Donald Trump újabb fontos nemzetközi szerződést mondott fel

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Azonnal összeül a NATO nagyköveti tanácsa.

Az amerikai elnök a döntését azzal indokolta, hogy “Oroszország nem tartotta tiszteletben” az egyezményben foglaltakat. “Mindaddig, amíg nem tartják tiszteletben, kivonulunk az egyezményből” – jelentette ki az elnök a Fehér Ház Rózsakertjében újságíróknak.

Trump ugyanakkor nem zárta ki a szerződés újratárgyalásának lehetőségét.

“Szerintem az fog történni, hogy mi kivonulunk, és ők kérni fogják az újratárgyalást” – fogalmazott, hozzátéve, hogy megítélése szerint kiválóak az amerikai-orosz kapcsolatok.




A Nyílt Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint 30 aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság garantálásának egyik eleme.

Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo csütörtök délután közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből pénteken lép életbe. A külügyminiszter leszögezte, hogy Trump elnök nemzetbiztonsági stratégiájának elsődleges célja az amerikai nép, az amerikai életforma, valamint az amerikai nemzet biztonságának védelme. “Az Egyesült Államoknak a kor realitásait szem előtt tartva, éles szemmel kell vizsgálnia bármilyen egyezményt, felmérve, hogy vajon továbbra is az Egyesült Államok érdekeit szolgálja-e” – fogalmazott Pompeo, majd leszögezte, hogy “alapos megfontolások után” az amerikai kormányzat arra a megállapításra jutott, hogy  az Egyesült Államoknak többé már nem érdeke, hogy részt vegyen a Nyitott Égbolt egyezményben.

A külügyi közlemény előtt Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó is kommünikét tett közzé. O’Brien azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok “nem marad továbbra is olyan nemzetközi szerződések aláírója, amelyeket a szerződés más aláírói megsértenek, s amelyek nem szolgálják az amerikai érdekeket”.

Jonathan Hoffman, a védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, még Donald Trump bejelentése előtt, azt hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint Oroszország nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak. A szóvivő úgy fogalmazott: a Trump-kormányzat elkötelezett szerződésben vállalt kötelezettségei iránt, de most, “a hatalmi versengések korában olyan szerződéseket támogat”, amelyek minden oldal számára előnyösek és minden fél felelősségteljesen eleget tesz vállalt kötelezettségeinek.



Az amerikai sajtóban már tavaly ősszel megjelentek értesülések arról, hogy Donald Trump elnök elégedetlen a Nyitott Égbolt szerződéssel. Idén áprilisban a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságai és fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságai egyaránt levelet írtak Trumpnak, amelyben bírálatukat fogalmazták meg azért, mert az elnök a világjárvány közepette “lebegteti’ a kivonulást a Nyitott Égbolt szerződésből.

A kongresszusi politikusok levelükben rövidlátónak és felelőtlennek minősítették a szerződés várható felmondását. Kifejtették, hogy ezzel a lépéssel Washington aláássa az Egyesült Államok és európai partnerei szövetségét, kivált, hogy az európai szövetségesek e szerződés okán vonhatják felelősségre Oroszországot az esetleges katonai tevékenységéért a térségben.

A Trump-kormányzat egyébként már korábban kivonult a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (INF) is, és új feltételeket támasztott az Oroszországgal érvényben lévő Új START-szerződés megújításához is.

Azonnal összeül a NATO nagyköveti tanácsa Donald Trump aggasztó döntése miatt

Sürgősséggel összeül ma a NATO nagyköveti tanácsa amiatt, hogy az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt Szerződést – közölte az észak-atlanti szervezet sajtószolgálata. Németország a döntés felülvizsgálatára kérte Washingtont.

A csütörtök késő este megjelent közlemény szerint minden szövetséges ország egyetért abban, hogy a fegyverzetellenőrzés, a leszerelés és az atomfegyverek terjesztésének tilalma kulcsfontosságú eleme a biztonság elérésének a NATO számára. A NATO emlékeztet arra, hogy a tagországok vezetői már a 2018-as csúcsértekezleten aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország válogatva tesz eleget az egyezményben foglaltaknak, ami aláássa a NATO biztonságát.

“Különösen aggódunk amiatt, hogy Oroszország korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett. A szövetségesek intenzíven konzultálni szándékoznak a szerződés jövőjéről, és az Észak-atlanti Tanács pénteken összeül a probléma megvitatására” – áll a NATO közleményében.

Heiko Maas német külügyminiszter arra kérte az Egyesült Államokat, hogy gondolja újra a döntését, Oroszországot pedig arra, hogy maradéktalanul hajtsa végre az egyezményben foglaltakat. A tárcavezető csütörtök esti közleményében sajnálatát fejezte ki az amerikai kormány döntése miatt, s azt mondta, hogy az egyezmény fontos része az európai fegyverzetellenőrzésnek.

Azt látjuk, hogy az elmúlt években Oroszországnak valóban voltak nehézségei az egyezmény végrehajtásában. A mi szemszögünkből ez nem igazolja a kilépést. Ezt mindig értésre adtam többek között a francia, a lengyel és a brit kollégákkal együtt Mike Pompeónak – mondta Maas. Hozzátette, hogy az amerikai kilépés csak fél év múlva lép hatályba, és addig Berlin a partnerekkel együtt megpróbálja rávenni Washingtont döntése felülvizsgálatára.

Ann Linde svéd külügyminiszter Twitter-üzenetében sajnálatát fejezte ki az amerikai döntés miatt, és reményét fejezte ki, hogy Washington azt felülvizsgálja. Hasonlóképpen azt hangsúlyozta, hogy a Nyitott Égbolt Szerződés fontos szerepet játszik a bizalom és a biztonság megerősítésében Európában.

Moszkva kész tárgyalni a Nyitott Égbolt szerződésről, de nem Trump feltételei alapján

Oroszország kész tárgyalni a Nyitott Égbolt szerződéssel kapcsolatban felmerült kifogásokról, de nem a Washington által diktált feltételek alapján – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy mai moszkvai videokonferencián.

“Azok a feltételek, amelyeket az Egyesült Államok velünk szemben támasztottak, teljesen elfogadhatatlanok, kategorikusan elfogadhatatlanok, értelmetlenek és minden alapot nélkülöznek” – hangoztatta Rjabkov.

Rjabkov rámutatott, hogy Kanadának és Magyarországnak, mint a Nyitott Égbolt szerződés letéteményeseinek egy 30-tól 60 napig terjedő időszakban össze kell hívniuk a részes országok konferenciáját az egyezmény amerikai felmondása után.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a párbeszédre és a megállapodásra, nem pedig a Washingtonban megfogalmazott feltételek végrehajtására kész. Mint mondta, Moszkva továbbra is elkötelezettje a Nyitott Égbolt szerződésnek, amely nem szűnt meg az amerikai kilépést követően és annak fenntartása érdekében fog tevékenykedni.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt-szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A részes államok a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Rjabkov Moszkva részéről Washingtont vádolta meg a szerződés “durva megszegésével”. Azt hangoztatta, hogy az amerikai fél ezt a szerződést is ugyanazon mintát követve mondja fel, mint tavaly augusztusban az európai szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközük felszámolásáról megkötött INF-egyezményt. Az orosz diplomata szerint az újabb szerződés amerikai felmondása még aktuálisabbá teszi az ENSZ BT öt állandó tagjának csúcstalálkozóját.

Az orosz tárcavezető-helyettes megerősítette, hogy kész megvitatni a hadászati stabilitás kérdéseit Marshall Billingslea amerikai elnöki fegyverzetügyi megbízottal. Mint mondta, az ezekről folytatandó jövőbeni tárgyalások során figyelembe kell venni az Egyesült Államok szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciálját is. Hozzátette: Donald Trump hiába reménykedik abban, hogy Pekinget Moszkva fogja rávenni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatandó egyezkedéshez való csatlakozásra.

Rjabkov szerint az orosz-amerikai viszony továbbra is “nagyon feszült”, és az elnökválasztás évében az oroszellenes retorika újabb fellángolására lehet számítani. Kifogásolta, hogy Washington folytatja a szankciók kivetését Moszkvára, és kilátásba helyezte, hogy az orosz fél megfelelő választ fog adni az “agresszív” amerikai lépésekre. Ugyanakkor kifejezte kormánya együttműködési készségét is.

Rjabkov az orosz fél háláját fejezte ki a Covid-19 elleni küzdelemhez nyújtott amerikai támogatásért – szerdán Moszkvába érkezett a 200 lélegeztetőgépből álló amerikai humanitárius segély első 50 darabja -, és közölte, hogy a kétoldalú politikai párbeszéd a világjárvány ellenére sem állt le. Emlékeztetett rá, hogy a két elnök március vége óta hat, a két külügyminiszter pedig négy alkalommal beszélt telefonon egymással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap éjjel a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a Nyitott Égbolt szerződés amerikai felmondása újabb csapás a nemzetközi stabilitásra és biztonságra.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtásával kapcsolatos kifogások ne csak nyilvános formában kerüljenek kifejezésre. (MTI)




Kapcsolódó: Trump a WHO-hozzájárulás végleges felfüggesztésével fenyeget

Trump életveszélyes hülyeséget mondott a járvány kezeléséről

Trump utasítást adott a “zaklató” iráni naszádok megsemmisítésére

Moszkva számára elfogadhatatlan, hogy Trump privatizálni akarja a világűrt

Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva Trump újraválasztását támogatja

Trumpnak kellenek a taposóaknák