Először jelent meg a bíróság előtt a Floyd halálát okozó rendőr

Először jelent meg a minneapolisi bíróság előtt a George Floyd halálát erőszakos fellépésével előidéző volt rendőr, Derek Chauvin.

A 44 éves volt rendőr, akit gyilkosság vádjával állítanak bíróság elé, egy különlegesen szigorú fegyházból a tárgyalóteremben kivetített képernyőn válaszolt Jeannice Reding megyei bíró kérdéseire.

A nagyon rövid ideig tartó meghallgatás során a bírónő megállapította az óvadék végleges összegét. Vagy 1 millió 250 ezer dollár, s ennek kifizetése esetén Chauvin feltételek nélkül szabadlábon védekezhet, vagy a múlt héten már megállapított 1 millió dollár, ekkor viszont az exrendőrnek el kell fogadnia bizonyos feltételeket. Chauvin és ügyvédje, Eric Nelson az 1 millió dolláros óvadékot és az ezzel járó feltételeket fogadta el. Ezek között szerepel, hogy a volt rendőr nem hagyhatja el Minnesota állam területét, nem léphet kapcsolatba Floyd családjával és le kell adnia a lőfegyverét.




Beszédében Matthew Frank ügyész kiemelte Chauvin bűncselekményének “nyilvánvalóan óriási társadalmi hatását”.

A következő bírósági meghallgatást június 29-re tűzték ki.

Május 25-én Minneapolisban Chauvin és három rendőrkollégája igazoltatta a 46 éves afroamerikai George Floydot. A férfit az úttestre szorították és megbilincselték, majd Chauvin a nyakára térdelt. Az áldozat levegőért könyörgött, a rendőr azonban csaknem 9 percig térdelt rajta. A halottkém jelentése szerint Floyd az ötödik percben meghalt.

A rendőri erőszak nyomán országos tüntetéssorozat kezdődött az Egyesült Államokban és szerte a világban is.

Először csak Chauvin ellen emeltek vádat, de később letartóztatták a három másik rendőrt is és bűnrészesség gyanújával vádat emeltek ellenük is.

Az amerikai demokraták átfogó rendőrségi reformra készülnek

Az amerikai demokrata párti törvényhozók átfogó rendőrségi reformról szóló törvényjavaslat benyújtására készülnek – jelentette ki Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke hétfőn újságíróknak.

A házelnök elmondta: a várható törvénytervezet több képviselő által már megfogalmazott javaslatot is magában foglal, és elsősorban arra összpontosít, hogy megteremtse a jogi kereteket a rendőrök felelősségre vonásához, lehetővé tegye az országos rendőrségi adatok nyilvántartását és új kiképző-továbbképző programokat indítson a rendőröknek a faji megkülönböztetés leküzdésére.

“Ma az országos gyötrelem pillanata átalakul az országos cselekvés mozgalmává” – hangoztatta Pelosi az újságíróknak. Leszögezte: “nem elégedhetünk meg kevesebbel, mint gyökeres strukturális átalakítással”.

A demokraták törvénytervezete könnyítené a rendőrök elleni peres eljárást bárminemű helytelen viselkedés, fellépés, hátrányos megkülönböztetés esetén. Jelenleg a szövetségi ügyészeknek bizonyítaniuk kell nemcsak azt, hogy a felelősségre vonandó rendőr túlzott erőt alkalmazott, hanem azt is, hogy szándékosan sértette meg áldozata alkotmányos jogait, vagyis tudatában volt annak, hogy törvényellenesen lép fel, és mégis így cselekedett.

Az előkészületben lévő törvényjavaslat úgy fogalmaz: az ügyészeknek elég lesz csak azt bizonyítaniuk, hogy a rendőr figyelmetlenségből, hanyagságból sértette meg az áldozat jogait. A szándékosság tényállása nem lesz bizonyítandó.

“Egy olyan hivatás esetében, amelynek gyakorlása során valakinek megvan a lehetősége, hogy öljön, szakmailag nagyon magasan képzett tisztségviselőkre van szükség, akik felelősséggel tartoznak a közösségnek” – nyilatkozta Karen Bass, kaliforniai demokrata párti képviselő, a kongresszusi Black Caucus (afroamerikai lobbicsoport) elnöke.

Azt követően, hogy május 25-én Minneapolisban a durva rendőri intézkedés miatt meghalt a 46 éves afroamerikai George Floyd, mind a demokrata párti, mind a republikánus politikusok kimondták: a kongresszusnak muszáj cselekednie a további rendőri erőszak megakadályozására.

A demokrata párti törvényjavaslatot – amely még beterjesztésre vár – a demokrata párti többségű képviselőház szinte bizonyosan elfogadja majd, a republikánus többségű szenátus pedig már jelezte, hogy nyitott minden olyan törvényjavaslat megvitatására, amely korlátokat szab a rendőri gyakorlatnak és elősegíti a rendfenntartó erők és az afroamerikai közösségek viszonyának javítását.

A szenátus igazságügyi bizottsága június 16-ra tervez meghallgatást George Floyd halála ügyében. A bizottság elnöke, a republikánus Lindsey Graham közölte, hogy “mindenképpen jobb rendőrségi politikát” szeretne a jövőben. (MTI)



Kapcsolódó: A minneapolisi önkormányzat mégis feloszlatja a rendőrséget

A rasszizmus áldozataira emlékeztek a Szabadság téren

Vádat emeltek a rendőrök ellen, akik fellökték a 75 éves tüntetőt

A buffalói rendőrség különleges egységének minden munkatársa lemondott

 Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel George Floyd gyászszertartásán

Súlyosbítják a vádat a Floyd halálát okozó rendőr ellen, és társait is letartóztatják

Minnesota állam vizsgálatot indít a minneapolisi rendőrség ellen

Az amerikai rendőrök ütik, lövik, fenyegetik, letartóztatják az újságírókat

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!