EU-főtanácsnok: uniós jogot sért a lex CEU

Sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amely Lex CEU-ként vált ismertté – állapította meg Julianne Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az ügyben az Európai Bizottság perelte be a magyar államot, azt kérve, állapítsák meg a magyar jogszabály uniós joggal való összeférhetetlenségét.

A 2017-es magyar törvénymódosításnak az volt a lényege, hogy csak úgy működhet unión kívüli államból származó felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha van erről államközi szerződés. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést kíván nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem tartozott ebbe a kategóriába.

Kokott főtanácsnok álláspontja szerint a származási állammal között nemzetközi szerződés előírása sérti a Magyarország által is aláírt a GATS-egyezményt (General Agreement on Trade in Services, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény), amelyet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötöttek, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Ebben a szerződésben Magyarország teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára.

A lex CEU sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát. Ugyanez a körülmény sérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatási irányelvet is.

A főtanácsnok véleménye nem köti az eljáró bírói tanácsot, de az esetek túlnyomó többségében az ítélet és a főtanácsnoki álláspont részben vagy egészben megegyezik.

A CEU üdvözli az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontját

A Közép-európai Egyetem (CEU) üdvözli az Európai Bíróság főtanácsnokának “egyértelmű” álláspontját arról, hogy uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása.

Juliane Kokott ajánlása minden részletében megerősíti a CEU érveit, amelyeket a 2017 áprilisában elfogadott “lex CEU” ellenében felhozott – olvasható az egyetem közleményében.

A CEU – mint írták – várja a bíróság végső döntését, amely ősszel esedékes. Ha a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az Európai Unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a “lex CEU-t”, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön.

Kitértek arra is, hogy ugyan a főtanácsnok a bíróság részére megfogalmazott javaslata jelentős előrelépés, a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan. Az egyetem 2019 januárja óta nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen a CEU arra kényszerült, hogy kampuszt nyisson Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákját itt fogadja.

A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a “lex CEU” néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásunk, mint hogy folytassuk az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásunk Bécsbe költöztetését – írták.

A közleményben hangsúlyozták: “a CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a CEU-t budapesti otthonából. A CEU továbbra is jelen lesz a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS – Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA – Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.” (Index, MTI)

Kapcsolódó: A CEU mellett kiálló szakkollégiumokat büntetik, de kínai egyetem jöhet

Bécs köszöni a CEU-t, kitüntette Soros Györgyöt

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!