Franciaországban a karantén feloldása óta 25 új gócpontot találtak

Huszonöt új gócpontot tártak fel az egészségügyi hatóságok Franciaországban a koronavírus-járvány miatt nyolc hétig tartó szigorú kijárási korlátozások hét eleji feloldása óta – közölte Olivier Véran egészségügyi miniszter a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnap megjelenő lapban. Európa több nagyvárosában is tüntettek a korlátozások ellen.

A franciák ugyanakkor az újságban megjelent felmérés szerint a karantén fokozatos feloldásának megkezdését sikeresnek ítélik meg: a kormányzat tetszési mutatója öt százalékponttal emelkedett.

A gócpontok között legalább két vágóhíd is szerepel, s mindkettő a kevésbé veszélyeztetett, zölddel megjelölt övezetben található. A Bretagne-ban található Mené településen működő vágóhídon hat, míg az Orléans közelében található Fleury-les-Aubrais vágóhídján 34 embernél mutatták ki tegnap a SARS-CoV-2 nevű új koronavírust.

A JDD arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban, Németországban, Spanyolországban, Írországban, Brazíliában, Kanadában is több vágóhídon megjelent a koronavírus, aminek több oka is lehet: egyebek mellett a távolságtartás és a maszkviselés betartatásának nehézsége, valamint a hűtött levegő.

A francia egészségügyi miniszter szerint az Európában bevezetett egyik legszigorúabb általános karantén hétfői feloldásával életbe léptetett rendszer – amely a tömeges tesztelésen, a fertőzöttek elkülönítésén és a fertőzési láncolatok feltárásán és megtörésén alapul – működőképesnek bizonyult. A héten már napi 50 ezer tesztet végeztek a hatóságok (amelyeknek két százaléka bizonyult pozitívnak), jóllehet a kormány ígéretében előzetesen heti 700 ezer teszt szerepelt.

A feloldás mérlegét a tárcavezető szerint azonban csak két hét múlva lehet megvonni a kórházi ellátására szorulók csökkenő vagy emelkedő tendenciája alapján.

A járványnak még a nyár előtti második hullámától azonban nem titkoltan tart a kormány, miközben számos szakember nem tartja valószínűnek.

A első hétvégén számos tengerpart megnyitott, de csak aktív tevékenység végzésére – sétálni, fürdőzni, sportolni és horgászni is lehet a társadalmi távolságtartás szabályainak betartása mellett -, a napozás vagy piknikezés viszont továbbra sem engedélyezett. A tengerpartokat azonban egyelőre csak a helyiek látogathatják, miután június 2-ig a franciák csak a lakóhelyük százkilométeres körzetében mozoghatnak, a vendéglátóhelyek egyelőre országszerte zárva vannak, a gyülekezés pedig csak tíz főig engedélyezett.

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet május 14-én és 15-én 1012 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint a franciáknak jelenleg 44 százaléka bízik a kormány járványellenes intézkedéseiben, ami még mindig a kisebbség, de öt százalékpontos emelkedést jelent a két héttel ezelőtti helyzethez képest.

A megkérdezettek 52 százaléka a kormánynak a koronavírus miatt nehézségbe került vállalkozások támogatását célzó mentőcsomagjában is bízik. Ez az első alkalom Emmanuel Macron elnök április közepi beszéde óta, hogy a többség ismét elégedett a gazdasági intézkedésekkel. Leginkább a 65 év felettiek körében népszerű a kormány, az idősek 58 százaléka (9 százalékponttal több mint két hete) érzi úgy, hogy a kormány hatékonyan kezeli az egészségügyi válságot. Az 50 és 64 közöttieknek csak 34 százaléka gondolja ezt, de ebben a korosztályban is 8 százalékpontot emelkedett a támogatók aránya.

Franciaországban a vírus még mindig aktívan jelen van: az elmúlt 24 órában 96-tal 27 625-re emelkedett a halálos áldozatok száma az előző napi 104 után, de napról napra egyre kevesebb fertőzött szorul kórházi ellátásra. A kórházi betegek száma 19 ezer, közülük 2 ezren vannak lélegeztetőgépen, és tegnap még mindig 350 új beteget vettek fel a kórházakba. A házhoz hívható SOS Médecins orvosi szolgálat tevékenységének mintegy 5 százalékát adják jelenleg a fertőzésgyanús esetek, míg a kórházak sürgősségi osztályai munkájának már csak alig két százalékát teszik ki a koronavírusos esetek.

Olaszországban március 9. óta most haltak meg a legkevesebben

Száznegyvenöttel emelkedett a koronavírus-fertőzés szövődményeiben eddig elhunyt betegek száma egy nap alatt Olaszországban a polgári védelem ma esti adatai szerint, március 9. óta a legkevesebben haltak meg egy nap leforgása alatt.

Olaszországban eddig több mint 225 ezer embert fertőzött meg a SARS-CoV-2 vírus, közülük majdnem 32 ezren haltak meg. A gyógyultak száma átlépte a 125 ezret.

Az aktív fertőzöttek száma több mint ezernyolcszázzal csökkent, majdnem ugyanannyival mint egy nappal korábban, és elérte a 68 351-t. Több mint 57 ezren házi karanténban vannak, 762-re csökkent a kórházak intenzív osztályain kezeltek száma.

Az északi Valle d’Aosta és a déli Calabria tartományban az utóbbi huszonnégy óra alatt egy fertőzöttet sem diagnosztizáltak.

A gócpont Lombardiában 69-re emelkedett a halottak napi száma a korábbi 39-ről. A diagnosztizált fertőzöttek száma a korábbi 399-ről 326-ra csökkent, ebből 110-t Milánóban szűrtek. A középolasz Lazio tartományban egy nap alatt ötvennel emelkedett az igazoltan fertőzöttek száma, köztük 18-an ugyanazon a temetésen betegedtek meg.

Holnaptól újranyit a március 11. óta országosan leállított kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, kulturális élet, valamint a templomok is. Majdnem egymillió vállalkozásról van szó, és a számítások szerint majdnem négyszázezer alkalmazott nem fog tudni azonnal visszatérni dolgozni.

Az üzletek a holnap délelőtti órákban húzzák fel ismét redőnyeiket, mivel a reggeli csúcsforgalom enyhítésére több városban a megszokottnál későbbi nyitást rendeltek el. Az olaszok most először hagyhatják el lakókörzetüket engedély nélkül, találkozhatnak ismerőseikkel, vendéget fogadhatnak lakásukban, de a házibulik továbbra is tilosak.

A zárt helységekben – például a Szent Péter-bazilikában – legfeljebb 200 személy, szabadtéren maximum ezer ember tartózkodhat egyszerre. A személyek között biztonsági okokból betartandó távolságot templomokban, éttermekben és strandokon egyaránt egy méterre csökkentették. Kötelező a szájmaszk viselete.

Virginia Raggi római főpolgármester óvatosságra szólította fel a lakosságot: “a távolság tartásával fogjunk most össze” jelszóval szorgalmazta az óvintézkedések betartását, hangsúlyozva, hogy máskülönben az utóbbi több mint két hónap erőfeszítései semmisülnek meg. Giuseppe Sala milánói polgármester a dóm tetején forgatott videóüzenetben Szűz Mária oltalmát kérte, kijelentve, hogy a helyzet a városban továbbra is “törékeny”, emlékeztetve a Lombardiában elhunyt több mint 15 ezer emberre.

Holnaptól Róma lakosai például felkereshetik a húsz kilométerre található tengerpartot, de a tartományok közötti mozgás csak június 3-tól lesz engedélyezett. Az újraindulás utáni óvintézkedések országosak, de minden tartomány tovább enyhítheti vagy szigoríthatja a rendelkezéseket a járványgörbe további alakulása szerint, melyet az egészségügyi hatóságok is folyamatosan ellenőriznek.

Vincenzo De Luca, a déli Campania kormányzója bejelentette, hogy a régióban nem indul újra az élet hétfőtől, nem nyitnak ki az éttermek és üzletek. Arra hivatkozott, hogy a tartomány kapja a legkevesebb egészségügyi támogatást a római kormánytól, ezért nem kockáztathatják a fertőzés terjedését.

Hozzátette, hogy megnyugtató járványadatok nélkül június 3-től sem nyitja újra a tartomány határait a máshonnan érkezők előtt.

A korlátozások utolsó vasárnapján máris megteltek a városok utcái, terei és parkjai. Volt, ahol nem mindenki viselt maszkot, és az emberek sokaságában a közösségi távolságtartás sem bizonyult könnyűnek az olaszok számára. Az olaszok ma estig az utcákon sétáltak, beszélgettek a rendkívüli jó időben, a fagylaltozók, kávéházak előtt egymástól szétszórva álltak, és “kiszabadultak” a gyerekek és a fiatalok is.

Európa több nagyvárosában is tüntettek a korlátozások ellen

Európa több nagyvárosában is tüntettek a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések eltörlését követelve. A demonstrálók különböző okokból vonultak az utcára: van, aki a megélhetését félti, más a szabadságjogainak korlátozását látja a védelmi intézkedésekben, de olyanok is akadnak, akik a gyíkemberektől vagy Bill Gates-től tartanak.

Svájc több városában is tartottak korlátozásellenes tüntetést. Az országban a tizennégyezres csúcsról ezerháromszázra esett az aktív fertőzöttek száma. Baselben, Bernben és Zürichben is több száz fős tömeg alakult ki. A rendőrség végig figyelte a tüntetőket, és több embert is hazaküldött.

Rómában a Pantheon előtt rendezett demonstrációt egy néhány napja alakult szervezet, amely a vendéglátásban dolgozók érdekeit kívánja képviselni. A résztvevők gyászszalagot kötöttek a karjukra, és percekig némán állva próbálták felhívni a figyelmet a szektor hatalmas veszteségeire.

Németországban már hetek óta tüntetnek

Németországban Stuttgart mellett Berlinben és Münchenben is több ezres tömeg gyűlt össze. A résztvevők száma nem változott jelentősen az utóbbi hetekhez képest a több nagyvárosban már megszokottá vált szombat délutáni demonstrációkon, az viszont változás, hogy egyre több az ellentüntetés. Berlinben például egyebek mellett a Nagymamák a szélsőjobb ellen (Omas gegen Rechts) elnevezésű csoportosulás is tiltakozott a járványlassító intézkedések bírálatára szervezett tüntetéseken megmutatkozó szélsőjobboldali, antiszemita tendenciák ellen.

Számottevő rendbontás nem történt. Berlinben a rendőrség külön igyekezett megakadályozni, hogy ismét elvegyüljenek a tüntetők között bajkeverésről ismert erőszakos futballhuligánok. Nagyjából kétszáz embert igazoltattak és vettek őrizetbe ideiglenesen. A szórványos dulakodásokban két rendőr megsebesült.

Az utóbbi hetekben sem voltak mindig békések a járványügyi korlátozások elleni tüntetések. Így például május elején egy berlini demonstráción – amelynek részvevői a sajtószabadság általuk vélt korlátozását is kifogásolták – többen rárontottak a ZDF országos köztelevízió Heute Show című szatirikus magazinműsorának stábjára, a csatorna öt munkatársa megsebesült, négyet kórházba kellett szállítani.

Stuttgartban több mint ötezren tüntettek a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések eltörlését követelve. A demonstrálók egy része a szabadságjogai korlátozását látja a védelmi intézkedésekben.

„Azt szeretném, hogy a gyerekeim szabadon nőjenek fel, ahogy én is. Nem akarom, hogy titokban kelljen találkoznom a lányommal” – mondta egyikük.

Egészségügyi diktatúrától és gyíklényektől is tartanak

A tüntetéseken egyéb sajátos nézeteket is kifejtenek. Az egyik jellegzetes véleményáramlat szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezést a magánalapítványa révén jelentékeny összegekkel támogató Bill Gates valójában “egészségügyi diktatúra” kialakítására törekszik, és olyan vélemény is hallható, amely szerint Angela Merkel kancellár úgynevezett gyíklények irányítása alatt tevékenykedik.

A tüntetések résztvevői közül „nem mindenki hisz összeesküvés-elméletekben” – mondta a járványhelyzet állami kezelése társadalmi fogadtatásának vizsgálatára az osnabrücki egyetemen indított kutatás vezetője, Julia Becker a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Egymástól „nagyon eltérő csoportok tüntetnek”, és csupán „a politikával szembeni düh” egyesíti őket. Az a közös bennük, hogy mind túlságosan erősnek érzik a korlátozásokat – mondta a szociálpszichológus, kiemelve, hogy a válságok elbizonytalanítják az embereket, és fogékonnyá teszik őket az összeesküvés-elméletekre.

Mindez azonban egyelőre nem össztársadalmi jelenség, a kutatók legutóbbi felmérése szerint 70 százalék támogatja a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozásokat.

Manfred Weber: közvetlen EU-s ellenőrzés alá kell vonni a tervezett helyreállítási alap forrásainak felhasználását

Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közvetlen ellenőrzése alá kell vonni a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap forrásainak felhasználását – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője egy mai lapinterjúban.

A politikus a Welt am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a számvevőszéknek, a bizottságnak és a parlamentnek hozzá kell férnie a támogatási alapból folyósított összegek tagállami könyveléséhez.

Az EU így nem csak a támogatott országok által biztosított adatokra támaszkodhatna. “Ebben az összefüggésben például a cseh miniszterelnökbe, Babisba vetett bizalmam erősen korlátozott” – fejtette ki Manfred Weber.

Az Európai Bizottság május végén ismerteti javaslatát a tervek szerint ezermilliárd eurónál (355 ezer milliárd forint) is több támogatást biztosító helyreállítási alapról, amellyel kapcsolatban az EPP frakcióvezetője szerint az a legfontosabb, hogy a jövőbe mutató ügyeket finanszírozzanak.

Mint mondta, “nem szabad a friss pénzt régi problémákra fordítani”, és meg kell akadályozni, hogy a járvány miatt keletkezett költségvetési lyukak betömésére vagy a nyugdíjak kifizetésére használják a közösségi forrásokat az olyan tagállamok, mint Olaszország vagy Spanyolország.

Az EU jövőjét szolgáló ügyekbe kell beruházni, például egy összeurópai újgenerációs (5G) mobil távközlési hálózat kiépítésébe, amely “hatalmas lökést adna a digitális szolgáltatásoknak és sok új munkahelyet teremtene”, és egy olyan utasszállító repülőgép kifejlesztésébe, amelynek üzemeltetése révén igen csekély mértékben, vagy egyáltalán nem is jutna a légkörbe szén-dioxid. A régóta pusztító és az új betegségek elleni “innovatív eljárások” kidolgozását is támogatni kell – mondta Manfred Weber, kiemelve, hogy a betegségek elleni küzdelem “nagyon nagy európai téma lesz a következő években”.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a többi között arról is szólt, hogy Kína lesz az EU “legnagyobb versenytársa gazdasági, társadalmi és politikai értelemben”. Kína “stratégiai konkurens”, egy “tekintélyelvű társadalmi modellt” képvisel és le akarja váltani az Egyesült Államokat mint vezető hatalmat.

Az EU nem szemlélheti tétlenül, hogy a pekingi vezetés “szisztematikusan kiüresíti a véleményszabadságot” az országban, és fel kell lépnie a koronavírus-járvány miatt legyengült európai társaságok megkaparintására törekvő kínai vállalatokkal szemben. Fel kell ismerni, hogy kínai cégek, esetenként állami pénzekkel megtámogatva egyre erőteljesebben igyekeznek felvásárolni a válság révén alacsonyabb áron megszerezhető vagy nehézségekkel küszködő uniós vállalatokat. Ennek a “bevásárló körútnak” véget kell vetni, az európai vállalkozások védelmében legalább egy évre átvételi moratóriumot kell bevezetni – mondta Manfred Weber. (MTI, Euronews)

Kapcsolódó: Kásler akadályozza annak a bizonyítását, hogy a kórházkisöprésnek áldozatai vannak

Második napja 10 ezer alatt az új fertőzöttek száma Oroszországban

Operatív törzs: holnaptól Budapesten hatályát veszti a kijárási korlátozás

Meghalt egy idős férfi, mert egy nappal a műtétje előtt hazaküldték a kórházból

Több mint 4,6 millióan fertőződtek meg a világon

Magyarországon 3 újabb beteg halt meg a járvány miatt

Ausztria Magyarország irányába is enyhíti a határellenőrzést

(Kiemelt kép: az egyik érintett francia vágóhíd)