Franciaországban két hónap szünet után engedélyezték a vallási szertartásokat

Franciaországban tegnap óta kötelező maszkviselés és kézfertőtlenítés mellett ismét részt lehet venni vallási szertartásokon, ami a koronavírus-járvány miatt két hónapig tilalmas volt.

A katolikus templomokban már meg is tartották az első nyilvános szentmiséket, a többi felekezet azonban még vár az újrakezdéssel.

Az államtanács hétfőn rendelte el a koronavírus-járvány miatt a nyilvános vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalom nyolc napon belüli enyhítését, amit katolikus szervezetek diszkriminatívnak ítéltek meg, miután az üzletek nyitva tartását május 11. óta már engedélyezi a kormány. Az államtanács úgy ítélte meg, hogy az általános gyülekezési tilalom az imahelyeken súlyosan sértette a szabad vallásgyakorlás elvét.



A legszigorúbb egészségügyi előírások (maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás) betartása mellett megtartható vallási szertartásokról tegnap, egy héttel a pünkösdi ünnepek előtt jelent meg a kormányrendelet, amelyet a katolikus egyház üdvözölt. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy engedélyezze a vallási helyek megnyitását a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt.

A muzulmán vallási vezetők viszont a rendelet ellenére a legnagyobb óvatosságra kérték a híveket, s az iszlám franciaországi ernyőszervezete, a CFCM arra szólította fel a mecseteket, hogy egyelőre ne nyissanak ki, és ne tartsák meg ma reggel a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet.

“Mindenki imádkozhat otthon, a családja körében” – hangsúlyozta Mohammed Moussaoui, a CFCM elnöke.

Hasonló álláspontot képviselnek a zsidó vezetők. Haim Korsia francia főrabbi szerint egyelőre “veszélyes lenne” megnyitni a zsinagógákat.

“Nem fogunk a zsinagógákba rohanni. Továbbra is az élet védelme a legfontosabb, csak akkor fogunk elemezgetni, ha már biztonságos az egészségügyi helyzet. És ehhez még meg kell várni a karantén feloldásának következményeit” – hangsúlyozta a főrabbi.

A kijárási korlátozások feloldását követő 12. napon az adatok a járvány fokozatos visszaszorulásáról tanúskodnak: a kórházban ápoltak száma az elmúlt 24 órában 205-tel 17 178-ra csökkent, jóllehet még mindig történt 233 betegfelvétel.

Lélegeztetőgépre 36-tal kevesebben szorultak, mint pénteken, számuk jelenleg 1665, ami már csak negyede az április 9-i tetőzéskor ápolt súlyos betegek számának, de a nem Covid-19 betegekkel együtt jelenleg 5600-an fekszenek intenzív ágyakon, miközben a járvány előtt csak 5 ezer intenzív ágy állt rendelkezésre a francia egészségügyben.

A kormány szerint még korai lenne következtetéseket levonni, de a szakemberek többsége szerint nem várható a járványnak egy második hulláma a nyár előtt.

Olivier Véran egészségügyi miniszter közben bejelentette, a közegészségügyi tanácshoz fordult annak érdekében, hogy 48 órán belül vizsgálja felül a hidroxiklorokin nevű szer használatának szabályait, miután a Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szernek nincsenek kedvező hatásai a Covid-19-betegségben szenvedők kezelésében, az azzal kezelt Covid-19-es betegeknél magasabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak e gyógyszerből.




A klinikai kísérleteket leszámítva Franciaország már korlátozta a hidroxiklorokin használatát, több orvos közös döntése alapján, csak súlyos betegek estében és kizárólag kórházban alkalmazható.

A gyógyszer február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a Covid-19-fertőzésre.

A gyógyszert eredetileg malária és egyes súlyos autoimmun betegségek kezelésére alkalmazták, és Donald Trump amerikai elnök többször is népszerűsítette, sőt a napokban bejelentette, hogy bár ő nem vírusfertőzött, de maga is szed hidroxiklorokin tablettát, arra az esetre, hogy amennyiben megfertőződne, a tünetek enyhébbek legyenek.

Tíznapos nemzeti gyászt rendel el jövő kedden a spanyol kormány

A koronavírus-járvány áldozatainak emlékére tíznapos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány jövő keddi ülésén – jelentette be a spanyol kormányfő tegnapi online sajtótájékoztatóján Madridban. Az egészségügyi minisztérium 48 újabb halálos áldozatról és további 361 igazolt fertőzöttről adott hírt kora este.

Pedro Sánchez elmondta: a gyász ideje alatt félárbocra engedik a közintézményekre kihelyezett zászlókat, és amikor a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagyszabású hivatalos megemlékezést tartanak az áldozatok tiszteletére.

A legfrissebb tegnap esti adatok szerint a dél-európai országban 28 678 ember halálát okozta eddig a SARS-CoV-2 nevű vírus és 235 290 fertőzöttet regisztráltak. A járvány legsötétebb napja április másodika volt, amikor 950-en hunytak el.

“A neheze már elmúlt” – fogalmazott a miniszterelnök, köszönetet mondva az állampolgároknak példamutató magatartásukért, hangsúlyozva, hogy “a spanyol nép fékezte meg a vírust” azzal a közös áldozatával, amit a karantén jelent.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy “a győzelem egy lépésre van”, de a vírus még nem tűnt el, és amíg nem születik meg a védőoltás vagy más gyógymód, addig minden cselekvést az óvatosságnak kell vezérelnie. Hozzátette: a koronavírus kimutatására eddig 3,5 millió szűrővizsgálatot végeztek el az országban.

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kabinet jövő heti ülésén elfogadja a létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem bevezetését, amely mellett a kormányprogramban kötelezték el magukat a koalíciós pártok. Az első támogatásokat júniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mintegy felében él gyerek is. Az intézkedés éves költségvetési vonzata 3 milliárd euró.

A kormányfő bejelentései között elhangzott: mintegy három hónapos szünet után június 8-tól folytatódhat a spanyol labdarúgó-bajnokság és júliustól az ország ismét fogadja a külföldi turistákat. “Spanyolországnak szüksége van a turizmusra, a turizmusnak szüksége van biztonságra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szaktárca dolgozik azokon az irányelveken, amelyek alapján garantálható, hogy a turistákat ne fenyegesse veszély Spanyolországban és a beutazók se jelentsenek kockázatot a helyiekre.

Spanyolország 2019-ben a világ második leglátogatottabb országa volt, 83,7 millió külföldi turistát fogadott. A turizmusból származik a bruttó hazai termék (GDP) 12,3 százaléka. Az ágazat mintegy 2,5 millió embernek ad munkát.

Pedro Sánchez érvelt a március 15-én bevezetett, és június 7-ig meghosszabbított szükségállapot mellett. Szavai szerint ez az egyetlen törvényes eszköz az állampolgárok szabad mozgásának korlátozására, amely a járvány megfékezése miatt szükséges.

Egyebek mellett épp ennek az intézkedésnek a fenntartását bírálja az ellenzéki VOX párt, amely kormányellenes autós tüntetésre hívta támogatóit tegnap.

Országszerte ezrek ültek autóba, motorra, és hangos dudálással, nemzeti színű zászlót lobogtatva vonultak több nagyváros, például Barcelona, Sevilla, Madrid útjain, követelve a baloldali koalíciós kormány lemondását.

Santiago Abascal, a bevándorlásellenes, ultranacionalista párt elnöke a fővárosi felvonulás kezdetén mondott beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy információkat titkolt el, amelyekkel életeket menthetett volna. A spanyolok egészségével, jólétével, szabadságával szemben elkövetett bűncselekménye nem maradhat büntetlen – jelentette ki.

Az autós felvonulásokat a hatóságok mindenhol engedélyezték, kivéve Katalóniát, valamint Kasztília és Leónt, ahol megrendezésüket bíróság hagyta jóvá.

Vuhanban betiltották a vadon élő állatok fogyasztását

Az eddig több mint 338 ezer emberéletet követelő világjárvány gócában, a kínai Vuhanban betiltották a vadon élő állatok fogyasztását. Nagy valószínűséggel ezekről terjedt át a koronavírus az emberekre.

A szomszédos térségekben készpénzt kínálnak azon egzotikus állatok tenyésztőinek, akik hajlandók felhagyni tevékenységükkel.

Mindkét intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze a vírus jövőbeni terjedését – írja a Business Insider. A Hupej tartomány 11 millió lakosú székvárosában a hét derekán tették közzé a rendeletet.

A vuhani nagybani állatpiac januári bezárása előtt a többi között lemészárolt hódokat, tarajos sült és krokodilbébiket is árusítottak – a National Geographic helyszíni tudósítása szerint.

A 76 napos vuhani vesztegzár feloldása után azonban a vadon élő állatokat forgalmazó mészárszékek zöme újra kinyitott.

Profilváltásra biztatják a tenyésztőket

A Hupejjel szomszédos Hunan és a Csiangcsi tartományban arra ösztönzik az eddig vadon élő állatok tenyésztésével foglalkozó gazdákat, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel, és helyette termesszenek gyógyfüvet vagy -teát.

Csak Csiangcsiben 2300-ra tehető az engedéllyel működő tenyésztők száma. Éves forgalmuk 2018-ban meghaladta az átszámítva 72 milliárd forintot – jelenti a helyi állami lap.

A 2000-es évek elején SARS járványt kiváltó cibetmacska kilója például 26 ezer, a sikló kilója több mint 5000 forint – az AFP szerint.

– A kínai hatóságok jó irányba mozdultak el – véli Peter Li, a Humane Society International Kína-szakértője, bár hozzátette, hogy egzotikus állatok továbbra is tenyészthetők prémjükért, szórakoztatás vagy hagyományos kínai gyógyítás céljából. (MTI, Euronews)