Kaliforniában fejbe lőttek egy seriff-helyettest

Fejbe lőttek egy seriff-helyettest a kaliforniai Los Angelestől északra egy kis település rendőrőrsén szerdán este. Közben a washingtoni belbiztonsági minisztérium a rendőrök elleni célzott támadások veszélyeire figyelmeztetett.

A Los Angelestől csaknem 300 kilométernyire északra fekvő Paso Robles városkában a megyei seriff-helyettest lőtték fejbe, nem halt meg, de súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba. Az elkövető elmenekült, a helyi rendőrség nyilvánosságra hozta a biztonsági kamerák felvételeit és a lakosság segítségét kérte a tettes megtalálásához. A közelben egy halottat is találtak, őt közelről fejbe lőtték. Valószínűleg a seriff-helyettes elleni merénylet elkövetője gyilkolt meg egy szemtanút menekülés közben.

A feltételezett elkövető – a rendőrség által közzétett kép

A rendőrség feltételezése szerint az elkövető kifejezetten rendőrökre vadászott. “Úgy gondoljuk, hogy az elkövető ezt előre eltervezte, kifejezetten azt akarta, hogy a rendőrök kijöjjenek az őrsről és akkor támadjon rájuk” – nyilatkozta újságíróknak Ian Parkinson seriff.

A nyomozás most kiterjed arra is, hogy vajon van-e összefüggés a szerdai gyilkossági kísérlet és a pár nappal ezelőtt elkövetett két korábbi halálos merénylet között. A hétvégén ugyanis két rendőrt már agyonlőttek.

Szerdán nyilvánosságra került a washingtoni belbiztonsági minisztérium egyik nem titkosított dokumentuma, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy rendőrtisztek személyes adatai szivárognak ki az interneten országszerte. Sok rendőr, köztük magas rangú rendőrtiszt maga osztja meg a közösségi platformokon az adatait, köztük a lakcímét vagy a telefonszámát is.

A belbiztonsági tárca arra figyelmeztetett, hogy ez ahhoz a szakmai zsargonban “kipécézésnek” nevezett gyakorlathoz vezethet, amelynek során “erőszakos és szélsőséges elemek” célzott támadásokat intézhetnek rendőrök ellen, vagy megakadályozhatják a rendőröket feladataik ellátásában.

“Legalább egy rendőrfőnököt már célba vettek, mert feltételezték róla, hogy támogatja a könnygáz bevetését a tüntetők oszlatásához” – olvasható a tárca dokumentumában.

Rendőrségi vezetők és rendőrök az elmúlt napokban többször is nyilvánosan hangoztatták, hogy az az érzésük, a rendőrségi reformokat sürgető törvényhozók magukra hagyják őket. “Tessék befejezni azt, hogy úgy kezelnek bennünket, mintha állatok volnánk, és tessék némi tiszteletet is tanúsítani irántunk! Becsmérelnek bennünket és ez visszataszító” – mondta Mike O’Meara, New York állam rendőrszakszervezetének tisztségviselője az állam törvényhozóinak, amikor azok arról döntöttek, hogy hatálytalanítják azt a törvényt, amely biztosította a rendőri jegyzőkönyvek titkosságát.

Nancy Pelosi házelnök a konföderációs szobrok eltávolítását követeli a kongresszusból

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerdán levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából.

Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: ezek a szobrok “a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket”.

A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését.

A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az Unióból, s részben emiatt kezdődött meg a polgárháború. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, s több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását.

A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette.

A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.

“Miközben úgy hiszem, rendkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg történelmünkről, nehogy megismétlődjék, azt is hiszem, hogy nincs helye a konföderáció erőszakos emberei bigottságának az Egyesült Államok Capitoliumának megszentelt termeiben vagy a megbecsülés övezte helyeken szerte az országban” – fogalmazott Nancy Pelosi. Hozzáfűzte, hogy szerinte ezek az emberek annak idején “a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében”.

A házelnöknek nincs joga a kérdésben dönteni, ezért a szenátusi bizottságot “azonnali döntésre” szólította fel. Zoe Lofgren, kaliforniai demokrata párti képviselő, a bizottság tagja támogatásáról biztosította Pelosit és azonnali bizottsági szavazást javasolt.

Trump: a kormányzat nem tervezi katonai támaszpontok átnevezését

A kormányzat nem tervezi katonai támaszpontok átnevezését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, válaszul azokra információkra, miszerint átkeresztelnék az amerikai polgárháború déli parancsnokairól elnevezett katonai bázisokat.

“Felvetették, hogy legendás katonai támaszpontjaink közül akár tízet is átnevezhetnénk, például Fort Bragget Észak-Karoliinában, Fort Hoodot Texasban, vagy Fort Benninget Georgiában” – írta a Twitteren Trump, hangsúlyozva, hogy ezek “a nagyszerű amerikai történelmi örökség részei és a győzelem és a szabadság kivívásának történetét” jelentik.

Az amerikai elnök leszögezte: “ezért az én kormányzatom még csak fontolóra sem veszi” a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. “Tessék tiszteletben tartani a hadseregünket!” – tette hozzá.

Kedden Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak, hogy Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár “készen áll” annak megvitatására, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok rabszolgatartó múltjához kötődő elnevezéseket, köztük katonai támaszpontok nevének esetleges megváltoztatását.

Az ország déli tagállamaiban mintegy tíz olyan katonai támaszpont van, amely az amerikai polgárháború (1861-1865) déli katonai vezetőinek nevét viseli. A déli államokban, az úgynevezett konföderációban akkoriban még rabszolgatartás volt, s ezért a polgárháború déli csapatainak katonai vezetőit sokan a rabszolgaság megtestesítőinek tartják.

Így került szóba katonai támaszpontok nevének megváltoztatása is. A legnagyobb ilyen, most vitatott nevű támaszpont az észak-karolinai Fort Bragg. Nevét Braxton Bragg konföderációs tábornokról kapta. Georgia államban Henry L. Benning tábornokról, a meggyőződéses rabszolgatartóról neveztek el katonai bázist, a texasi Killeenben lévő Fort Hood pedig John Bell Hood tábornokról kapta a nevét.

Trump Twitter-bejegyzését Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője szerdán a napi sajtóértekezletén is felolvasta, hozzátéve, hogy az elnök “hevesen ellenzi” a névváltoztatást, már csak azért is, mert ez “a teljes tiszteletlenséget” jelentené azokkal a katonákkal szemben, akiket éveken keresztül e bázisokon képeztek ki. (MTI, nbclosangeles.com)

Kapcsolódó: Houstonban elbúcsúztatták George Floydot, Biden videóüzenetet küldött

Először jelent meg a bíróság előtt a Floyd halálát okozó rendőr

A minneapolisi önkormányzat mégis feloszlatja a rendőrséget

A rasszizmus áldozataira emlékeztek a Szabadság téren

Vádat emeltek a rendőrök ellen, akik fellökték a 75 éves tüntetőt

A buffalói rendőrség különleges egységének minden munkatársa lemondott

 Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel George Floyd gyászszertartásán

Súlyosbítják a vádat a Floyd halálát okozó rendőr ellen, és társait is letartóztatják

Minnesota állam vizsgálatot indít a minneapolisi rendőrség ellen

Az amerikai rendőrök ütik, lövik, fenyegetik, letartóztatják az újságírókat

(Kiemelt kép: Twitter)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!