Európában továbbra is terjed a járvány

Spanyolországban napi kilencszáz felett van a fertőzés halálos áldozatainak száma, a francia rendőrség megerősítve ellenőrzi a kijárási korlátozásokat a tavaszi szünet kezdetén, Németországban már több igazolt fertőzött van, mint Kínában, Romániában duplájára nőtt az új fertőzöttek száma. A gazdaság is bajban van.

Spanyolországban ismét napi kilencszáz felett a halálos áldozatok száma

Spanyolországban második napja kilencszáz felett van az új típusú koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma – közölte ma a spanyol egészségügyi minisztérium.

Az elmúlt nap során 932-en veszítették életüket, ezzel 10 935-re emelkedett a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 megbetegedésben elhunytak száma a dél-európai országban. Az azonosított fertőzöttek száma 7472-vel nőtt, és összességében elérte a 117 710-et.

Kórházba 2524-en kerültek az elmúlt 24 órában, a járvány január végi kezdete óta pedig 56 637 pácienst láttak el a fertőzés miatt.

Az intenzív osztályokon ápolt betegek száma 324-gyel emelkedett egy nap alatt, összességében 6416-ra.

A fertőzöttek közül 3777 embert nyilvánítottak egészségesnek, a kórt eddig 30 513-an győzték le – derült ki a szaktárca adataiból.

A legtöbb, 34 188 esetet továbbra is a madridi tartományban szűrték ki, egy nap alatt 2003 újabb fertőzöttet azonosítottak. A halálos áldozatok száma a 6,5 millió lakosú autonóm közösségben 4483, a gyógyultaké 13 850.

Spanyolországban március 15. óta szükségállapot van érvényben, amely alapján az oktatási intézmények zárva tartanak és csak meghatározott esetekben, például munkába járás vagy bevásárlás miatt lehet elhagyni a lakhelyet. Ez a korlátozás április 11-éig van érvényben.

A hét elején leálltak a nem létfontosságú ágazatok is, mint például az autóipar vagy az építőipar. Az április 9-éig tartó korlátozás nem érinti az egészségügyet, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az áruszállítást, az áram-, gáz- és vízellátást, a gyógyszeripart, a telekommunikációt és a médiát.

A francia rendőrség megerősített erőkkel ellenőrzi a kijárási korlátozásokat a tavaszi szünet kezdetén

A francia rendőrség megerősített erőkkel ellenőrizte ma országszerte a koronavírus-járvány miatt életbe léptett kijárási korlátozásokat annak érdekében, hogy senki ne utazzon el az otthonából a tavaszi szünet kezdetén.

A belügyminisztérium az eddig 100 ezer helyett mintegy 160 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított pénteken.

“Rendkívüli ellenőrzési intézkedést vezettünk be” – mondta Laurent Nunez belügyi államtitkár az RTL kereskedelmi rádióban.

Tájékoztatása szerint a karantén március 17-i életbe lépése óta a biztonsági erők 6,7 millió ellenőrzést hajtottak végre és 406 ezer esetben szabtak ki büntetést a korlátozások megszegése miatt.

Christophe Castaner belügyminiszter már szerdán figyelmeztette a franciákat arra, hogy idén nem mozdulhatnak ki, és nem utazhatnak el a pénteken kezdődő iskolai tavaszi szünet kezdetén, sem a húsvéthétvégére.

“Nem megyünk vakációzni karantén idején” – fogalmazott a belügyminiszter.
Edouard Philippe miniszterelnök pedig tegnap este azt kérte mindenkiről, hogy “ne döntsék romba utazásokkal azt a kollektív erőt, ami három hete kezdődött” a kijárási korlátozásokkal.

“Nagyon szigorúak leszünk, nem lehet elindulni” – figyelmeztetett Didier Lallement párizsi prefektus is pénteki sajtótájékoztatóján. Jelezte, hogy a rendőrök nemcsak megbüntetik a szabályszegőket, hanem a pályaudvarokon igazolás nélkül nem engedik meg senkinek, hogy vonatra szálljon, az utakról pedig visszafordítják az engedély nélkül közlekedő gépkocsikat.

A prefektus egyébként óriási felháborodást váltott ki azzal a megjegyzésével, amelyben párhuzamot vont a Covid-19 fertőzés súlyos esetei és a kijárási korlátozásokat megsértők között.

“Nem szükséges büntetést kapni annak megértéséhez, hogy azok vannak most intenzív osztályon, akik a karantén kezdetén nem maradtak otthon. Ez nagyon egyszerű, teljesen egyértelmű az összefüggés” – fogalmazott a prefektus a BFM hírtelevízióban.

A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Christophe Castaner tárcavezető azonnal elnézéskérésre utasította a párizsi prefektust, hiszen a súlyos betegek között nagy számban vannak olyan egészségügyi dolgozók is, akik fertőzöttek ellátása közben kapták el a koronavírust.

“Nem igaz, amit a prefektus állít. Csak annyi igaz, hogy a karantén betartása hatalmas egészségügyi téttel bír” – közölte a belügyminisztérium.

A prefektus délután közleményben kért elnézést.

“A prefektus sajnálja a délelőtt mondottakat és módosítani kívánja azokat. Nem állt szándékban párhuzamot vonni az egészségügyi előírások be nem tartása és az intenzív osztályon lévő betegek között. Csak emlékeztetni akart arra, hogy a karantén szigorú betartása jelenleg mindannyiunk egészségének védelmét szolgálja”.

Franciaországban március 17-én léptek életbe kijárási korlátozások, szakemberek pedig már figyelmeztettek, hogy legalább április végéig szükség lesz rájuk. Az egészségügyi minisztérium szerint a korlátozások csak akkor oldhatók fel, amikor az ellátórendszer felkészült a lakosság tömeges szűrésére. A korlátozások továbbra is engedélyezik a lakhely elhagyását munkahelyre való eljutás, valamint naponta egyszer egy órára egy kilométeres távolságban létfontosságú élelmiszerek vásárlása vagy gyógykezelés céljából, és nem tiltja a lakhelyhez közeli, egyénileg végzett sporttevékenységet és állatsétáltatást sem.

A tegnap esti hivatalos összesítés szerint a járvány kezdete óta több mint 5300-an vesztették életüket, és kórházban az előző naphoz képest 1607-tel több beteget ápoltak csütörtökön, összesen 26 246-ot. Közülük 6399-en voltak intenzív osztályon, ami 382-tel több mint szerda este.

A súlyos esetek számának napi növekedése -, ami az egészségügyi hatóságok szerint a legfontosabb adat a járvány terjedésének fékeződését és a kijárási korlátozások hatásait illetően, –  hétfő óta fokozatosan csökken, ami azt jelzi, hogy Franciaország a járvány tetőzéséhez érkezhetett. Március 1. óta 12 068-an gyógyultak távoztak a kórházakból, közülük 1493-an az elmúlt 24 órában.

Németországban már több igazolt fertőzött van, mint Kínában

Németországban meghaladta az ezret a korornavírus-járvány halálos áldozatainak száma, a bizonyítottan fertőzöttek száma pedig továbbra is lassan növekszik, de már meghaladta a Kínában regisztrált fertőzöttek számát.

A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint ma délelőtt 84 794 ember hordozta bizonyítottan az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), ami 6813 esettel – 8,7 százalékkal – több az egy nappal korábbi 77 981-nél.

Németország ezzel a negyedik helyen áll az igazolt fertőzöttek száma alapján összeállított országlistán, az Egyesült Államok, Olaszország és Spanyolország után, és közvetlenül Kína előtt, ahol 82 464 fertőzést tartanak nyilván.

A vírus okozta betegség (Covid-19) halálos áldozatainak száma 775-ről 931-re emelkedett.

A betegségből 22 440 igazolt fertőzött lábalt ki, szemben az egy nappal korábbi 19 175-tel.

A regisztrált fertőzöttek számának duplázódási ideje nagyjából nyolc nap. A szövetségi kormány szerint az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének megőrzéséhez a 14 nap körüli szintre kell emelni a duplázódási időt, mert két hét a súlyos betegek átlagos kezelési ideje.

Az igazolt fertőzöttek között legkevesebb 2300 orvos és ápoló van – közölte a Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) a Süddeutsche Zeitung című lap érdeklődésére. Kiemelték, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma jóval magasabb lehet.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter szerint még 12 hónapig tarthat az új vírus elleni védőoltás kifejlesztése. Azonban a Covid-19 betegség elleni gyógyszerek jóval hamarabb elkészülhetnek, és ígéretes kutatások zajlanak már meglévő, más betegségekre használt készítményekkel.

Már most vannak arra utaló jelek, hogy bizonyos készítmények segíthetnek legyőzni a betegséget – mondta a miniszter a Bild című lap online televíziós műsorában (Bild Live) a lap hírportálján ma közölt beszámolója szerint. Példaként az eredetileg a malária ellen alkalmazott, Resochin nevű szert említette, amelynek hatóanyaga a klorokin.

Hollandiában túlhajszoltak az egészségügyi dolgozók

Hollandiában a ma reggeli adatok szerint újabb 1038 embernél azonosítottak koronavírus-fertőzést. Mivel az intenzív kórházi helyek rohamosan fogyatkoznak, a kormány arra törekszik, hogy több mint ezer új kórházi helyet létesítsen a hét végére. A holland ápolók szövetségének elnöke, Gerton Heyne a helyi sajtónak adott nyilatkozatában azonban arra figyelmeztetett, hogy az intenzív férőhelyek számának növelése csak “félmegoldás”, mivel az országban legfőképpen a képzett ápolókból van hiány.

“Az az üzemmód, amelyben ápolóink dolgoznak, már most elképesztő. Sokkal több beteget látnak el, mint amennyit normálisan fizikailag bírni lehet, nem beszélve a mentális kiégésről. Nincs elég képzett ápolónk, ezen még a kapacitásnövelés sem segít, sőt csak még kaotikusabb állapotokhoz vezethet” – hívta fel a figyelmet Heyne.

Az országban az elhunytak száma 166-al nőtt 24 óra leforgása alatt, eddig 1339-en haltak meg az új koronavírus okozta megbetegedésben.

Luxemburgban 168 új fertőzöttet regisztráltak. 2487 fertőzést tartanak összesen számon, amely a lakosság számához képest az egyik legnagyobb arány globálisan. Kedd óta tesztelik az egészségügyi dolgozókat és mindenki mást, aki a betegség bármily tünetét mutatja. A halálesetek száma jelenleg 30.

Belgiumban 132 ember halt meg mára virradóra, az járványban elhunytak összelétszáma 1143. A nap folyamán 1422 új fertőzést vettek számba az egészségügyi hatóságok, a fertőzöttek lassan 17 ezren lesznek az országban.

Összesen 1205 beteget kezelnek intenzív ellátásban, közülük 916 lélegeztetőgép segítségére szorul. Az intenzív ápolási ágyak kihasználtsága körülbelül a felénél van.

Emmanuel André a belga közegészségügyi szolgálat szakértője, úgy nyilatkozott a helyi sajtónak, hogy nem következett be változás a fertőződés terjedésében. Felhívta a figyelmet azonban, hogy pár régióban, például a Brüsszelben, a helyzet valamivel előrehaladottabb.

Benoît Ramaker, a válságkezelő hatóság szóvivője a továbbra is fennálló szabályokat hangsúlyozta: nincs motorozás, nincs vitorlázás, tilos minden, nem alapvető célból történő utazás. A grillezés megengedett, de csak szűk családi körben.

Római főpolgármester: Róma ismét nyitott város lesz

Az olasz fővárost eddig jórészt sikerült megvédeni az új koronavírus-fertőzés terjedésével szemben, de a teljesen megüresedett Róma látványára még a második világháborút megélt lakosok sem emlékeznek – mondta Virginia Raggi római főpolgármester a nemzetközi sajtónak, közte az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Az olasz fővárost 2016 óta vezető Virginia Raggi tragikus szerencsének nevezte, hogy a járvány Olaszországban először az északi tartományokban jelent meg. Így Rómának volt elég ideje felkészülni, azonnal bevezetni a szigorú óvintézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a három milliós nagyvárosban a diagnosztizált fertőzöttek számát most valamivel több mint ezerre teszik, miközben a gócpontként ismert 1,3 milliós Milánóban már elérte a tízezret.

Virginia Raggi hangsúyozta, hogy szoros kapcsolatban áll több európai főváros polgármesterével, köztük a járvány által térdre kényszerített Madrid első emberével. Ha Rómában kezdődött volna el a járvány olaszországi terjedése, mi is beleroppantunk volna – ismerte el.

Virginia Raggi elmondta, az olasz főváros az elsők között volt, amely lezárta a fertőzés kiemelt célpontjainak számítő idősotthonokat, valamint a hajléktalan-szállásokat és a romatáborokat, amelyek lakóinak szükség szerint a polgári védelem nyújt segítséget.

Fertőtlenítették az üresen álló oktatási intézményeket, pályaudvarokat, tömegközlekedési eszközöket, megállókat és a több mint ötezer kilométer hosszú római úthálózatot, valamint a több mint 60 ezer utcai hulladéktárolót is. Az olasz főváros forgalma kilencven százalékkal csökkent: Róma utcái teljesen üresek, szellemváros lettünk – jelentette ki Virginia Raggi.

Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt politikusa hangsúlyozta: az olasz főváros finanszírozza, hogy az egészségügyi dolgozók kedvezménnyel használhassák a közösségi autószolgáltatás járműveit, feloldották a forgalomkorlátozást Róma belvárosában, eltörölték a városközpontban a parkolási díjat.

Elkezdték szétosztani az állami költségvetésből azonnali élelmiszer-bevásárlásra kapott 15 millió eurót, amelyből vásárlási utalványokat juttatnak a rászorulóknak, de ezek okostelefonos alkalmazással  is letölthetők.

Rómában nagyon sok az egyedülálló idős ember, akiknek a kerületi önkormányzatok sietnek a segítségükre bevásárlással, gyógyszerellátással, valamint telefonos lelkisegéllyel. A főváros garantálta mikro-hitelekkel támogatják a családi kisvállalkozásokat. “Rómában nem engedjük meg, hogy bárki is éhen haljon” – jelentette ki Virginia Raggi.

Megjegyezte, senki sem gondolta, hogy egy mikroszkópikus vírus az egész világot válságba taszítja. Úgy vélte, nagyon sok függ majd attól, hogy a járvány elmúltával a város lakosai mennyire lesznek képesek egymásnak kezet nyújtani.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Róma bevételének hatvan százalékát a turizmus adja. Elmondta, hogy a korábban évente mintegy 30 millió olasz és külföldi turistát fogadó főváros idegenforgalma januártól már 20 milliárd eurót veszített. A külföldit turisták visszatértét még nagyon távoli lehetőségnek nevezte. “Úgy számolunk, hogy az idén nem fognak külföldiek érkezni, és talán olaszok sem más városokból, ezért a Rómán belüli turizmus serkentésével igyekszünk majd újraindulni” – hangoztatta. Nehéznek tartotta megjósólni a jelenlegi óvintézkedések enyhítésének dátumát is. Egyetértett a milánói polgármester azon korábbi kijelentésevel, miszerint a mindennapi élethez való visszatérés lassú és fokozatos lesz.

A járványhelyzet egyetlen előnyének a római utcákat korábban örökösen ellepő szeméthegyek eltűnését nevezte, valamint a bűnözés visszaesését.

Virginia Raggi elmondta, a Forum Romanumra néző főpolgármesteri hivatala balkonjáról hatalmas, szivárványszínű zászló lobog, Minden jóra fordul! – felirattal, ahogyan Róma és Olaszország számos más ablakából.

Romániában az utóbbi hét átlagának duplájára nőtt az új fertőzöttek száma

Romániában az utóbbi hét átlagának csaknem duplájára, 445-re emelkedett az egy nap alatt azonosított koronavírus-fertőzések száma – közölték a hatóságok ma kora délután.

Ezzel 3183-ra nőtt az országban regisztrált fertőzöttek száma. A diagnosztizált betegek közül 83-at ápolnak intenzív osztályon. Romániában ma délig 116 koronavírusos beteg halt meg, az első fertőzés megjelenése óta pedig 281 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. Külföldön 25 Covid-19-ben szenvedő román állampolgár vesztette életét.

A stratégiai kommunikációs törzs jelentéséből kiderült: az utóbbi 24 órában több mint 3200 tesztet végeztek, ami jelentősen meghaladja az eddigi napi 1500-2000-es átlagot.

Nelu Tataru egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján rámutatott: Romániában február 26-án mutatták ki a vírust az első páciensnél, majd a napi egy-két új fertőzést követően a járvány március 10-e után kezdett fokozódni. Az első harminc igazolt fertőzés után az új fertőzések száma három naponta megduplázódott.

Az igazolt fertőzések 75 százalékát a 40 év feletti korosztálynál észlelték. A romániai halálos áldozatok átlagéletkora 66 év, többségük más betegségekben is szenvedett.

A koronavírus-fertőzöttek csaknem 46 százalékánál kimutatható volt, hogy kapcsolatban állt valamelyik korábban már nyilvántartásba vett fertőzöttel. A fertőzöttek 16,2 százaléka egészségügyi alkalmazott – mutatott rá a miniszter.

A karanténrendelkezések megsértéséért több mint 1400 otthoni elkülönítésre kötelezett embert helyeztek már hatósági karanténba, 52 karanténban lévő embert pedig újabb 14 napos vesztegzár alá vontak. A rendőrök eddig 285 ügyben indítottak bűnvádi eljárást a járvány megfékezésére irányuló erőfeszítések meghiúsítása címén. A kijárási korlátozások megsértése miatt újabb több mint 9000 embert bírságoltak meg az utóbbi 24 órában.

Romániában jelenleg 13 500 ezer embert tartanak hatósági karanténban, 115 ezret otthoni elkülönítésben.

A román hatóságok tegnap késő este számoltak be arról a telefonbeszélgetésről, amelyet Marcel Vela román és Pintér Sándor magyar belügyminiszter folytatott a román-magyar határon jelentkező problémákról.

A megbeszélést követően tegnap estétől már csak a teherforgalom használhatja a Csanádpalota-Nagylak autópálya-határátkelőt, a személyforgalmat a közeli Nagylak-Nagylak országúti határátkelő felé terelik.

A román stratégiai kommunikációs törzs közleménye szerint a megoldást a román fél javasolta, hogy így csökkentsék a torlódást, amely a határ magyar oldalán rendszeresen kialakult az elmúlt napokban.

A megbeszélésen Marcel Vela a román fél készségét fejezte ki arra, hogy a Létavértes-Székelyhíd, a Méhkerék-Nagyszalonta és a Nyírábrány-Érmihályfalva határátkelők mellett a Csengersima-Pete és a Battonya-Tornya határátkelőhelyet is megnyissák azon személyek számára, akik a határ egyik oldalán laknak, de a másik oldalon dolgoznak.

A romániai sajtó az elmúlt napokban többször is foglalkozott azzal, hogy a folyamatosan változó szabályok miatt lehetetlen helyzetbe kerültek azok, akik a határon át ingáznak. A román Szabad Európa Rádió által megszólaltatott érintettek egyfelől arra panaszkodtak, hogy nagyot kell kerülniük, hogy olyan átkelőhelyen léphessék át a határt, amely kimondottan az ingázókért tart nyitva, másfelől arról, hogy így sem biztosított számukra, hogy a határ magyar vagy román oldalán nem teszik 14 napos karanténba vagy lakhelyi elkülönítésbe őket.

A román-magyar határon azt követően alakultak ki fennakadások, hogy a román hatóságok a járványra hivatkozva március 13-án bezártak négy átkelőhelyet, hogy azok személyzetét a nagyobb forgalmú helyekre irányítsák át, a magyar hatóságok pedig március 17-től humanitárius folyosókat jelöltek ki a Romániába tartó személyforgalom számára. A határátlépés időtartama is jelentősen megnőtt azt követően, hogy a román hatóságok járványügyi ellenőrzést vezettek be a határon. A két ország külügyminisztereinek egyeztetése nyomán március 26-án nyitották meg a Létavértes-Székelyhíd, a Méhkerék-Nagyszalonta és a Nyírábrány-Érmihályfalva határátkelőket kizárólag a határon át ingázók számára.

Románia 400 millió euró hitelt vett igénybe a Világbanktól a járvány megfékezésére

Románia 400 millió euró hitelt kapott a Világbanktól a koronavírus-járvány megfékezésére azon rendkívüli hitelprogram keretében, amelyet a tagországok 48 órán belül igénybe vehetnek egészségügyi és természeti katasztrófahelyzetek esetében – közölte ma a Világbank.

Románia 2018 júniusában állapodott meg, hogy csatlakozik ehhez a hitelprogramhoz, amelyet a tagországok szinte azonnal lehívhatnak szükség esetén. A hitelprogram célja a román intézményi és jogi keret megerősítése, hogy Bukarest hatékonyan lépjen fel a sürgősségi egészségügyi helyzetek, természeti katasztrófák és éghajlatváltozás okozta társadalmi és gazdasági következményekkel szemben. Tatjána Proszkurjakova, a Világbank Romániáért és Magyarországért felelős vezetője közölte, hogy a nemzetközi pénzintézet készen áll hosszú távon is támogatni Romániát, hogy sikeresen kilábaljon a válsághelyzetből.

A nemzetközi hitelintézet jelenleg azon dolgozik, hogy átalakítsa a román egészségügy által igénybe vehető támogatásokat úgy, hogy Bukarest minél több pénzt a mostani járvány megfékezésére fordíthasson.

A Világbank összesen 14 milliárd dollárral támogat 19 fejlődő országot, hogy hatékonyan lépjenek fel a koronavírus-járvány ellen. Kifejezték hajlandóságukat, hogy a következő 15 hónapban 160 milliárd dollárt biztosítanak erre a célra, ha szükséges.

Lengyelországban a következő két hétre várják a járvány tetőzését

Lengyelországban a következő két hétben tetőzhet a koronavírus-járvány – mondta el ma a lengyel közszolgálati rádiónak az egészségügyi miniszterhelyettes, Waldemar Kraska, miután előző nap több mint 60 százalékkal ugrott meg az újonnan azonosított fertőzések száma.

Ma reggelig 3149-re nőtt Lengyelországban a kimutatott fertőzések száma, eddig összesen 59 beteg hunyt el, csak tegnap 14 haláleset történt. A lengyel egészségügyi tárca pénteki közleménye szerint a beazonosított fertőzések előző napi növekménye az eddig legnagyobb volt, 392 új esetet jegyeztek fel, miközben szerdán még 243 új esetről volt szó.

A miniszterhelyettes a közszolgálati rádiónak elmondta, hogy becsléseik szerint több mint tízezer megbetegedésre kell számítani a járvány csúcspontján. A tárca ezért a fertőző betegségekre szakosodott kórházak mintegy 10 ezer férőhelye mellett ideiglenes egészségügyi központokat is létesít, szállodákban és üdülőkben az enyhébb tüneteket mutató betegek kezelésére.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter közölte: két héten belül több mint tízezer katonát képeznek ki – köztük már diplomás orvosokat és mentőket – arra, hogy a koronavírusos betegek kezelésében támogathassák a civil egészségügyben dolgozókat.

A járvány kezelésében az a lengyel katonai orvoscsoport is segít majd, amelynek 15 tagja április 9-ig az olaszországi Lombardiában teljesít missziót, egyúttal tapasztalatot gyűjtve az új típusú koronavírus-járvány terjedéséről, a betegek ápolásáról – mondta Blaszczak.

Csehországban az új koronavírusos fertőzések száma 3858-ra emelkedett.

A tegnap jegyzett 269 eset ismét a napi növekedési ütem lassulására utal. Az egészségügyi tárca honlapján megjelent statisztikából kitűnik, hogy a járványban elhunytak száma 40-ről 44-re, míg a Covid-19 betegségből felgyógyultak száma 61-ről 67-re nőtt. Eddig összesen 67 281 laboratóriumi tesztet végeztek el Csehországban, a napi tesztek száma az utóbbi napokban hatezer körül mozog. Kórházi kezelésben mintegy 350 személy van, közülük 70 állapota súlyosnak mondható.

Szlovákiában újabb 24 fertőzöttet diagnosztizáltak

Szlovákiában újabb 24 személynél diagnosztizálták a Covid-19 betegség kórokozóját, és így 450-re emelkedett a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma ma délig – jelentette be Igor Matovic miniszterelnök Pozsonyban.
Szlovákiában az elmúlt héten az újonnan regisztrált fertőzöttek száma a napi 30-as átlagot közelíti, szerdán 37, csütörtökön viszont 26 volt. A csütörtöki adatok nyilvánosságra hozatala óta újabb 1454 tesztet végeztek el, ami több mint négyszerese a korábbi napi átlagnak.

Ma délig összesen már 11 472 vírustesztet végeztek el, ezek közül 11 022 bizonyult negatívnak.

A kórnak Szlovákiában egyelőre nincs hivatalosan elismert halálos áldozata, eddig öt beteg felgyógyulását erősítették meg.

Meghosszabbították a kijárási tilalmat Szerbiában

Meghosszabbították a kijárási tilalmat Szerbiában, ezentúl szombaton 13 órától hétfő hajnali 5 óráig tilos az utcára lépni, és az új típusú koronavírus-járvány megfékezése érdekében megtiltották azt is, hogy kettőnél több ember gyűljön össze egy helyen. Hétköznapokon továbbra is 17 és reggel 5 óra között van kijárási tilalom.

A kormány meghallgatta a kutyatulajdonosok követelését, és engedélyezte, hogy szombattól kezdve este 23 és hajnali 1 óra között az emberek megsétáltathassák házi kedvenceiket, de csak kétszáz méterre távolodhatnak el a lakhelyüktől.

Aleksandar Vucic szerb elnök tegnap este bejelentette, hogy egy héten belül a nyugat-balkáni ország is elkezd védőmaszkokat gyártani saját szükségletei kielégítésére. Közölte: a kínai szakemberek után orosz orvosok is érkeznek Szerbiába, hogy segítsék a járvány elleni küzdelmet.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a következő két hét kritikus lesz, és az országban nagyon sokan fognak megfertőződni, illetve a halottak száma is jelentősen nőni fog.

A korábban külföldről hazatérő mintegy 400 ezer vendégmunkás egy részén végzett tesztek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy körülbelül harmincezer fertőzött érkezhetett Szerbiába március közepén, mielőtt az ország lezárta határait – mondtata az államfő. A legfrissebb adatok szerint Szerbiában egy nap alatt 1060-ról 1171-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A hétmillió lakosú országban eddig 31-en haltak bele a Covid-19 betegségbe.

Montenegróban is a szerbhez hasonló szigorú hétvégi kijárási tilalmat jelentettek be tegnap, amely szombat 13 órától hétfő reggel 5 óráig tiltotta volna az utcára lépést, ezt azonban azonnal módosították, így a kijárási tilalom hétköznaponként továbbra is 19 és reggel 5 óra között, hétvégenként pedig 13 és 5 óra között lesz érvényes. Az intézkedés egyelőre április 17-ig marad hatályban. A 620 ezres Adria-parti államban péntekre 123-ról 144-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.

Az 1,8 milliós Koszovóban 125-ről 126-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az ország egyelőre nem vezet be újabb szigorító intézkedést, inkább a belpolitikai válságot igyekszik kezelni. Hashim Thaci elnök új miniszterelnök-jelölt megnevezését kérte a tavaly októberi választásokat megnyerő Önrendelkezéstől, ám Albin Kurti pártelnök, távozó kormányfő egyelőre nem volt hajlandó tárgyalni az államfővel. A kétmilliós Észak-Macedónia a napokban vált a NATO 30. tagországává, és Szkopje még mindig ezt ünnepli, egyelőre nem kíván újabb intézkedéseket hozni. Az országban mára 354-ről 384-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.

A 3,5 millió lakosú Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 459-ről 532-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, az országrészek vezetése a kijárási tilalom szigorításában látja a járvány kezelésének legjobb módját, a 18 és  5 óra közötti kijárási tilalom március 21-én lépett életbe.

Oroszország orvosokat és egészségügyi felszerelést küld Szerbiába

Az orosz légierő repülőgépei 11 járattal szakembereket és felszerelést szállítanak Szerbiába a koronavírus-járvány elleni védekezéshez – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. A Rosszija 24 hírtelevízió közlése szerint az első gépet már útnak is indították.

A védelmi tárca tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítására az orosz légierő egy Il-76-os szállítógépekből álló repülőcsoportot hozott létre a Cskalovszkij katonai reptéren. Ez nyolc, korszerű eszközökkel felszerelt egészségügyi csoportot, valamint kórokozók elemzésre alkalmas és fertőtlenítő eszközökkel ellátott radioaktív, biológiai és vegyvédelmi szakembereket szállít a Szerb Köztársaságba.

Oroszország, ahol eddig mintegy 4200 igazolt fertőzöttet azonosítottak, hasonló támogatást nyújtott Olaszországnak, és az Egyesült Államokba is küldött egy rakomány orvosi berendezést és védőfelszerelést, amelyet fele-fele arányban orosz és amerikai forrásból fedeztek.

Putyin ma arra utasította az orosz kormányt, hogy április 10-ig biztosítsa az egyéni védőeszközök és a fertőtlenítő szerek gyártásának felgyorsítását, kiszállítását és a tartalékképzést belőlük, valamint új tesztrendszerek kifejlesztését. Az elnök elrendelte, hogy a kabinet folytasson operatív és hiteles tájékoztató és felvilágosító tevékenységet a koronavírus-járvány terjedésével kapcsoltban.

Az elnöki utasítás értelmében a kormánynak biztosítania kell az ingyenes hozzáférést az oroszországi internetes eszközökhöz egyebek közt az online gyógyszerrendelés, az állami szolgáltatások és a távoktatás igénybe vételéhez.

Tovább szigorít a korlátozásokon az ukrán kormány

Tovább szigorított az Ukrajnában bevezetett korlátozó intézkedéseken az ukrán kormány, kötelezővé téve jövő hétfőtől egyebek mellett az arcmaszk viseletét közterületen – közölte Denisz Smihal kormányfő pénteken a Telegram üzenetküldő csatornán.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint az új kormányrendelet értelmében április 6-tól mindenkinek kötelezően magánál kell tartania személyes iratait, ha utcára lép. Megtiltotta a kabinet, hogy két embernél több egy csoportban haladjon. Ez alól kivételt csak azok kapnak, akik halaszthatatlan hivatalos ügyet intéznek, vagy gyermekeket kísérnek. Közterületen 14 évesnél fiatalabbak nem tartózkodhatnak ezentúl felnőtt felügyelete nélkül.

Ezen felül tilos a sportlétesítmények, játszóterek, parkok, terek, rekreációs területek, erdei parkok vagy part menti területek látogatása, kivéve hivatalos kötelezettség teljesítése miatt, illetve házi állatok sétáltatása céljából, utóbbit viszont egyszerre csak egy ember végezheti.

Úgyszintén tilos önkényesen elhagyni az egészségügyi megfigyelésre, illetve elszigetelésre kijelölt helyet.

Smihal szavai szerint a kormány azt tervezi, hogy a járványhelyzet alakulásától függően április végétől fokozatosan elkezd enyhíteni a korlátozásokon – idézte őt a hírportál. A kormányfő kifejtette, hogy ez mindenképpen szakaszosan fog történni. Első körben a munkaképes korúak mehetnek újra dolgozni, amivel párhuzamosan újraindul a tömegközlekedés is a településeken. A miniszterelnök kiemelte, hogy ez május elejétől lehetővé teszi a gazdaság újraindítását. Hozzátette, hogy a többi karanténintézkedés viszont érvényben marad.

Mivel a világjárványt okozó Covid-19 betegség terjedésének veszélye nagy valószínűséggel három hét múlva sem szűnik meg, a sétákra, nyilvános összejövetelekre és egyéb szórakozásra vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Kivétel nélkül mindenkinek maszkot kell majd ezután is viselnie, valamint az idősek és a diákok számára nem oldják fel az országos karantént – magyarázta.

Hangsúlyozta, a kormány azon van, hogy egyensúlyt alakítson ki a korlátozások és a gazdaság megőrzése között.

Ukrajnában egy nap alatt hárommal, 23-ra emelkedett a koronavírus-járvány eddigi halálos áldozatainak száma, az igazolt fertőzötteké pedig 138 esettel 942-re. A betegségből eddig 19-an gyógyultak fel az országban. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán fővárosban a regisztrált fertőzöttek száma egy nap alatt 28-cal növekedve elérte a 189-et, s Kijevben eddig hárman haltak bele a betegségbe. Országosan még mindig a fővárosban van a legtöbb igazolt fertőzött Ukrajnában.

Rekordmélységben a brit szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma

A ma ismertetett friss adatok szerint rekordmélységbe zuhant márciusban a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitásának mérőszáma az új koronavírus okozta járvány átszűrődő hatásai miatt.

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit szolgáltatási ágazat szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) a múlt hónapban 34,5-re esett a februárban kimutatott 53,2-ről.

Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának csökkenését jelzik. A 34,5-es márciusi szolgáltatási BMI-mutató a szektor aktivitásának összeomlására vall.

A mai adatismertetés a modellszámítások alapján azt jelenti, hogy a feldolgozóipari és a szolgáltatási ágazat együtt számolt kompozit BMI-mutatója a februári 53,0-ról márciusban 36,0-ra esett.

Ez a legalacsonyabb szint azóta, hogy e kompozit aktivitási mérőszám rendszeres összeállítása 1998 januárjában elkezdődött, és azt jelzi, hogy a brit gazdaság egészének aktivitása szabadesésszerűen zuhan.

Londoni makrogazdasági elemzők szerint ráadásul az új szolgáltatási index sem mutatja még a valós képet.

Samuel Tombs, az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a BMI-adatok pénteki ismertetése utáni helyzetértékelésében kifejtette: az IHS Markit az általa korábban közzétett előzetes szolgáltatási BMI-indexet a mostani teljes körű mutató összeállításához felhasznált adathalmaz 84 százalékából képezte, és a két mérőszám között 1,2 pont volt a különbség az előzetes index javára.

Tombs számításai szerint ez azt jelenti, hogy a felmérésben részes vállalatok március utolsó hetében beérkezett válaszai alapján a szolgáltatási szektor teljes kibontású múlt havi BMI-mérőszáma valójában inkább 28,0-nak felel meg.

A Pantheon Macroeconomics főközgazdásza közölte: a ház várakozása szerint a brit hazai össztermék az idei első negyedévben 1,5 százalékkal, a második negyedévben összeomlásszerű ütemben, 13 százalékkal zuhan.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a mai szolgáltatási BMI-adatok ismertetése után közölte: számításai arra vallanak, hogy a brit GDP-érték 15 százalékkal esik az idei év második negyedében.

A ház hangsúlyozza, hogy ez súlyosabb GDP-összeomlás lenne annál, mint amelyet a brit gazdaság az 1930-as évek depressziója idején átélt.

A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor a brit gazdaság mostani recessziója nem lesz olyan hosszú, mint az 1930-as évekbeli, bár a legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta a kormány minden válságenyhítő intézkedése ellenére meredek emelkedésnek indult, és ez azzal a kockázattal jár, hogy a kilábalás a vártnál lassabb lehet.

A vártnál jóval erősebben csökkent a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban

Erőteljesen, a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma márciusban az Egyesült Államokban az új koronavírus által okozott járvány következtében.

A washingtoni munkaügyi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma 701 ezerrel esett vissza, miközben elemzők százezres csökkenésre számítottak a februárban mért 275 ezres növekedés után.

A munkanélküliségi ráta 50 éves mélypontról, 3,5 százalékról 4,4 százalékra ugrott márciusban. Ilyen irdatlan méretű, 0,9 százalékpontos emelkedést 1975 januárja óta nem tapasztaltak. Elemzők 3,8 százalékos értéket vártak.

A munkaképes korú népességben a gazdaságilag aktív szereplők aránya 0,7 százalékponttal, 62,7 százalékra süllyedt a januárban és februárban mért 63,4 százalékról. (MTI)

Kapcsolódó: Franciaországban 5300 fölé emelkedett a járvány áldozatainak a száma

Donald Trump hat vállalatot kötelezett lélegeztetőgépek gyártására

Meghalt öt beteg Magyarországon, 623-ra nőtt a fertőzöttek száma

Olaszországban továbbra is hétszáz feletti a járvány miatt naponta elhunytak száma

Romániában az igazolt fertőzöttek 13 százaléka egészségügyi alkalmazott

(Kiemelt kép: halottak szállítása Olaszországban)