Elzárná a pénzcsapokat a demokrácia védelmében az igazságügyi biztos

Egyre többen támogatják Európában azt az elképzelést, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós források kifizetését – mondta az Euronewsnak a bizottság igazságügyi biztosa. Didier Reynders szerint erről nehéz tárgyalások jönnek, de szerinte végül Magyarország és Lengyelország is elfogadja majd ezt a rendszert, hiszen ez lesz az ára az unió pénzbeli szolidaritásának. Szerinte új korszak jön az unió jogállamisági rendszerében az Európai Ügyészség és a következő uniós költségvetés segítségével.

Zsíros Sándor, Euronews:

“Az Európai Unió a válságkezelési alapján keresztül több százmilliárd eurót bocsát majd a tagállamok rendelkezésére. Nyilván már sokan készülnek arra, hogy rátegyék a kezüket ezekre a pénzekre. Meg tudják védeni ezeket a forrásokat, hogy ne ellopják, hanem rendeltetésszerűen használják őket?”

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa:

“Nagyon fontos a csalások és a pénzügyi visszaélések elleni küzdelem, ehhez minden belső szervezeti erőforrásunk megvan. A könyvvizsgáló, auditáló szolgálatunk is hozzám tartozik, tehát a Bizottságon belül abszolút ellenőrzésünk alatt tartjuk a folyamatot. Állandó kapcsolatunk van az Európai Számvevőszékkel, mert nagyon fontos, hogy alapos pénzügyi elemzések szülessenek. A tagállamok esetében kétféle eljárást próbálunk létrehozni. Egyrészt letettünk a Tanács elé egy javaslatot a támogatások feltételekhez kötéséről.




Ez azt jelentené, hogy fel lehetne függeszteni, vagy teljesen le is lehetne állítani az uniós kifizetéseket, ha egy tagállamban a jogállami szabályok általános és széles körű megsértését tapasztaljuk, vagyis ha nem bízunk az adott tagállam működésében.

A másik csapásirány, hogy az év végén feláll az Európai Ügyészség Laura Codruta Kövesi vezetésével. Ez lesz az első alkalom, hogy uniós szintű védelmet kapnak az uniós költségvetési pénzek. Az új szervezet vizsgálhatja az uniós források elosztására létrehozott tagállami szervezetek működését is, és természetesen büntetőeljárást is kezdeményezhet, ha erre szükség van. Tehát azon igyekszünk, hogy legyenek új eszközeink az uniós források védelmére, a tagállamokban és a bizottságon belül is.”

Euronews:

“Az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése fájdalmas lehet egyes tagállamok számára. Nekik vétójoguk van az Európai Tanácsban. Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a terv megvalósuljon, és ha igen, hogyan?”

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa:

“Ez nem lesz könnyű, mert ezek egészen új eszközök. Pár évvel ezelőtt még beszélni sem lehetett volna ilyesmiről. Szeptemberben a Bizottság elé viszem az első éves jogállamisági jelentést. Az EU költségvetése nő, több pénzt kérünk a tagállamoktól, több pénzt kérünk a piactól a közös uniós hitelfelvétel miatt, ami valódi szolidaritást jelent a tagállamok között.

Ha azt várjuk az egyik tagállam polgáraitól, hogy legyenek szolidárisak, ők cserébe elvárhatják, hogy a másik tagállam érvényesítse a közös európai elveket, értékeket, és tartsa tiszteletben a jogállamisági normákat.

Az elmúlt időszakban azt láttam, hogy ennek a gondolatnak egyre nagyobb az elfogadottsága az Európai Parlamentben, de a tagállamokban is. Természetesen a Tanácsban kemény viták lesznek erről, de még egyszer mondom: én nemcsak a Bizottságnál, hanem a tagállamok részéről is növekvő támogatást érzékelek.”

Euronews:

“Néhány EP-képviselő azt szeretné, ha az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz kötnék az európai források folyósítását. Lengyelország és Magyarország nem kér az ügyészségből. Elképzelhetőnek tartja, hogy magasabb támogatást kapjanak azok az országok, akik vállalják a tagságot az Európai Ügyészségben?”

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa:

“Lehetséges megváltoztatni a szabályokat, de ehhez időre lesz szükség. Jelenleg két eszközön dolgozunk, az egyik a jogállamisági feltételrendszer, amellyel visszatarthatnánk forrásokat. Ugyanakkor a tagállamokat is próbáljuk meggyőzni, például Svédországot, amely szintén nem része az ügyészségnek, hogy csatlakozzon.

Svédország esetében szó is van arról, hogy mégis belépjenek az ügyészségbe. Lengyelország és Magyarország esetében is ezt szeretnénk, de ezek inkább csak beszélgetések, hiszen az egész mechanizmust úgy találták ki, hogy önkéntes legyen a részvétel.

Tehát nincs meg igazán a kapacitásunk, hogy komoly előrelépést tegyünk. De nem csak az általános feltételrendszerről van szó. Itt van az Alapvető Jogok Nyilatkozata. Ennek vannak olyan alapelvei, amelyek sérelme esetén szintén lehetséges a források kifizetését megtagadni, erre volt is példa Lengyelország esetében. Ott bizonyos önkormányzatok bejelentették, hogy ők LGBT-mentes övezet, és lehetetlen volt velük beszélni, megegyezni a meleg közösség elleni diszkrimináció megszüntetéséről. És mi azt mondtuk, hogy az ilyen önkormányzatoknál igenis be fogunk fagyasztani uniós forrásokat, ha továbbra is fenntartják a melegmentes övezetről tett nyilatkozataikat.”

Euronews:

“Ezidáig a Bizottság az Európai Bíróság határozatain, kötelezettségszegési eljárásokon keresztül keresett választ a problémákra. Most azonban három új eszköz is lesz a kezükben, a költségvetés, az Európai Ügyészség és a jogállami jelentések. Mit gondol? Hozhatnak ezek alapvető változásokat?”

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa:

“Először is, a jövőben is a bíróságra kell majd mennünk, hiszen továbbra is ez a végső eszközünk arra, hogy bizonyos ügyek végére pont kerülhessen. De ahogyan azt néhány lengyel bíróval szembeni fegyelmi eljárásnál láthattuk, nem csak az az út létezik, hogy bíróságra megyünk: lehet kérni ideiglenes intézkedéseket is, mert a bíróság nagyon hatékony tud lenni az új eszközöknek köszönhetően. Természetesen az nagy lépés lenne, ha meglenne a finanszírozási feltételrendszer.

De még nem dőlhetünk hátra, a Tanács szintjén ez egy nehéz meccs lesz. Ha ez megvan, fordíthatunk a dolgok állásán. Mert ha nyomást gyakorolunk a tagállamokra, a tagállamok finanszírozására, az valódi mozgásteret adhat majd.

Arról is szó van, hogy megpróbáljuk meghonosítani a jogállamiság kontrolljáról szóló vitát nemzeti szinten, azután pedig remélhetőleg regionális szinten is. Mondok egy példát: tárgyalunk Máltával, a bírói rendszerek és az egész demokratikus rendszer reformjáról. Természetesen nagy a nyomás a bizottság, és a nemzetközi szervezetek részéről. De mondjuk az újságírógyilkosság után láthattuk, hogy igenis lehetséges egy nagy vitát generálni a máltai társadalomban. És talán ez volt a legfontosabb nyomás a politikai változás irányába, annak irányába, hogy új kormány álljon fel, új miniszterelnökkel, új igazságügyi miniszterrel. És jelen pillanatban ott tartunk, hogy a máltai kormányt meg lehet kérni, hogy a Velencei Bizottsággal tárgyaljon az igazságügyi rendszer reformjáról.

Ez a végső cél: nem az, hogy szankciókat hozzunk. Hanem a valódi változást elősegíteni.

Biztos vagyok benne, hogy a nemzeti szinten lefolytatott vita lesz ennek a folyamatnak a legfontosabb része a civil szervezetek és a média bevonásával. A médiának minden tagállamban plurálisnak kell lennie. Kell, hogy igazi vitákat tarthassunk a jogállamiságról, hogy mindez a kultúránk részévé váljon.”

Euronews:

“Már látom magam előtt azt, hogy néhány tagállam azt mondja, Brüsszel ezzel akar nyomást gyakorolni rájuk, hogy megváltoztassák a politikájukat.”

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa:

“Bizonyos értelemben, néhány politika esetében ez igaz. Hiszen azzal, hogy egy ország az Európai Unióhoz csatlakozott, világosan elkötelezte magát aziránt, hogy tiszteletben tart, népszerűsít, és hirdet bizonyos közös értékeket. Pár hónapja láthattuk az “európai életmódról”, az európaiságról szóló vitákat. A jogállamiság védelme, a demokrácia, a sajtó szabadsága mind fontos kérdés. Ezért kérjük arra az összes tagállamot, hogy a szerződés kettes cikkelyével, és az Alapvető Jogok Chartájával összhangban dolgozzanak.

Mi nem azt kérjük, hogy a politikájukon változtassanak. Csak azt kérjük, hogy száz százalékosan tartsák tiszteletben azt a vállalást, amelyet a tagállamok maguk tettek, amikor az unióhoz csatlakoztak.

Ha egy ország belép az Európai Unióba, ezáltal elfogadja a szerződés kettes cikkelyében foglalt értékeket. Onnantól fogva, mint a közösség tagja, ezeket az értékeket maximálisan tiszteletben kell, hogy tartsa. Mi nem kérünk ennél többet. Nem a kormánypárt, vagy az ellenzék szerepét játsszuk, hanem az értékeket képviseljük. Nem lehetetlen feladat ugyanazokat az értékeket alkalmazni az összes tagországban.”

Kapcsolódó: Az igazságügyi uniós biztos szerint aggasztó a magyar felhatalmazási törvény

Uniós biztos: folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást