Holokauszt-emléknap

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján Magyarországon is több megemlékezést tartottak. Az auschwitzi haláltábor emlékhelyén Lengyelországban több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai részvételével rendeztek nemzetközi megemlékezést.

Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból, erőt merítünk-e a 20. század diktatúráit megszenvedők áldozatvállalásából és az embermentők példájából – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban.

Latorcai Csaba úgy fogalmazott: “felelősséggel viseltetünk az egész teremtett világért és Európa jövőjéért”.

“Rajtunk áll, hogy a békét szolgáljuk, vagy a békétlenség lesz úrrá a minket körülvevő szűkebb és tágabb világunkban” – figyelmeztetett.

“Tanuljunk a múltunkból, mert jövőnk csak abban az esetben lesz, ha a jelent úgy formáljuk, hogy régi hibáinkat és bűneinket nem követjük el újra” – mondta.

Az államtitkár kitért arra: a kormány az elmúlt 9 évben jelentős eredményeket ért el a holokauszt emlékezetének megőrzésében. A meghirdetett programok és kormányzati intézkedések új alapokra helyezték a szembenézést Magyarország történetének e sötét foltjával, oly módon, hogy egyúttal az emlékezetpolitika eszközével hozzájárultak a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez.

Az eredményeket példázza, hogy Magyarországon soha nem látott mértékben virágzik a zsidó kultúra, és “azt is elmondhatjuk, hogy ma Magyarország jelenti a biztonságot a zsidóság számára kontinensünkön” – fogalmazott.

Riasztónak és sajnálatosnak nevezte, hogy 75 évvel az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulása után “napjaink Európája, amelynek azonosságtudatát, identitását évszázadok óta a keresztény-zsidó kultúrkör hagyományai” határozzák meg, olyan veszélyes útra készül lépni, amely “ezt a meghatározó és identitást formáló fundamentumot kezdi ki”.

“Ha nem fogunk össze és nem állítjuk meg időben” ezt a folyamatot, annak egy olyan világ lehet a következménye, amely “hasonlóan a 20. század istentelen diktatúráihoz, nem tűri a nemzetek és népek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, mindamellett a kulturális önfeladás útjára taszítja a kontinenst” – tette hozzá Latorcai Csaba.

Kovács Tamás: az Auschwitzban elpusztított áldozatok harmadát a korabeli Magyarországról deportálták

Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója arról beszélt: nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni, hogy az Auschwitzban elpusztított áldozatok harmadát a korabeli Magyarország területéről deportálták. Ezeknek az embereknek az egyetlen bűnük az volt, hogy zsidónak vagy romának születtek, esetleg valamilyen más szempontból nem tetszettek a birodalom vezetőinek.

Fontosnak nevezte, hogy a háború után született generációk is megismerjék a holokauszt teljes történetét, hátterét és utóhatásait. Az emlékközpont ezért szervez programokat iskolásoknak és továbbképzéseket pedagógusoknak, és működik együtt számos külföldi emlékközponttal és kutatóintézettel – mondta.

Felolvasták az ENSZ-főtitkár üzenetét

A megemlékezésen felolvasták António Guterres ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét. Azt írta: 75 évvel ezelőtt a haláltáborok felszabadításával a vérontás megszűnt, a világ pedig elborzadt, amikor fény derült a nácik bűneire.

E borzalmakat követően jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a céllal, hogy “az országok megleljék egymást a békében” és hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló, emberiesség elleni bűncselekmény – hangzott el.

Hozzátette: 75 év elteltével újra vannak neonácik és olyanok, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik, valamint továbbra is megpróbálják a holokauszt súlyát kisebbíteni, és az elkövetők felelősségét tagadni vagy csökkenteni.

“Ahogyan azonban kitart a gyűlölet, úgy kell kitartania az elhatározásunknak is, hogy fellépjünk ellene” – írta az ENSZ-főtitkár.

Izrael budapesti nagykövete: növekszik az antiszemitizmus

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: 75 évvel a második világháború vége után ismét világszerte növekszik az antiszemitizmus. A növekvő idegengyűlölet és a mások iránti gyűlölet együtt jár a holokauszt tagadásával és relativizálásával. Ez megnyilvánul beszédekben, írásokban, sőt az iskolákban is.

Hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidó nép problémája, hanem elsősorban azé a társadalomé, amelyben megjelenik. Az antiszemitizmus ugyanis előfutára lehet másfajta, a társadalom stabilitását veszélyeztető diszkriminációnak, gyűlöletnek, ami elsősorban azokat sújtja, akik mások, mint a társadalom többsége.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem tehát nemcsak a zsidó nép, hanem az egész világ érdeke – mondta az izraeli nagykövet.

Oroszország budapesti nagykövete: a Vörös Hadsereg katonái életüket áldozták a nácik elleni harcokban

Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete kiemelte: büszkék apáikra, nagyapáikra és dédnagyapáikra, akik felszabadították “Hitler egyik legnagyobb halálgyárát”, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort.

Kitért arra: 75 évvel ezelőtt, január 18-án a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a budapesti gettót is, ahol 70 ezer embert tartottak fogva.

A magyar fővárost és a budapesti gettót felszabadító, a nácik elleni harcokban 50 ezer szovjet katona halt meg, összesen pedig több mint 100 ezer szovjet katona nyugszik magyar földben – mondta.

“Ők az életüket áldozták, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy sose felejtsük el azt, ami az 1930-as és az 1940-es években történt” – hangoztatta Vlagyimir Szergejev.

A megemlékezés keretében megnyitották az Orosz Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ és az Orosz Zsidó Kongresszus kiállítását.

A megemlékezés végén kaddist mondott Radvánszki Péter Simon, a Páva utcai körzet rabbija, a résztvevők pedig mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó. A Magyarországról deportált zsidók jelentős részét Auschwitz-Birkenauba vitték.

Halálának 75. évfordulója alkalmából elhelyezik Szerb Antal botlatókövét az író egykori lakhelye, a Hűvösvölgyi út 81. előtt -MTI/Soós Lajos

Ellenzéki pártok a közös felelősségről

A gyűlöletkeltés elleni fellépés, illetve a közös felelősségvállalás fontosságát emelték ki ellenzéki pártok megemlékező soraikban hétfőn, a holokauszt nemzetközi emléknapján.

Az MSZP közleményében azt írta, hogy arról a több millió emberről emlékezünk meg, akik hetvenöt évvel ezelőtt a gyűlölet politikájának estek áldozatul. A főhajtás mellett emlékeztetni kell magunkat a közös felelősségünkre, arra, hogy még egyszer nem engedhetjük megismétlődni a történelem legsötétebb korszakát – fűzték hozzá.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök Facebook-bejegyzésében egy korábbi washingtoni útját idézte fel, amelyen látogatást tett a holokauszt-múzeumban. “Ott álltam, miniszterelnökként szembesülve azzal, hogy elődeim, megszegve legalapvetőbb politikusi, emberi esküjüket, nem megvédték az ország polgárait, hanem állatként terelték őket a halálba.” Hozzátette: “Legyen a dicsőség azoké, akik akkor is emberek maradtak. Fájdalmasan kevesen voltak.”

Az LMP azt közölte, a párt politikai közössége kegyelettel emlékezik a több millió áldozatra, köztük az ártatlanul meggyilkolt hatszázezer magyar honfitársunkra. Leszögezték, az emberi méltóságot nem csupán a fizikai erőszaktól kell megvédeni, hanem az írásban, szóban vagy akár politikai propaganda során elkövetett sérelmektől is.

A Magyar Liberális Párt közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1941 és 1945 között a magyar hatóságok közreműködésével több mint 400 ezer magyar zsidót deportáltak és gyilkoltak meg. Auschwitz-Birkenauban több mint egymillió ember vesztette életét, közülük minden harmadik magyar volt – írták, hozzátéve: “a kegyetlen gyilkosságokat a magyar Országgyűlés által meghozott zsidótörvények készítették elő”.

A Párbeszéd közleményében azt emelte ki: “nem szabad elfelejtenünk, hogy a kirekesztés, a megkülönböztetés és az ítélkezés milyen tragikus, embertelen következményekkel járhat”. A világ vezetőinek és minden embernek éberen kell tehát figyelnie, hogy együtt utasítsunk vissza minden gyűlöletkeltést – tették hozzá.

A túlélők voltak a fő vendégek a 75. évfordulós auschwitzi megemlékezésen

A túlélők voltak a fő vendégek az auschwitzi évfordulós megemlékezésen. Batsheva Dagan lengyelországi születésű izraeli költőnő holokauszt-túlélő például arról beszélt a haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezésen, hogy magyar ruhákat tartott a kezében, amikor az Auschwitzban meggyilkoltak holmiját kellett szétválogatnia.

A több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai, összesen 61 külföldi küldöttség részvételével rendezett idei megemlékezés fő vendégeinek a mintegy 200 meghívott túlélőt tekintették, őket ültették a rendezvényen az első sorokba, kivételt téve a szokásos diplomáciai protokoll betartásában.

Duda: a holokauszt-tagadás, Auschwitz történetének hamisítása az áldozatok megbecstelenítését jelenti

Andrzej Duda lengyel elnök, megnyitva a rendezvényt, kijelentette: “Lerójuk tiszteletünket az Auschwitzban és más helyeken meggyilkolt hatmillió zsidó előtt”.

“Azon haláltábor kapuja előtt állunk, amelyben a legtöbben veszítették életüket, és amely a holokauszt jelképe lett” – fogalmazott a lengyel elnök. Hangsúlyozta: az áldozatok megbecstelenítését jelenti a holokauszt-tagadás, illetve Auschwitz kihasználása akármilyen más célra, mint az emlékezetápolás. Aláhúzta továbbá: szükséges megőrizni Auschwitz emlékezetét, hogy “a holokauszt, az emberek megsemmisítése a világ történelmében soha ne ismétlődjön meg”.

Lengyelország nevében ígéretet tett arra, hogy mindig őrizni fogják az auschwitzi haláltáborban történtek emlékezetét. Aláhúzta: a lengyelek ezt az elköteleződést már a holokauszt idején vállalták, amikor “életüket kockáztatva segítették a zsidókat”, amikor Witold Pilecki és Jan Karski, a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonái beszámoltak a világnak a kezdődő holokausztról.

Az első felszólaló szemtanú, Batsheva Dagan arról beszélt: fiatal lányként került Auschwitzba, a németek négy különféle kommandóba (szolgálatba) irányították őt. Az egyik a betegápolást jelentette, a kórházban egy ideig a Mengele (Josef Mengele, a koncentrációs tábor SS-tiszt orvosa) által halálra ítéltek között találta magát, de megmenekült. Később az úgynevezett Kanada-kommandóba került, ahol 1944 tavaszától a Magyarországról Auschwitzba hurcolt zsidók személyes holmiját válogatták szét.

“Magyar ruhákat tartottam a kezemben, kezdetben sírtam, aztán hozzá kellett szoknom, mert ez volt a munkám” – idézte fel Dagan. A lengyelországi Lódzból származó lány a tárgyak között felismerte tanárainak fényképeit is, akik a lódzi gettó 1944. júniusi felszámolása kerültek Auschwitzba.

Tanúvallomást mondott Else Baker szinti túlélő, Marian Turski lengyelországi zsidó, történész, valamint Stanislaw Zalewski, az Auschwitzot túlélt lengyel politikai fogoly is.

Lauder: egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat

A Zsidó Világkongresszus (WJC) nevében felszólalt a szervezet elnöke, Roland S. Lauder. “Auschwitz egy nagy seb, amely soha nem gyógyul meg, amely mindig fájni fog” – fogalmazott. Feltette a kérdést, vajon mi lett volna az ő sorsa, ha 1944 februárjában nem New Yorkban születik, hanem Magyarországon, ahonnan a nagyszülei származtak. “Túléltem volna? Nem, egyike volnék a 430 ezer itt meggyilkolt magyarországi zsidónak” – mondta Lauder.

Felidézte: “Németország és Ausztria előkészítették, megteremtették és megvalósították ezt a pusztító rosszat”. Hozzátette: közben “egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat”, a zsidóknak “hátat fordított” az Egyesült Államok is, amely 1938-ban nem akarta befogadni a zsidó menekülteket. “Túl sok ember, túl sok országban okozta Auschwitzot” – jelentette ki a WJC elnöke.

Európa-szerte “szerencsére akadt egy maroknyi, romlatlan ember is”, a Világ Igazai, akik életüket kockáztatva zsidókat mentettek – mondta Lauder. Figyelmeztetett a ma feléledő antiszemitizmus veszélyére, amelynek kezeléséhez, mint mondta, “nem elegendőek a politikai beszédek”, hanem “szükség van kemény és szigorú törvényekre”.

A megemlékezést ökumenikus imák zárták, ezt követően a túlélők és az állami küldöttségek vezetői lerótták tiszteletüket a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékmű előtt.

Magyarországot a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, feleségével, Lévai Anikóval együtt.

Orbán Viktor Krakkóban és Auschwitzban

Orbán Viktor házastársával, Lévai Anikóval megkoszorúzta a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski és felesége, Maria síremlékét Krakkóban – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Lech Kaczynski Lengyelország köztársasági elnöke volt 2005-től haláláig, amely 2010-ben következett be Szmolenszk közelében egy légikatasztrófában.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a magyar miniszterelnök délután számos ország állam- és kormányfőjének társaságában részt vesz az Auschwitz-Birkenau német koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, és gyertyát helyez el a birkenaui áldozatok emlékművének magyar nyelvű táblája előtt.

Macron: semmiben nem engedhetünk az antiszemitizmusnak

Emmanuel Macron szerint “semmiben nem szabad engedni az antiszemitizmus tűrhetetlen növekedésének”. A francia elnök ezt az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján, a holokauszt 75 ezer franciaországi zsidó áldozatára emlékezve mondta.

“Üldözzük az antiszemitizmust, a rasszizmus minden formáját, a nyíltan megjelenő gyűlölködést, ahogy azt is, amely a sötétben és névtelenül támad” – fogalmazott hétfőn a francia elnök a párizsi Soá Emlékközpontban mintegy kétszáz meghívott, köztük a haláltáborok ötven túlélője előtt elmondott beszédében.

Öt nappal azután, hogy Izraelben tett látogatásán az egységes Európát nevezte a holokauszt tanulságának, és figyelmeztetett a gyöngeség jelének nevezett antiszemitizmus újjászületésére, Emmanuel Macron megismételte, hogy Franciaország “semmiben nem enged az antiszemitizmus tűrhetetlen növekedésének Európában”.

Emlékeztetett arra, hogy 868 zsidó vallási helyet fokozottan védenek a hatóságok, az erőszakra szólító csoportokat feloszlatják, és különleges nyomozói csapatok dolgoznak az országban az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Ismételten kiemelte, hogy az antiszemitizmus nem elsősorban a zsidók, hanem mindenki gondja, amin csakis az oktatással és az emlékezéssel lehet segíteni.

Eric De Rothschild, a Soá emlékközpont elnöke is arra figyelmeztetett, hogy “ami 75 évvel ezelőtt történt, újrakezdődhet, miután a démonok sajnos soha nincsenek nagyon messze, és az antiszemitizmus továbbra is virágzik”.

A francia elnök az emlékközpontban felavatta a felújított Nevek Falát, amelyen az 1942 március és 1944 nyara között Franciaországból deportált francia és külföldi zsidók nevei olvashatók.

A párizsi Marais-negyedben 2005-ben felállított Nevet Falát Jacques Chirac néhai államfő avatta fel. A 222 kőtáblán 76 ezer név található, köztük 11 400 gyereké. Közülük alig 2500-an tértek vissza a haláltáborokból. A kilenc hónapig tartó felújítás alatt 6200 javítást eszközöltek a nevekben, a keresztnevekben és a születési dátumokban, 379 nevet levettek, 226-ot pedig rávéstek a kövekre a legfrissebb történészi kutatások megállapításainak megfelelően.

Az auschwitzi haláltábor emlékhelyén Lengyelországban – több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai részvételével rendezett idei megemlékezésen – Franciaországot Edouard Philippe miniszterelnök képviselte.

Iohannis: az antiszemitizmus visszatérésének veszélye nem múlt el

Románia fontos lépéseket tett az utóbbi időben a holokauszt borzalmainak tudatosítása érdekében, de az idegengyűlölet és antiszemitizmus visszatérésének veszélye nem múlt el – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából rendezett bukaresti megemlékezésen.

Rámutatott: Bukarestben tavaly holokausztmúzeumot alapítottak, a romániai oktatásban kiemelt figyelmet szentelnek a holokausztnak, javult az antiszemitizmus visszaszorítását célzó jogszabályi keret. Ugyanakkor zsidó temetőket dúlnak fel az országban, közéleti szereplők hirdetik egyes fajok felsőbbrendűségét, relativizálni próbálják a holokauszt borzalmait és a román történelem “gyűlöletes bűnöseit” dicsőítik – figyelmeztetett a román államfő.

Iohannis szerint Európa sem gyógyult még ki az antiszemitizmusból 75 évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után: saját kudarcaikat bűnbakgyártással leplezni próbáló politikai vezetők hangolnak a bevándorlók, romák vagy zsidók ellen.

Az antiszemitizmus és idegengyűlölet újbóli “szárba szökkenését” meg kell akadályozni: toleranciára neveléssel, a másság elfogadásának és tiszteletének hirdetésével kell megvédeni a jogállamiságot, demokráciát és egyéni szabadságjogokat – hangoztatta a román elnök.

Klaus Iohannis a román kulturális érdemrenddel tüntette ki a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézetet és az Észak-Erdélyi Holokauszt Emlékmúzeumát, és emlékérmet adományozott a roma holokauszt három túlélőjének. A román államfő felidézte: 1942-ben 25 ezer romát, köztük sok nőt és gyereket deportáltak Transznisztriába, közülük 11 ezren haltak meg a hideg, az éhség és egészségügyi ellátás hiánya miatt.

Pompeo: Washington további anyagi segítséget ad az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak

Az amerikai kormányzat további anyagi segítséget ad az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak – jelentette be Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: a holokauszt áldozatai iránti tisztelet jegyében, az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum megőrzése és az antiszemitizmus elleni harc, valamint annak érdekében, hogy a jövendő nemzedékei soha ne feledjék el a tragédiát, az amerikai külügyminisztérium a kongresszussal egyetértésben további kétmillió dollárt biztosít az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak

A hozzájárulással Washington azt a 15 millió dolláros segítséget bővíti, amellyel az Egyesült Államok 2018-ig öt éven keresztül támogatta az alapítványt.

Mike Pompeo hangsúlyozta, hogy a támogatás annak bizonyítéka, hogy az amerikai kormányzat támogatja a holokauszttal kapcsolatos oktatást, emlékezést, párbeszédet és kutatást.

“Az Egyesült Államok bátorít más nemzeteket is az Auschwitz-Birkenau Alapítvány támogatására” – szögezte le a közleményben Pompeo. Egyben emlékeztetett arra is, hogy az emberiségnek kötelessége a holokauszt túlélői iránti tisztelet, a holokauszt és a náci üldözés minden más áldozata emlékének megőrzése, az antiszemitizmus elleni harc és a fellépés a történelem átírásának kísérletei ellen.

Az Egyesült Államokban a kormányzat és a Demokrata Párt vezetői is megemlékeztek az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulójáról. Donald Trump még pénteken elnöki proklamációt írt alá, amelyben leszögezte: “emlékezünk a holokausztban elpusztult hatmillió zsidóra és tiszteletünket fejezzük ki a náci rezsimre vereséget mért amerikai katonák és a szövetségesek katonái fáradhatatlan harca iránt”. Az elnök egyúttal leszögezte: “ismét elkötelezzük magunkat az antiszemitizmus elleni harc mellett”. Egyben ismételten támogatásáról biztosította Izrael Államot.

Mike Pence alelnök és Nancy Pelosi házelnök a múlt héten részt vett a jeruzsálemi Jad Vasem emlékhelynél tartott megemlékezésen, majd Nancy Pelosi és Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezetésével amerikai küldöttség tett látogatást Auschwitzban.

Merkel: szembe kell szállni az intoleranciával és a gyűlölettel

Őrizni és ápolni kell a holokauszt áldozatainak és túlélőinek emlékezetét, és szembe kell szállni az intoleranciával és a gyűlölettel – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár Berlinben a nemzetközi holokauszt-emléknap németországi eseményeit záró rendezvényen.

A kormányfő a fővárosi állami operaházban (Staatsoper Unter den Linden) tartott jótékonysági koncertet felvezető köszöntőjében kiemelte: a civilizáció valamennyi szabályával szakítást jelentő holokausztból a németek számára az emlékezés kötelezettsége mellett az is következik, hogy szembe kell szállniuk az intoleranciával, a gyűlölettel, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és a csoportokra vonatkoztatott emberellenességgel, és gondoskodniuk kell arról, hogy “minden ember biztonságban és otthon érezhesse magát Németországban és Európában”.

A díszvendég lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki hangsúlyozta, hogy a holokauszt történetét nem szabad “átírni” és politikai célokra felhasználni, és a náci mellett a kommunista totalitárius diktatúra áldozatairól is meg kell emlékezni. (MTI)

(Kiemelt kép: Bálint gazda, 101 éves holokauszttúlélő gyertyát gyújt az áldozatok emlékére a Páva utcai zsinagógában – MTI/Máthé Zoltán)