépést jelentenek, és a minőségükön meg is látszik a rohammunka.

A szabad tankönyvválasztásból a tankönyvpiac beszántása után ráadásul annyi maradt, hogy a tanárok két könyv közül választhatnak, van egy “A” és egy “B” típus, de mindkettőt az állami Oktatási Hivatal készíti, nagyjából ugyanazzal a gárdával.

A történelmi dicsőségekbe kapaszkodó identitásépítésnek tűnik, hogy a tankönyv magát a honfoglalást is egy tudatos, előre tervezett akciónak láttatja, lényegében hiányzik a leírásból a besenyők előli menekülés.

Repárszky Ildikó, a Magyar Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola Gimnázium vezető tanára nonszensznek tartja, hogy két óra alatt kell megtanítani az egész görög vagy római politika történetét. Pláne úgy, hogy a benne szereplő fogalmak, események, nevek mennyisége még a korábbi tankönyvekhez, sőt a 2020-as kerettantervi elvárásokhoz képest is nőtt. 

Persze a magyar nyelv- és irodalomkönyvek sem remekművek

„Már az előző, 2012-es Nat alapján készültek is rettenetesek voltak, de ezek egyenesen gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek” – fogalmazott az 5. és 9. évfolyamos magyar nyelv- és irodalomkönyvekről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziumában oktató pedagógus szerint mindkét évfolyam mindkét könyvtípusának (minden évfolyamon két változat készült a tankönyvekből) közös jellemzője, hogy “avítt és lapos, a hosszú és unalmas szövegek mellett pedig semmi olyan nem található bennük, ami akár egy tanárt, akár egy gyereket megmozgatna”.

Az irodalmat Schiller Mariann szerint mind a négy verzióban a nemzettudat szolgálólányává silányították, és amellett, hogy a nyögvenyelős szövegektől szerinte egyetlen 10 vagy 15 éves sem fog pozitívan viszonyulni az irodalomhoz (vagy minimum kedvet kapni az olvasáshoz), még szerkesztési és módszertani hibáktól is hemzsegnek a könyvek. A 9.-es irodalomkönyvben például előbb olvashatók a művek elemzései.

Az egyik legsajnálatosabb a szakértő szerint, hogy a könyvekben semmi nyoma annak, hogy az irodalom élő, nem pedig egy lezárt dolog, nincsenek benne, friss, mai szerzők, idézetek. (Index, hvg.hu)

Kapcsolódó: PSZ: túl későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet

Kiakadt az új Nemzeti alaptanterv tervezetén a Nemzeti Pedagógus Kar

A fideszes többség elfogadta a közoktatást korlátozó köznevelési törvényt

(Kiemelt kép: illusztráció – MTI / Koszticsák Szilárd)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!