Holnaptól beléphetnek Magyarországra az osztrákok, ha van negatív tesztjük

Holnaptól beléphetnek az Osztrák Köztársaság területéről Magyarországra azok az osztrák állampolgárok, akik négy napnál nem régebbi okirattal igazolni tudják, hogy szervezetükben aktuálisan nincs jelen a Sars-CoV-2 koronavírus – az erről szóló kormányhatározat ma jelent meg a Magyar Közlönyben.

A kormányhatározat azt is kimondja: ha az Ausztria felől Magyarország területére belépett osztrák, illetve magyar állampolgár a belépést követő 14 napon belül a fertőzés tünetét észleli, akkor lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot.

Ugyanez vonatkozik arra is, aki az Európai Gazdasági Térséghez tartozó állam polgáraként Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult és ezt tartózkodási kártyával igazolja.

A rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban határátlépőkre.

Ma az operatív törzs szokásos napi tájékoztatóján arról beszélt Kiss Róbert rendőr alezredes, az ügyeleti központ munkatársa, hogy a kormány folyamatosan egyeztet a szomszédos országokkal a további átkelők megnyitásáról és a korlátozások megszüntetéséről. Példaként épp a magyar-osztrák határt említette arra, hogy rövid időn belül a két ország állampolgárai átléphetik a határt, ha okirattal igazolják azt, hogy nem koronavírus-fertőzöttek.

Osztrák kancellár: maximális biztonságot kínál Ausztria nyárra a turistáknak

Ausztria maximális biztonságot és maximális szórakozási lehetőségeket kínál a nyári szabadság eltöltéséhez a belföldi turistáknak, valamint azoknak a külföldieknek, akik a járványhelyzet szempontjából szintén biztonságos országokból érkeznek – jelentette ki Sebastian Kurz kancellár ma Bécsben egy sajtótájékoztatón.

A turizmus, a vendégszeretet egész Ausztria, illetve az osztrákok identitásának része, az egész világ ezáltal ismer meg és értékel bennünket – mondta Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a szállodák és a panziók március közepén zártak be; májustól ugyanakkor lépésenként újraindul a turizmus Ausztriában, így a hónap végén a szálláshelyek is újranyitnak. A kancellár kiemelte, hogy a turizmus, illetve a szabadidő-ipar az országban a GDP 15 százalékát teszi ki, és számtalan munkahely is függ az ágazattól – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a turizmus élénkítése egyben feltétele a gazdaság újraindításának.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is cél a koronavírus-járvány terjedésének csökkentése, a gazdaság újraindítása, azzal együtt munkahelyek biztosítása, a határok megnyitása, a szükséges biztonsági óvintézkedések mellett. Éppen ezért a kormány támogatásával a vendéglátóiparban dolgozók számára lehetővé teszik a koronavírus-teszt elvégzését – szögezte le. Hozzátette: Ausztria olyan biztonságot kínál a turistáknak nyári szabadságuk idejére, mint más ország aligha.

Elisabeth Köstinger turizmusért felelős miniszter ismertette, hogy a turizmus  fellendítésére “Jó nyár vár rád” mottóval kampányt indítanak. A kormány 40 millió euró támogatást biztosít az ausztriai nyaralás belföldi és külföldi reklámozására. Erre azért is szükség van, mert a vendéglátóipart, a turizmust érintették a legkeményebben a koronajárvány miatti bezárások – tette hozzá.

Harald Mahrer, a gazdasági kamara (WKÖ) elnöke arról számolt be: lehetővé akarják tenni, hogy a szállodaipar valamennyi dolgozóján elvégezzék a koronavírus-tesztet. Kifejtette: a teszteket privát laboratóriumokban végzik majd, május 29-től már véletlenszerűen kiválasztott régiókban megkezdik a “próbateszteléseket”. Elsőként azokat a munkatársakat tesztelik, akik közvetlenül kapcsolatba kerülnek a vendégekkel, és ha lesz rá lehetőség, akkor később a többieket is. Júliustól a tervek szerint hetente 65 ezer tesztet végeznek majd el – tette hozzá. Mint mondta, az a cél, hogy júliustól, vagyis a nyári szezon kezdetétől a szálláshelyek az esetleges fertőzés szempontjából biztonságosak legyenek.

Értesülések szerint május végén a minőségi szállodák alig 46 százaléka nyit ki; egyharmaduk csak július elejére tervezi a nyitást, de több szálláshely is van, amelyik addig szeretne várni a nyitással, amíg valamennyi határszakaszt megnyitják a forgalom előtt.

Közben Ausztriában továbbra is alacsonyak a járvány mutatói. Összesen 16 404-en kapták el a koronavírus-fertőzést, közülük 1 ,951-en meggyógyultak. Jelenleg 820 aktív beteget tartanak nyilván, 188-at kezelnek kórházban, és 32-en vannak intenzívosztályon. Bécsben összesen 3059 ember koronavírus-tesztje lett pozitív, közülük 39-en az utóbbi 24 órában kapták meg a fertőzést.

A koronavírus okozta megbetegedés szövődményeibe 633-an haltak bele.

Spanyolországban a járvány kezdete óta először ötven alá csökkent a napi halálozás

Spanyolországban a járvány kezdete óta először ötven alá csökkent a napi halálozás – közölte ma a spanyol egészségügyi minisztérium.

Az elmúlt egy nap során 48-an haltak bele a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta fertőzésbe, amely eddig 27 940 emberéletet követelt a dél-európai országban.

Az igazolt fertőzöttek száma 344-gyel emelkedett 24 óra alatt és meghaladta a 233 ezret.

A minisztérium a héten nem közölte a fertőzésből meggyógyultak számát a tartományoktól kapott adatok alapján készített jelentésében.

Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója madridi napi online sajtótájékoztatóján elmondta: az összesítésben nem szerepel Katalónia, mivel “hitelesítési problémák” merültek fel a kapott tájékoztatásban, de becslése szerint a keleti tartománnyal együtt a napi új fertőzöttek száma 400, a halálos áldozatok száma “félszáz” körül lehet.

Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter szokásos heti parlamenti szakbizottsági meghallgatásán beszámolt róla, hogy az országban elvégzett koronavírus-vizsgálatok száma már meghaladta a 3,78 milliót.

Bejelentette, hogy a járvány ideje alatt sem álltak le a szervátültetésekkel, amelyben Spanyolország világelsőnek számít évek óta. Az elmúlt két hónap során 274 transzplantációt végeztek el. A tavalyi évben 5449 ilyen beavatkozás történt.

A tárcavezető elmondta: a koronavírus járvány kezdete óta a kormány több mint 4,7 millió gyorstesztet juttatott el a tartományoknak, szájmaszkokból pedig több mint 100 milliót osztott szét.

A tartományok közül többen maguk is rendeltek maszkokat Kínából, például a madridi autonóm közösségben társadalombiztosítási kártyára minden helyi lakos ingyen átvehetett egy FFP2-es maszkot a gyógyszertárban.

A foglalkozás-egészségügyi intézet (INSST) ma közölt vizsgálata szerint ezek a maszkok azonban nem felelnek meg a kategóriájuk szerinti előírásoknak, szűrőkapacitásuk 94 százalék helyett csupán 60 százalékos.

Madridban a tervek szerint a lakosság még egy ugyanilyen maszkra lesz jogosult a következő hetekben.

A fővárost is magába foglaló 6,5 millió lakosú tartomány, ahol a legtöbb fertőzöttet regisztrálták a járvány során, most ismét, immáron harmadszor kezdeményezte az egészségügyi tárcánál, hogy a korlátozások enyhítésének nulladik fázisából átléphessen az első fázisba, amely további lazításokat és a gazdasági élet fokozását jelentené.

Isabel Díaz Ayuso helyi elnök a madridi parlamentben bejelentette: a legfelsőbb bírósághoz fordulnak amiatt, hogy a központi kormány eddig nem engedélyezte számukra az óvintézkedések csökkentését. A politikus kifogásolta a átláthatóság hiányát a döntési folyamatban, amelyek miatt a térséget további gazdasági károk érik.

A spanyol magánvállalkozók szövetségének (ATA) felmérése szerint a járvány miatt az egyéni vállalkozók 10,3 százaléka, mintegy 300 ezren mehet tönkre az országban.

Kutatásukban háromból egy vállalkozó válaszolta azt, hogy a következő hónapokban meg kell válnia alkalmazottjától. 72,5 százalékuk szerint éves bevételük legkevesebb 40 százalékkal marad el idén a tavalyitól.

A spanyol parlament késő estébe nyúló ülésén tegnap meghosszabbította a március 15-e óta érvényben lévő szükségállapotot, ezúttal június 7-ig, ezzel felhatalmazva a kormányt olyan rendkívüli intézkedések fenntartására mint például a személyek szabad mozgásának korlátozása.

Spanyolországban két hete kezdték el enyhíteni a járványügyi óvintézkedéseket, amelyeket a tervek szerint négy fázisban oldanak fel országszerte június végéig.

Olaszországban tízezer alá csökkent a kórházban kezelt Covid-19 betegek száma

156-tal emelkedett a halottak száma egy nap alatt Olaszországban, amely így elérte a 32 486-t az olasz polgári védelmi hatóság ma esti adatai szerint. A kórházban kezeltek száma tízezer alá csökkent, az újonnan diagnosztizáltak majdnem felét Lombardia tartományban szűrték.

A halottak száma enyhén csökkent az egy nappal ezelőtti 161-hez képest. A halálozások csaknem fele Lombardiában és Piemont tartományban  történt.  A húsz régióból kilencből egy halálesetet sem jelentettek Covid-19 miatt az utóbbi egy nap alatt.

Az aktív fertőzöttek száma több mint ezerhétszázzal csökkent az egy nappal korábbi több mint kétezer után, hivatalos adatok szerint  60 960.

Nyolcvannégy százalékuk házi karanténban tartózkodik, kórházban 9269 beteget kezelnek, intenzíven 640-t.

A gyógyultak száma túllépte a 134 ezret.

A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 228 006-t.

A gócpont Lombardiában 56-tal emelkedett a halottak száma a korábbi 65-höz képest. A diagnosztizált fertőzöttek száma 316-tal emelkedett az egy napja mért 294 után. Egész Olaszországban – a halottakat is beszámítva – 642 fertőzöttet szűrtek, ennek majdnem felét Lombardiában.

Giuseppe Conte miniszterelnök mai parlamenti felszólalásában elmondta, hogy a járvány február 20-i olaszországi  megjelenése óta 3,1 millió vírustesztet végeztek. Három hónapja valamivel több mint 5500 volt az intenzív helyek száma, amit mostanra 7800 fölé emeltek. A kórházak fertőzőbeteg és pneumatológiai osztályain az ágyak számát 28 ezer fölé emelték, ami a korábbihoz képest több mint háromszáz százalékos növelést jelent.

Hivatalos közlés szerint áprilisban több mint 835 millió óra munkanélküli segélyt fizettek ki. Az olaszországi áruházláncok jelzései szerint mintegy 200 ezer dolgozójuk munkahelye forog veszélyben. Márciustól háromszázezer vállalkozás élt az állam által garantált egyszeri 25 ezer eurós bankhitel-lehetőséggel.

Olasz miniszterelnök: az olaszok nyaraljanak Olaszországban

Olaszországi vakációzásra szólította fel az olaszokat Giuseppe Conte kormányfő a járványkorlátozások enyhítése után eltelt első négy napot értékelő beszédében a római parlamentben.

Giuseppe Conte kijelentette, arra kéri az olaszokat, Olaszországban töltsék az idei nyári szabadságukat, mivel így hozzájárulhatnak a gazdaság fellendítéséhez.

Emlékeztetett, hogy Olaszország június 3-tól megnyitja külső határait az EU-tagállamaiből érkezők előtt: “lehetséges lesz Európába utazni, valamint más európai országokból Olaszországba, de Olaszország még nem számít annyira vonzó célállomásnak, mint korábban”. Ezért a kormányfő felszólította az olaszokat, “fedezzék fel ismét városaikait, országuk szépségeit.”

Tovább javult a járványhelyzet Németországban

Tovább javult a járványhelyzet Németországban, a mai hivatalos adatok szerint egyetlen járás vagy város sincs, ahol szigorított óvintézkedésekkel kell védekezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen, és egyre több olyan hely van, ahol valamennyi regisztrált fertőzött legyőzte a kórokozót.

A németországi közigazgatás 401 alapegysége – járások, városok – közül 23-ban nincsenek úgynevezett aktív esetek, vagyis a vírussal még küzdő regisztrált fertőzöttek, 339-ben pedig 10 százalék alatt van az összes helyi regisztrált fertőzötthöz viszonyított arányuk – mutatták ki a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) számításai.

A koronavírus-világjárvány első németországi hullámának levonulását jelzi az is, hogy nincs olyan közigazgatási egység, ahol meg kell fordítani a járványlassító korlátozások lazításának folyamatát. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok megegyezése alapján erre akkor van szükség, ha meghaladja az 50-et az utóbbi hét napon regisztrált fertőzések 100 ezer lakosra vetített száma. Ilyen esetben el ismét szigorítani kell, és a társadalmi és gazdasági élet újraindítását csak akkor lehet tovább folytatni, ha hét napon keresztül a határérték alatt marad az új igazolt fertőzések száma. A szabályt a május eleji bevezetése óta 5 járásban kellett alkalmazni, időközben mindenütt ismét enyhült a járvány.

A helyzet javulását mutatja a többi között az is, hogy az országszerte egy nap alatt regisztrált új fertőzések száma 12. napja 1000 alatt van. Az RKI-hoz tegnapról mára 745 új fertőzésről érkezett jelentés a járási és városi egészségügyi hivataloktól.

Az új esetekkel együtt a járvány kezdete óta 176 752 SARS-CoV-2-fertőzést mutattak ki Németországban.

A gyógyultnak minősülő, vagyis a fertőzésen már átesett igazolt fertőzöttek becsült száma 1100-zal 158 000-re emelkedett.

A vírus okozta betegségben (Covid-19) 8147 regisztrált fertőzött halt meg, ez 57-tel több az egy nappal korábbinál.

Mindennek alapján az úgynevezett aktív esetek becsült száma a 10 ezer körüli szinten van a 83 milliós országban.

A lazítások minden tartományban folytatódnak, Brandenburgban például fertőzéshigiéniai óvintézkedések mellett holnap megnyithatnak a kempingek, Berlinben hétfőtől ismét fogadhatnak vendégeket a hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek, és a Balti-tenger partján fekvő Mecklenburg-Elő-Pomeránia üdülőhelyein szintén hétfőtől nemcsak a tartománybeliek, hanem a máshonnan érkezők is megszállhatnak.

Belgiumban tovább csökken az intenzív osztályon ápoltak száma

Belgiumban folyamatosan csökken az intenzív osztályokon a Covid-19 betegség miatt ápoltak száma – közölte ma a helyi sajtó.

Intenzív ápolásban jelenleg 277-en részesülnek, összesen 1448 embert kezelnek egészségügyi létesítményekben.

A fertőzést további 252 embernél mutatták ki, ez a szám valamivel több, mint az elmúlt napokban azonosított fertőzötteké. A vírus melegágya továbbra is a flamand tartomány. A járvány okozta megbetegedésben 48-an hunytak el 24 óra leforgása alatt, közülük 25-en idősotthonok lakói voltak. A 11,5 milliós lélekszáma országban közel 9200-an lettek a kór áldozatai.

Hollandiában 27 ember halt meg a fertőzés következtében tegnapról mára. A közegészségügyi hatóság igazgatója, Jaap Van Dissel szerint  a járvány kitörése óta az országban bekövetkezett halálesetek körülbelül 13 százaléka köthető egyértelműen a vírus okozta betegséghez. Hangsúlyozta azonban, hogy “Hollandiában sokkal kevesebbet teszteltek, mint más országokban, így egyelőre nem lehet pontos következtetéseket levonni.”

Az igazgató hozzátette, hogy az országban napi 6-7 ezer koronavírus-tesztet végeznek el, amelyeknek megközelítőleg 5 százaléka pozitív.

“A vírus terjedése egyértelműen lelassult, bár az ország néhány területén még mindig terjed. Az kórházba utalt páciensek száma is folyamatosan csökken” – mondta.

Hollandiában eddig csaknem 5800-an estek áldozatul a járványnak.

Luxemburgban, az egészségügyi minisztérium által közzétett mai adatok szerint további 13 ember fertőződött meg, viszont újabb, a koronavírussal összefüggő haláleset nem történt. A valamivel több, mint félmillió lakost számláló nagyhercegségben, eddig közel négyezer embert teszteltek pozitívra, és 109-en haltak bele a járvány okozta betegségbe.

Romániában sok a kórházi ágy de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre

Európai összehasonlításban viszonylag sok a kórházi ágy Romániában, de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre – derül ki az Erdélystat.ro statisztikai portálon ma közzétett elemzésből.

A portál az elérhető 2017-es, 2018-as romániai és európai hivatalos statisztikák alapján készítette el elemzését, amely a Románián és Erdélyen belüli regionális különbségekre is kitér.

Az elemzésből kiderül: Romániában 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény működött, melyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket. Ez 7,1 kórházi ágyat jelent ezer lakosra vetítve, amivel Románia az EU-s tagállamok rangsorának első felében foglal helyet. Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan öt kórházi ágy jutott ezer lakosra. E mutató szerint Németország (8,0), Bulgária (7,5), Ausztria (7,4) és Magyarország (7,0) előzte meg Romániát, míg a rangsort Dánia (2,6), az Egyesült Királyság (2,5) és Svédország (2,2) zárta.

Románián belül a fővárosi körzet helyzete a legjobb, ahol 10,4 kórházi ágy jut ezer lakosra, Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti. Az erdélyi régiók esetében a Maros és Kolozs megyét magba foglaló Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de a kórházi ágyak relatív számának tekintetében átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5).

A hivatalos adatokból azonban az is kiderül, hogy a romániai kórházi ágyak kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 64 százalékos.

Míg az EU-ban 2017-ben átlagosan 3,64 gyakorló orvos jutott ezer lakosra, Romániában ez az arány 2,93, és ezzel az aránnyal Románia csak Lengyelországot (2,38) és az Egyesült Királyságot (2,81) előzi meg.

Magyarország is az EU-átlag alatt szerepelt a rangsorban ezer lakosonként 3,32 orvossal. Románián belül ebben a statisztikában is Bukarest és körzete vezet, és Erdély az országos átlag fölött szerepel. Rendkívül nagyok azonban az Erdélyen belüli regionális különbségek. Míg Közép-Erdélyben 4,4 orvos jut ezer lakosra, a Bánságban pedig 3,6, a Partiumban csupán 2,2 és Székelyföldön mindössze 1,5.

A háziorvosok statisztikája is ugyanazokat a regionális különbségeket mutatja.

Romániában egy háziorvosnak átlagosan 1652 személyt kell ellátnia. Erdélyben kicsivel jobb a helyzet: itt 1555 lakos jut egy háziorvosra, ám ez a szám is nagyon különbözik az egyes régiókban. A Bánságban 1280, a Partiumban 1532, Közép-Erdélyben 1556, Székelyföldön pedig átlagosan 1855 személy tartozik egy háziorvosi körzethez.

Az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, asszisztensek, szülésznők, védőnők, laboránsok, gyógytornászok stb.) statisztikájában Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el, Románián belül viszont Székelyföld az egyik legjobb mutatókkal rendelkező régió. Országosan ezer lakosra 7,14 egészségügyi dolgozó jut, több, mint Magyarországon, ahol ez a szám 6,76.

Erdély ellátottsága ezen a területen megegyezik az országos átlaggal.

Az erdélyi regionális bontás azt jelzi, hogy éppen azok a régiók Székelyföld (8,33) és Észak-Erdély (7,93) állnak a legjobban az ezer lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók rangsorában, ahol a legnagyobb az orvoshiány. A mutató Dél-Erdélyben (6,91) és a Partiumban (6,45) a legrosszabb.

Az Erdélystat.ro tanulmánya arra is kitér, hogy az Eurostat (2017-es) adatai szerint, az EU-ban Románia fordította a bruttó hazai terméke (GDP) legkisebb hányadát az egészségügyre. Míg az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 9,9 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, Magyarországon 6,9, Romániában pedig 5,2 százalékos volt ez az arány.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások rangsorában is Románia volt a sereghajtó az EU-ban. Míg a lista élén található országok Svédország és Dánia átlagosan 5206, illetve 5134 eurót költöttek egy-egy polgáruk egészségére, a romániai összeg (494 euró) nem érte el ennek az egytizedét.

Csehországban tesztelni fogják a munkásszállók lakóit

Csehországban tesztelni fogják a munkásszállók lakóit, hogy megelőzzék a koronavírus esetleges újbóli elterjedését – jelentette be Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese mai prágai sajtótájékoztatóján.

“A munkásszállókban manapság leginkább külföldiek laknak, a járvány terjedésének kockázatai ezeken a helyeken nagyon nagyok” – indokolta a hatósági döntést Prymula. A tisztiorvosi szolgálat és az idegenrendészet között – fejtette ki a miniszterhelyettes – már folynak a tárgyalások a tesztelések feltételeiről. Úgy vélte, hogy a tesztelést a külföldieket alkalmazó cégeknek is támogatniuk kellene, hiszen nem lehet kizárni a járvány esetleges visszatérését, második hullámát.

Prymula rámutatott, hogy a tesztelés nem csak a hagyományos munkásszállásokat érintené, mert a külföldi vendégmunkások nagyon sokféleképpen és nagyon sok helyen laknak. “Nagyon sok munkás a legkülönbözőbb helyeken lakik, és nem is egészen legálisan. Az ilyen helyeken még nagyobb a járvány elterjedésének a veszélye” – hívta fel a figyelmet a járványügyi szakember. A tesztelés előkészítésekor is megmutatkozott, milyen nehéz pontosan feltérképezni ki hol lakik, hol dolgozik.

“Sokan feketén dolgoznak, és elutasítják az ilyesféle adataik kiadását” – jegyezte meg.

A szakember a cégeknek azt ajánlja, hogy a jövőben rendszeresen teszteljék le új külföldi vendégmunkásaikat, hogy megelőzzék a járvány esetleges behurcolását Csehországba.

Prymula szerint a vállalatoknak fel kellene készülniük a járvány esetleges második hullámára is, hogy szükség esetén elegendő védőeszközzel rendelkezzenek, s megakadályozzák a súlyosabb problémákat, végső esetben a cég bezárását.

A 10,5 millió lakosú Csehországban márciusban 644 914 külföldi állampolgár dolgozott hivatalos engedéllyel.

Magasan a legnagyobb számban szlovák és ukrán állampolgárok vannak. A szlovákok száma 198 058, míg az ukránoké 169 147 volt. Őket jelentősen lemaradva a lengyelek (46 639), románok (44 329) és a bolgárok (35 516) követik. A hatodik helyet a magyarok (18 974) foglalják el. Tízes listát az oroszok, vietnamiak, mongolok és a fehéroroszok zárják.

Hatósági becslések szerint további tízezreket alkalmaznak engedély nélkül, feketén.

A cseh belügyminisztérium márciusi rendelete szerint a külföldi munkások összes hivatalos papírja – vízum, munkavállalási engedély – június 15-ig érvényben marad, s azokat a hatóságok nem ellenőrzik.

Tízezer egészségügyi dolgozó fertőződhetett meg Iránban a járvány miatt

Tízezer egészségügyi dolgozót fertőzhetett meg Iránban a koronavírus – adta hírül a félhivatalos ILNA hírügynökség.

Pontos adatok nincsenek. Az iráni kormány áprilisban közölt legutóbb számot az egészségügyet ért veszteségről: száznál többnek mondta a haláleseteket.

A Közel-Keleten Iránt sújtja leginkább a ragály. A kormány legutóbbi adatai szerint a perzsa országban csaknem 130 ezer bizonyított fertőzöttet jegyeztek már fel, a járvány halálos áldozatainak száma 7249-re emelkedett.

Megfigyelők szerint valójában akár kétszer ennyi is lehet a fertőzött és a halott.

Az ország egészségügyi minisztere ma eltanácsolta a lakosságot attól, hogy a muzulmán böjti hónap végét ünnepelve utazgasson az országban – ahogy hagyományosan ilyenkor teszi -, mivel vírusmentes vidékekre is elviheti a kórt, és egy újabb járványhullámot nagyon nehéz lenne legyűrni.

Két hét óta ismét emelkedik a fertőzöttek száma Iránban, az iráni elnök szerdán mégis azt mondta, hogy országa közel jár a járvány megfékezéséhez. (MTI)

Kapcsolódó: Távozik posztjáról a Pesti úti idősotthon vezetője

Országos tisztifőorvos: hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedikes tanulóknak

Majdnem 5 millióan fertőződtek meg a világon

Magyarországon megint meghalt 3 beteg a járvány miatt

Az Egyesült Államokban már több mint 94 ezer halálos áldozata van a járványnak

WHO: A legtöbb napi fertőzést észlelték az elmúlt 24 órában

Kásler tagadja, hogy utasítást adott a kórházi ágyak kiürítésére

Világbank: 60 millió embert taszíthat mélynyomorba a koronavírus-járvány

Újabb horrortörténet a nyíregyházi kórházban

Harmadával csökkent az egészségügyi dolgozók fizetése a járvány miatt!

(Kiemelt kép: MTI/Filep István)