Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen. Az ellenzék közös videoüzenetben emlékezett, Orbán Viktor Belgrádba utazott.

A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.

A téren mindössze néhány ember követte végig az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A többi központi rendezvényt – köztük Orbán Viktor miniszterelnök múzeumkerti beszédét, valamint a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását – a koronavírus miatt lemondták.

MTI/Illyés Tibor

Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Orbán Viktor Belgrádba utazott

Orbán Viktor ma reggel Belgrádba utazott, ahol fogadta őt Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az informális megbeszélésen a koronavírus-járvány elleni védekezés és a migrációs válsághelyzet volt a téma – mondta Havasi Bertalan.

Közös videoüzenetben emlékezett az ellenzék

Közös videoüzenetben emlékezett meg március 15-éről hét ellenzéki párt. A résztvevők korábban közös demonstrációt terveztek, de a rendezvényt a koronavírus-járvány miatt lemondták.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust.

A feladat ma ugyanaz, le kell bontani azt a rendszert, amely nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, “agyonadóztatja” a magyarokat, leépíti a jogállamot, “gyűlöletbe taszít” a szolidaritás helyett – jelentette ki a politikus.

Úgy fogalmazott: nincs rajtuk “se vörös mellény, se nyilas gatya”, csak nemzetiszínű kokárda, mert bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte kormányát.

Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának – szögezte le a politikus.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt emelte ki, hogy 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe.

Azoké a fiataloké, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják, akik tudták, hogy a zsarnokság, a jogfosztottság és a nyomor nem lehet a világ rendje – fogalmazott.

Egy maroknyi fiatal a szabadságáért küzdő tömeg élére állt, és néhány hónap múlva az egész ország csatlakozott hozzájuk. Az ő példájuk motiválja a Momentumot és “az ő példája lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk” – zárta beszédét.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. Emlékeztetett, hogy az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt nem tudják megtenni. Hangsúlyozta, nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért.

A nagy küzdelemben, hogy “újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként, részletkérdésekről másként gondolkodunk” – jelentette ki. A pártelnök arra kérte az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.

Kendernay János, az LMP elnöke 12 pontba szedve fogalmazta meg pártja követeléseit. A politikus klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a “velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.

Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, hogy az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban “elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék “magával a zsarnokkal”.

A mai márciusi ifjak pontosan értik a korszak legfontosabb kihívásait. A mai márciusi ifjak azok a tízen- és huszonévesek, akik klímatüntetéseket szerveznek, akik követelik, hogy a jövő fenntartható, zöld és szociális legyen – fogalmazott.

A Párbeszéd ilyen zöld fordulatot akar – tette hozzá, hangsúlyozva, az is létfontosságú, hogy a “demokratikus ellenzék” erői a közös utat és a közös cselekvés lehetőségét keressék.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.

A független Hadházy Ákos arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett.

A 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a “velejéig korrupt, hazug” rendszert – mondta.

Karácsony: ma talán távolabb van március 15. üzenete, mint a rendszerváltáskor

Karácsony Gergely főpolgármester szerint ma talán távolabb van március 15. üzenete, mint a rendszerváltáskor, Budapest megint rebellis város, hiszen lázadással ér fel, hogy a tavaly októberi választáskor a fővárosiak újra a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettek hitet.

A felhőtlen közös ünnepléstől nem csak a járványveszély foszt meg minket; évek óta lehet az a zavarba ejtő érzésünk, amikor elolvassuk az 1848-as forradalom tizenkét pontját, hogy az mennyire aktuális, sőt, hogy egyre inkább az – értékelt a Facebook-oldalán közzétett ünnepnapi videóban a főpolgármester.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: “harminc éve úgy akartuk, hogy ez ne így legyen, mégis ennek a békés és vidám polgári és hazafias ünnepnek az üzenete, úgy tűnik, egyre távolabb van tőlünk, talán távolabb mint 1989-90-ben. Budapest megint rebellis város, lázadó polgárok városa, hiszen a megnyirbált szabadság, a fokozódó egyenlőtlenség idején, egy testvérietlen, embert az emberrel, magyart a magyarral szembefordító államban igenis lázadással ér föl, hogy tavaly októberben mi, budapestiek újra a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettünk hitet.”

Áder János: a szabadság és a hűség adja március 15. erejét

A szabadság és a hűség adja március 15. erejét – jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott ma.

Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. “Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva” – tette hozzá.

Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor “ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra”.

A köztársasági elnök aláhúzta, “március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja”.

“Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk” – mondta.

A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.

“A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet” – fogalmazott.

Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.

“Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni” – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart.

Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat.

“Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte” – mondta.

Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, “mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink” – fejtette ki Áder János.

A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott.

1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fejtette ki.

“Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!” – mondta, arra buzdítva, hogy “ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált”.

“Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet” – zárta beszédét Áder János. (MTI)

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!