Felülvizsgálja a brit kormány a próbaidős szabadlábra helyezés szabályozását

Sürgősséggel felülvizsgálja a brit kormány a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását – közölte a brit igazságügyi minisztérium.

A bejelentés előzményeként kiderült, hogy a London belvárosában pénteken elkövetett késeléses terrortámadás tettese a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában “képtelenségnek és visszataszítónak” nevezte, hogy Usman Khan, aki a London híd közelében elkövetett pénteki támadásban két embert megölt és hármat megsebesített, mindössze nyolc év letöltése után szabadlábra került.

Johnson kijelentette: “valószínűleg 74 körül” lehet azoknak a száma, akiket terrorizmus miatt ítéltek börtönbüntetésre, de Usman Khanhoz hasonlóan büntetésük letelte előtt elengedték őket.

Hozzátette: ha a konzervatív párti kormány a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választások után hivatalban marad, szigorítja az erőszakos, szexuális és egyéb súlyos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó ítélkezési jogszabályokat.

A brit miniszterelnök szerint a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezette előző, “balos” kormányokat terheli a felelősség annak a szabályozásnak a meghonosításáért, amelynek alapján az elítéltek a börtönbüntetés felének letöltése után szabadlábra helyezhetők.

Nem sokkal a BBC-interjú előtt Johnson külön nyilatkozatban szögezte le, hogy “teljesen fenntarthatatlan az eddigi hozzáállás, amely egyértelműen kudarcot vallott”.

A szigorítási tervekről szólva elmondta: terrorizmushoz kötődő súlyos bűncselekmények esetében a kormány szándéka szerint kötelező módon legalább 14 évi börtönbüntetést kell kiróni az elkövetőkre, és lehetővé kell tenni minősített esetekben a tényleges életfogytiglani büntetéseket, vagyis azt, hogy a terrorcselekményekért elítéltek soha ne kerülhessenek szabadlábra.

Johnson hozzátette: a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.

Usman Khant, a pénteki londoni késeléses terrortámadás elkövetőjét – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – 2013-ban ítélték jogerősen 16 évi börtönre azzal a kikötéssel, hogy minimum 8 év letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.

Khant azonban már tavaly decemberben szabadlábra helyezték próbaidőre, figyelembe véve a vizsgálati fogságban töltött időt is.

Usman Khan ennek fejében vállalta, hogy folyamatosan elektronikus azonosító és nyomkövető eszközt visel magán.

Khant két társával együtt azért ítélték el 2013-ban, mert a vád szerint az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaiként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban.

A csoportot a rendőrség és a brit elhárítás (MI5) korábban hónapokig figyelte.

A pénteki támadás egyik halálos áldozata annak a rehabilitációs programnak a koordinátora volt, amelynek pénteki konferenciáján a támadó is részt vett meghívottként, közvetlenül a merénylet elkövetése előtt. (MTI)

Kapcsolódó: Terrorcselekményért börtönbüntetését töltő elítélt volt a londoni támadó

Terrorcselekmény, késeléses támadás történt Londonban és Hágában

(Kiemelt kép: Euronews)

 

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!